Csillebérc nem az úttörőké

Érvénytelenek a csillebérci tábor elajándékozásáról szóló szerződések a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett, az elsőfokú bíróság erre vonatkozó döntését helyben hagyó jogerős ítélete szerint; az érvénytelenség jogkövetkezményeit még vizsgálni kell, az azonban bizonyos, hogy a döntés értelmében a tábor nem a Magyar Úttörők Szövetségének tulajdona.

A csillebérci gyermektábor ügyében még az Orbán-kormány idején, 2000 nyarán nyújtott be keresetet felperesként a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ellen. A polgári peres eljárásban azt kérték a bíróságtól, mondja ki, hogy a nagy értékű, mintegy félszáz hektáros XII. kerületi ingatlanról szóló 1989. évi ajándékozási szerződés érvénytelen a KISZ és a MÚSZ, illetve a Demisz és a MÚSZ között.

A társadalmi szervezetek közt nincs jogutódlás

Az ingatlan tulajdonjoga abban az időben az állam volt, de az érvényes jogszabályok értelmében a társadalmi szervezetek rendelkezhettek a kezelésükbe adott ingatlanok felett. A felperesek álláspontja szerint az 1989. június 27-én kelt szerződés azért érvénytelen, mert a KISZ két hónappal korábbi, június 22-23-ai ülésén kimondta megszűnését, így a szerződéskötés idején már nem lehetett jogképes.

Azt sem tartották elfogadhatónak, hogy a Demisz a KISZ jogutódjaként rendelkezhetett az ingatlannal, álláspontjuk szerint társadalmi szervezetek között ugyanis nincs jogutódlás.

A MÚSZ jogi képviselője alperesként azzal érvelt, hogy a KISZ a szerződés időpontjában még jogalany volt, mert a megszűnésről szóló bírósági határozatot csak később vették kézhez, így addig létezett a szervezet. Az ügy pénteki, másodfokú tárgyalásán a felek megismételték korábbi álláspontjukat. Ezt követően a testület jogerős döntésében kimondta: az elsőfokú ítéletben foglalt, a szerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezést helyben hagyja.

A per egy része újra kezdődik

A bíróság ugyanakkor hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság további rendelkezéseit, és új eljárásra kötelezte. A testület ezzel azt a rendelkezést is hatályon kívül helyezte, melyben az elsőfokú bíróság az eredeti állapot helyreállításáról, az ingatlannak a magyar állam tulajdonába vételéről döntött. A bíróság a felperes álláspontját elfogadva, az egyesülési törvényre hivatkozva indoklásában kifejtette: "a bíróság egy társadalmi szervezet akarata és döntése ellenére nem kényszerítheti azt működésre".

Ha tehát egy társadalmi szervezet elhatározza megszűnését, az azonnal megszűnik létezni, még akkor is, ha erről a bíróság esetleg hónapokkal vagy évekkel később hoz döntést. Molnár Ambrus, a bírói testület elnöke közölte, a jogerős döntés értelmében a csillebérci ingatlan nem lehet a MÚSZ tulajdona. A bíróság "közbenső" ítéletében közölte, a szerződés érvénytelenítésének "jogkövetkezményei további vizsgálatra szorulnak" az új eljárás egy másik szakaszában.

A testület ismertetése szerint, miután a MÚSZ már továbbadta az ingatlant, illetve annak egyes részeit, így a jogi helyzet tisztázását még vizsgálni kell.