A törvényhozónak mindegy, hogy könnyű vagy kemény drog

A parlament hamarosan szavaz az új drogtörvényről, melynek legfontosabb eleme, hogy a kisebb jelentőségű visszaéléseknek minősített esetekben az alkalmi, nem függő kábítószerfogyasztók számára három évente egyszer lehetővé teszi, hogy igénybe vegyék az elterelés intézményét, vagyis a büntetés helyett a felvilágosítást vagy kábítószer-fogyasztást kezelő ellátást válasszák.

Tiltó törvény, egy kivétellel

Körübelül ennyiben ki is merül az új szabályozás engedékenysége. Az a fogyasztó, aki eljátssza ezt az esélyét, annak a továbbiakban csaknem olyan szigorú büntetési tételekkel kell szembenéznie, amint amilyeneket Európa legszigorúbb drogtörvényének megalkotói 1998-ban kilátásba helyeztek.

Mielőtt a szocialista képviselők benyújtották módosító indítványukat, hogy az elterelést három évente csak egyszer lehessen választani, a büntetőjog logikájában járatlanok számára úgy tűnhetett, mintha a törvényalkotó a fenyegetés fenntartása ellenére csekély mennyiségű kábítószer esetén kvázi dekriminalizálná a fogyasztást. Aki azonban így olvasta a tervezetet, alapvetően félreértette a koncepciót, ábrándította ki az Index drogügyi akciófrontját Dr. Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke.

A szakember elmondása szerint az elgondolás eredetileg is "feltételezte, hogy a felvilágosítás vagy kezelés sikeres". A szocialista módosító javaslat egyszerűen "kitöltött egy szabályozási hézagot, amely miatt a kezelés, felvilágosítás eredményessége mellékesnek tűnhetett. Ez egy alapvetően tiltó törvény, amelynél van egy kivétel" - összegezte Dr. Bócz a valóságot.

Minimális engedékenység, zéró ártalomcsökkentés

A törvénytervezet egy másik újdonsága, hogy "jogi jelentőségre tett szert egy kriminológusok számára régóta ismert, gyakori elkövetési fajta, a közös fogyasztás". A tervezet szerint ugyanis nemcsak az választhatja három évente egyszer az elterelést, aki "csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart", hanem a magányos fogyasztó mellett az is, aki "csekély mennyiségű kábítószert, együttes fogyasztás alkalmával kínál vagy átad".

A törvényhozó ebből a szempontból sem tesz különbséget könnyű és kemény drogok között. Dr. Bócz Endre magyarázata szerint "a kemény drogok veszélyessége ebben az esetben azért homályosodik el, mert egy esetről és csekély mennyiségről van szó. A szer veszélyessége nem bontakozhat ki, mert egyszeri használattól még nem lesz függő az, akinek közös fogyasztás keretében - mondjuk - heroint adnak át".

A politikai akarat jogi kodifikációjával foglalkozó Bócz a politikusokhoz utasított bennünket azzal a kritikánkkal, mely szerint a tervezetben nem látunk semmit, ami arra ösztönözné a tudatmódosulni vágyókat, hogy ha már egyszer közösen vagy magányosan kábítószereznek, akkor legalább ne a kemény, hanem a kisebb egészségügyi és szociális károkat okozó könnyű drogokkal tegyék.

Inkább büntessünk meg mindenkit?

A törvénytervezet legvitatottabb pontja az, hogy az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is választhatja a büntetést helyettesítő felvilágosítást, aki oktatási intézmény területén csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával 18 éven alulinak kínál vagy átad.

A szakember magyarázata szerint e paragrafus megfogalmazásakor az lebegett a törvényalkotó szeme előtt, hogy "a 18 éves korhatár nem olyan választóvonal, amely osztálytársakat elválaszt egymástól. A jelenleg érvényben lévő büntető törvénykönyv óriási különbséget tesz e korhatár alapján, így aránytalan eltérés van olyan fiatalok büntetése között, akik lényegében ugyanazt követték el".

Természetesen megkérdeztük Dr. Bócz véleményét arról az érvről is, mely szerint a dílerek ki fogják használni ezt a rendelkezést. A szakember úgy gondolja, lehetetlen olyan jogszabályt alkotni, amelyet nem lehet kijátszani. "Azért, mert fennáll annak a lehetősége, hogy a törvényt kijátsszák, és olyan ember is érvényesíteni tudja magára ezt a szabályt, akire egyébként nem szánták, inkább mindenkit meg kell büntetni?" - válaszolt egy dilemmával kérdésünkre, eléggé súlyosnak találja-e a Fidesz és más politikai szervezetek ellenvetését.