Kész a több-biztosítós rendszer forgatókönyve
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az Egészségügyi Minisztérium közzétette honlapján a több-biztosítós rendszerről szóló koncepciót, amelyet társadalmi vitára bocsát. A koalíciós alkuk eredményeképp várhatóan 8-12 egészségpénztár alakul, amelyekben a magánbefektetők 49 százalékos tulajdoni részt szerezhetnek az 51 százalékos állami részvétel mellett. A koncepció leszögezi, hogy az állami többségű részvétel folyamatosan fennmarad.
Egy-egy területre az a pályázó, pénztár szerzi meg a működési jogot, amely az adott terület ellátásáért a legtöbbet kínálja az árversenyben. A fővárosban és Pest megyében négy pénztár szerzi meg a jogosítványt a toborzásra.
Ezek a biztosítók lesznek felelősek az adott területen élők egészségügyi ellátásáért (aki nem választ magának biztosítót, azt automatikusan ezek tagjai közé sorolják).
Az átalakítás tervezett menetrendje
2007. október közepe: az egészségbiztosítási törvény tervezete a kormány elé kerül
2007. október vége: a törvénytervezet parlamenti benyújtása
2007. november-december: a törvénytervezet parlamenti vitája
2007. december vége: zárószavazás
2008. január 1.: a törvény hatályba lép
2008 január eleje: nemzetközi pályázat kiírása
2008. tavasz: licit a területekért
2008. május-július: toborzás
2008. ősz: a pénztárak végleges struktúrájának kialakulása
2009. január 1-től: a pénztárak megkezdik a tényleges működésüket
2009. eleje: a pénztárak folyamatosan átveszik az ellátások finanszírozását
2009. ősz: az első átlépési időszak a pénztárak között
A pénztárak a jövő évtől toborozhatnak maguknak tagokat. Miután a járulék mértéke és fizetésének mondja nem változik és a kötelező ellátásokat minden pénztárnak ugyanúgy garantálnia kell, mint eddig, a pénztárak abban versenyezhetnek, hogy szűrővizsgálatot kínálnak, többlet-támogatást a gyógyszerekhez, vagy elengedik a vizitdíjat.
A jelentkezőknek nem kell külön szerződést kötniük, csak egy egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, TAJ-számuk szerepel. Sem a toborzás, sem a későbbi átlépés során a biztosítottól egészségi állapotára vonatkozó semmilyen adat nem kérhető. Ha a pénztártag nincs megelégedve a szolgáltatásokkal, évente válthat biztosítót.
Az életmentést – a biztosítástól vagy a választott pénztártól függetlenül – bárhol el kell végezni. A mentés finanszírozása továbbra is független a pénztáraktól, azt az OEP jogutóda, az úgynevezett Alapkezelő végzi majd. A beteg a sürgősségi ellátást bármelyik egészségügyi intézményben igénybe veheti, azt a pénztára köteles finanszírozni.
Változás lesz, hogy orvos a betegét elsősorban olyan intézménybe küldheti további kezelésre, vizsgálatra vagy műtétre, amelyet a beteg pénztára finanszíroz. Ha a pénztárral nem szerződött szolgáltatóhoz kell mennie a betegnek, akkor a beutaló kiállítása előtt az orvosnak erre jóváhagyást kell kérnie a pénztártag pénztárától.
Kórházak, gyógyszertárak, egészségügyi szolgáltatók nem szerezhetnek tulajdonrészt a pénztárakban. A kórházak viszont megfelelő minőségi követelmének teljesítése esetén szerezhetnek tulajdont kórházakban, de a működtetésben nem vállalhatnak szerepet.
A koncepció megjegyzi azt is, hogy a kórházak átalakulása, a felesleges ágyak megszüntetése és a járóbeteg szakrendelők fejlesztése nem zárult le, a struktúraátalakítási folyamat folytatása a pénztárak egyik legfontosabb feladata lesz.