Pénzbírsággal büntettek két kórházat
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Eddig harminc eljárást indított, s három kórház ellen már határozatot is hozott a január óta működő Egészségbiztosítási Felügyelet. A Heim Pál Gyermekkórházat 400 ezer forintos bírsággal, a Hajdú-Bihar megyei Kenézy Gyula Kórház rendelőintézetét 3 millió forintos bírsággal sújtották. A szekszárdi Balassa János Kórház igazgatóját arra kötelezték, hogy a nem sürgősségi műtétek elhalasztására vonatkozó belső rendelkezését vonja vissza.
A januárban létrehozott felügyelet a biztosítottak, azaz a betegek fogyasztóvédelmi felügyelőségeként működik. A szervezet panasz esetén kivizsgálja, ha valahol nem megfelelően látták el a beteget, rosszul bántak vele, a kórház szabálytalanságot követett el, indokolatlanul kért pénzt, indokolatlanul küldte máshová a beteget vagy a várólistákkal manipulált.
Túlélésért küzdő kórházak
Panaszokkal a következő elérhetőségeken lehet az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulni:
Levelezési cím:
H-1139 Budapest, Teve u. 1./a-c
E-mail cím: info@ebf.hu, ugyfelszolgalat@ebf.hu
Az egyik kórházban például azt kifogásolták a bejelentők, hogy a betegeknek is fizetniük kell a parkolásért az intézmény területén, említett egy példát a folyamatban lévő ügyek közül Kovácsy Zsombor a Felügyelet elnöke. Vizsgálnak olyan esetet is, amikor egy sebfertőzést kapott beteg műtétjét a kórház azért nem vállalta el, mert a beteg a garanciális időn belül ment vissza, s ezért az intézmény nem kapott volna pénzt az egészségbiztosítótól.
Kovácsy Zsombor elnök tájékoztatóján egyébként leginkább az derült ki, hogy a felügyelet olyan kórházakat leplezett le, amelyek a kaotikus egészségügyben az anyagi túlélésért különböző praktikákat alkalmaztak (hasonló trükköket valószínűleg a többi alulfinanszírozott kórház is alkalmaz).
„Mi hatóság vagyunk, a feladatunk az, hogy a beteg kapja meg a megfelelő és szabályszerű ellátást, az okok kiderítése és megoldása nem a Felügyelet hatáskörébe tartozik”, válaszolta erre Kovácsy Zsombor.
Kauciót kértek
A Heim Pál Kórházban például 5 ezer forintot kértek azoktól a szülőktől, akik beutaló vagy gyermekük taj-kártyája nélkül mentek vizsgálatra (mint korábban kiderült, sürgős esetekről volt szó, így a szülő nem elsősorban arra koncentrált, hogy a gyermeke papírjai nála legyenek).
A kórház ezt az összeget egyfajta kaucióként kérte a szülőktől. Ha később bemutatták a taj-számot vagy a beutalót, a pénzt visszaadták a szülőknek. Az intézmény azzal érvelt, hogy a nem megfelelően dokumentált esetekért az egészségbiztosító nem fizet egy fillért sem a kórháznak.
Kovácsy Zsombor szerint ez félreértés, az OEP-nek a taj-szám nélkül is – megfelelő ellenőrzés után – meg kell térítenie a kórháznak az ellátást. Védhetetlen ugyanakkor, fogalmazott Kovácsy Zsombor, hogy a hivatkozott időszakban a jogszabályok ilyen esetekre 2 ezer forint beszedését tették lehetővé, a kórház viszont önkényesen 5 ezer forintot kért.
Elküldték a beteget
A Hajdú-Bihar megyei Kenézy Gyula Kórház rendelőintézetét 3 millió forintra büntették, mert gyógyszerhiányra hivatkozva utasították el 16 beteg kemoterápiás kezelését. A kórház ráadásul több beteget úgy küldött el, hogy nem adott új időpontot a kezelésre, mondta a felügyelet elnöke. A kórház az OEP-pel kötött finanszírozási szerződésben arra vállalt kötelezttséget, hogy minden beteget megfelelően ellát, ezt azonban nem teljesítette, indokolta a határozatot Kovácsy Zsombor.
Hasonló történt a szekszárdi Balassa János Kórházban is. Ott nemrégen bejelentették, hogy pénzhiány miatt elhalasztják a nem sürgős, nem életmentő műtéteket. Az esetek többségében a várakozásra kényszerülő betegek itt sem kaptak megfelelő tájékoztatást és új időpontot. A Felügyelet szerint ilyet nem tehet az intézmény, ezért felszólította a kórházat, hogy végezze el a műtéteket.
A szekszárdi kórház azért került ilyen helyzetbe, mert egy tavaly bevezetett rendelkezés (teljesítményvolumen-korlát) szerint az egészségbiztosító csak bizonyos számú műtét költségét fizeti meg, hogy a kórházak ne végezzenek indokolatlan beavatkozásokat a nagyobb bevétel reményében. Ha valamelyik intézmény ezt a korlátot túllépi, a műtét költségének már csak egy részét állja a biztosító, a többi a kórház fenntartójának pénztárcáját terheli.
Nem lehet lehúzni a rolót
Kovácsy Zsombor szerint a kórházaknak megfelelően kell gazdálkodniuk a kapacitásaikkal, úgy kell takarékoskodniuk, hogy annak ne a beteg igya meg a levét. Azt egyetlen kórház sem mondhatja, hogy egy időre lehúzta a rolót, fogalmazott az elnök. Ha a kórház rosszul gazdálkodik, a saját költségén akkor is folytatnia kell a műtéteket, tette hozzá.
Kovácsy Zsombor szerint nem fogadható el az az érvelés sem, hogy a felügyelet a bírságolással még tovább nehezíti az amúgy is súlyos anyagi helyzetben lévő kórház helyzetét.”Nem nehezíteni akarjuk a kórházak helyzetét, csak jogkövető magatartásra szorítani őket”, mondta Kovácsy Zsombor. A bírság összegének 80 százaléka egyébként visszakerül az egészségbiztosítóhoz, s az a betegellátásra fordítható, tette hozzá.