Ügynöksztorik első kézből

Mi a hasonlóság Juhász Előd, Szegvári Katalin és Fényi Tibor között? Mind a hárman együttműködtek az egykori állambiztonsági szolgálattal. Mi a különbség közöttük? Mindhárman mással, máshogy magyarázzák együttműködésüket.

Szergvári Katalin televíziós szerkesztő indulatos hangvételű, nyílt levélben magyarázta el együttműködésének hátterét és egyúttal személyes ellenségének nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.

Juhász Előd, az egykori Zenebutik volt műsorvezetője az Indexnek nyilatkozva elsimerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a Belügyminisztériumnak, de mint mondta, a beszélgetéseken sem a családjáról, sem pedig kollégáiról, vagy magyar zenészekről nem faggatták.

A politika természetesen nem maradhatott ki a BM látóköréből, és az illegalitásban született csoportokba is beépítették embereiket. Alább az SZDSZ egyik alapítójának önvallomását olvashatják. Fényi Tibor talán az egyetlen eddig, aki elismerte hogy jogosan szerepel az ügynöklistán, és hogy szégyelli magát.

Az interneten közzétett állítólagos Antall-féle ügynöklista szerint a Belügyminisztérium III-as főosztálya számos egyházi személyt beszervezett.

Az egyházak csak általánosságban ismerték el, hogy több tagjuk is információt szolgáltatott híveikről, és egymásról. Bővebben> > >

Alább az ügynöklistán szereplő legmagasabb rangú egyházi vezetők reakcióit olvashatják.

Paskai László bíboros feledtetné az egészet.

Gyulay Endre püspök cáfolta ügynökmúltját, az Indexnek azonban nem kívánt válaszolni, munkatársunk bemutatkozása után elköszönt és lerakta a kagylót.

Kiss-Rigó László, címzetes katolikus püspök cáfolta a vádat, és büntetőeljárást kezdeményezett, mert neve szerepelt az ügynöklistán.

Harmati Béla püspök a Lutheránus Világszövetség előkészületeiről írt beszámolót, személyek megfigyelésére azonban, mint írja, soha nem vállalkozott.

Raj Tamás egykori főrabbi az Indexnek elmondta: 1985-től tevékenykedhetett rabbiként, a titkosszolgálat emberei többször is felkeresték a lakásán, de próbálkozásaik ellenére Raj elzárkózott az együttműködéstől. Beszélt látszatbetörésről, amelyet a titkosszolgálat vélhetően azért rendezett, hogy leplezze, iratok után kutattak nála.

Kocsis Elemér a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, a református egyház zsinatának egykori lelkészi elnöke mint írja, nem volt ügynök, és manipulációra gyanakszik.

Egykori és mai, a médiában dolgozó emberek egy részéről kiderült, kapcsolatban álltak az állampárt biztonsági szolgálataival. Volt, aki cáfolta illetve tagadta egyttműködését.

Szántó István, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettesének a vietnami dzsungelt kellett volna őriznie fegyverszüneti bizottsági tagként, ezért szervezték be a III/II-es, kémelhárító csoportfőnökség soraiba. Története röviden itt olvasható.

V. Fekete Sándor, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese szerint ő már tisztázta magát, és azt gondolta, már nem érheti meglepetés. Tévedett.

Ezen a listán ugyan nem szerepel Papp Dénes neve, aki Nyíregyházán volt újságíró a rendszerváltás idején, amikor szembesült azzal, hogy egy másik ügynöklistán az ő neve is szerepel. Kiderült, 1983-ben nyitottak egy dossziét a nevével, majd hat éven keresztül "beszervezés alatt" volt. Az ő történetét ide klikkelve olvashatja.

Az ügynöklistán a helyi média fejezetben szerepel Komlós Attila Péter neve, akit 20 évesen és 40 évesen is megpróbáltak beszervezni. Mindkétszer nemet mondott, de készült a nevére 6-os karton. Levelét itt olvashatja.

Csonka László, a rádió, majd több helyi tévé műsorvezető-riportere az Észak-Magyarország megkeresésére annyit mondott, nem tudja, hogy került a listára, hiszen soha nem írt jelentéseket.

Marczin Eszter újságíró a Déli Hírlapnak, majd az Észak-Magyarországnak volt munkatársa. Átvilágítási határozatával cáfolja az ügynökvádat.

Szintén a médiában dolgozott Egri István, aki elismerte, egy barájáról kellett jelentenie, akivel koprodukcióban készített filmet a holokausztról. Mivel szülei kommunisták voltak, evidens volt, hogy együttműködött a szervezettel.

Saját elmondása szerint a Grósz-vezetés puccsának megakadályozásában vett részt, és ezért került kapcsolatba többek között egyenesen Horváth József rendőrtábornokkal, a belügy III/III-as csoportfőnökével Tőke Péter, a Reform akkori főszerkesztője, Peter Sheldon néven pedig több regény szerzője.

Bihari Sándornak fogalma sincs arról, hogyan kerülhetett a neve Szakértő '90 listájára. Az 1932-es születésű író-költő az Indexnek elmondta, 1963-ban ugyan "mintha" próbálkoztak volna a beszervezésével, de "végül nem történt semmi". Az újabb ügynöklista versírásra ihlette.

A művészvilágban is megtalálták a Belügyminisztérium emberei a beszervezhetőket, de voltak, akikkel hiába próbálkoztak.

Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője: Közvetlenül a rendszerváltás előtt próbálták beszervezni, és arra rávenni, hogy egy másik rockzenekar frontemberét befolyásolja, ne kampányoljon az SZDSZ-nek. Szigeti Ferenc története

Nem szégyelli magát Foky Ottó, animációsfilm-rendező, aki azzal magyarázta, hogy a BM-nek sikerült beszerveznie, hogy akkoriban "csúnya dolgok történtek".

Bohó Róbert az 1955-ben alakult és az '56-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör egyik oszlopos tagja az Indexnek nyilatkozva elismerte, hogy 1972-ben a Belügyminisztérium III/II-es ügyosztályára szervezték be, majd később áthelyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állományban. A nyugdíjasként élő, néhány dokumentumfilmet rendezett Bohó azt is elismerte, hogy írt jelentéseket és közölte, beszervezése szervezett lépés, csapdahelyzet volt.

Önnek is van egy története? Írjon ide levelet!