"Alapvetően szerencsétlen gyakorlatnak tartom, ha a kuratórium elnöke egy konkrét műsorszámmal kapcsolatban nyilatkozik meg" - reagált Szadai Károly, a testület elnökhelyettese Gellért Kis 16:24-es poszunkban írt megállapítására. Szerinte Gellért Kis eljárása a médiatörvénybe ütközik, ráadásul az intézmény közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatának érvényesülését kizárólag a nagykuratórium vizsgálhatja, mert erre sem az elnökségnek, sem pedig az elnöknek nincs hatásköre.
"Van-e magyarázat az október 23-i brutális rendőrségi fellépésre?" - kérdezte interpellációjában a fideszes Csampa Zsolt, és egy nő esetét idézte fel, akit gumilövedék talált el. "A rendbontók elleni fellépés indokolt, sőt törvényes volt" - mondta Csampa, de kritizáltaaki az ártatlan emberekkel szembeni brutális fellépést, valamint a gumilövedék használatát. Petrétei József szerint az együttes bizottsági ülésen már válaszoltak a kérdéseire, az illetékesek ezt a konkrét ügyet is kivizsgálják. Csampa a választ nem fogadta el, a parlament igen.
Szili Katalint a parlamenti dolgozószobájáig kísérte (szinte futva) tudósítónk, akinek kérdéseire (kik voltak azok, akik bekiabálásaikkal zavarták a mai ülést) a ház elnöke nem akart válaszolni, és az is kiderült, miért: Szili Katalin szerint tudósítónk két hete kiforgatta szavait, amikor azt írta, hogy a házelnök a kormányfő dolgozószobájából feldúltan távozott. Tudósítónk erre megjegyezte, hogy a házelnök akkor sem akart válaszolni, és szerinte a házelnök valóban feldúlt volt, de ezt most Szili Katalin egyszer és mindenkorra cáfolta. Szerinte akkor is csak sietett, és az, tette hozzá, intelligencia kérdése, hogy ha egy újságíró valamiről tájékozódni akar, akkor a "bocsánat, kérdezni szeretnék valamit" - formulát használja.
„Miért nem sikerült megegyezni a fegyverletételről?” – kérdezte a fideszes Szijjártó Péter az október 23-i atrocitásról. „Aki a rendőrséget üti, az Magyarországot találja” – mondta Gál J. Zoltán államtitkár, és azt mondta, a Fidesznek másfél órája volt arra, hogy elhagyják a helyszínt. Szijjártó azt mondta, hogy szerint Gál J. másfél percen át hazudott, erre videofelvételeket hozott bizonyítékként. Gál J. a viszonválaszában elmondta, hogy a köztársaság rendőrségét meg kell védeni. Az államtitkár szerint 396 rendőr sérült meg október 23-án. (Az október 23-i zavargások után még tíz sérült rendőrről volt szó, közülük egyet megkéseltek, ketten könnygáz-mérgezést szenvedtek. Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter október 29-én már nyolcvan sérült rendőrről beszélt.)
Az elmúlt napon a médiában az a hír jelent meg, hogy egyes tüntetők, illetve társadalmi szervezetek tagjai azt tervezik, hogy a Parlament blokád alá vételével megakadályozzák a képviselők bejutását a Házba.
Az MSZP Jogi és Közigazgatási Tagozatának álláspontja szerint aki ilyet tesz, megvalósítja a lázadás bűntettét. Ez a résztvevők esetében 2-8 évig, a szervezők esetében 5-15 évig terjedő büntetési tételű szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett.
A szocialista Fogarasiné Deák Valéria azt akarta megtudni, hogy szeptember közepe óta hány rendőr volt az utcán, hány ember nézett farkasszemet a felfegyverkezett rendbontókkal, hányan sérültek meg, hány fok volt azokban a sátrakban, ahol bevetésre vártak, mennyit tudnak pihenni, mennyi időt tudtak a családjukkal lenni. „A normális élethez a rendőr embereknek is lenne joga” – mondta.
A válaszoló Petrétei József elmondta, 2006. november 5-ig 27 730 rendőr látott el készenléti szolgálatot. Az állomány összesen 1 millió négyszázezer órát töltött el otthonaitól, családjától távol, rossz körülmények között. A miniszter szerint a megyei szervektől átszervezettek átlagosan 14 napot töltöttek a fővárosban, a rendőrök átlagosan 19 napot töltöttek távol családjaiktól. Beszámolt arról, hogy összesen 396 rendőr sérült meg, 44-en súlyosan.
„Úgy tűnik, az ellenzékiek részéről nincs sajnálat a kővel, vasgolyóval, Molotov-koktéllal megdobált rendőrökkel szemben” – reagált Fogarasiné.
Két és félmilliárd forint pluszkiadást jelentettek a rendőrségnek a szeptember 17-től kezdődő zavargások, mondta az MTI-nek Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője hozzátéve, hogy ezt az összeget a kormány kifizette a részükre.
A 2,5 milliárd forint hetven százaléka a túlóra- és készenléti díjakat tartalmazza, míg a fennmaradó harminc százalék a rendőrök szállításának, szállásolának és étkeztetésének költségeit fedi. Emellett a rendőrségnek mintegy százmillió forint kára keletkezett a zavargások során, elsősorban a védőfelszerelésekben. A szóvivő szerint 150 pajzsot szerzett be a rendőrség, emellett az osztrák rendőröktől is kértek kölcsön háromszázat. Mint mondta, utóbbiakat már visszaadták.
Forgalomlassító demonstrációval követelték a debreceni tüntetők hétfőn a Gyurcsány-kormány leváltását. A Debrecen-Hajdúsámson közötti útszakaszon hat-hét autóval zárták le délután a fél útpályát.
A tüntetők hétfőtől gyalogosan is végigvonulnak Debrecen főútjain s így lassítják a közúti forgalmat. A városi rendőrkapitányság sajtóreferense elmondta: a tüntetők a demonstrációk fő helyszínétől, a Nagytemplom előtti Kossuth-szobortól rendőri biztosítással indulnak, s mintegy háromórás kört téve a városban visszatérnek a térre, ahol folytatják "hagyományos", szeptember 18. óta tartó tiltakozó megmozdulásaikat.
Az ügyészség jelenleg bűncselekmény gyanúját keltő rendőri intézkedések miatt 51 ügyben folytat eljárást az október 23-án, a fővárosban történtekkel kapcsolatban - közölte Kovács Tamás legfőbb ügyész hétfőn az Országgyűlésben, Dávid Ibolya (MDF) kérdésére válaszolva. Amennyiben a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban bárki feljelentés tesz, és a feljelentésben bűncselekmény gyanúját keltő adatok vannak, akkor nyomozást kell elrendelni - közölte az ügyész.
Dávid Ibolya (MDF) azt tudakolta tőle, nem tartja-e szükségesnek, hogy az ügyészség a rendőrség intézkedéseinek törvényességét illetően vizsgálatot indítson. Kovács Tamás válaszában elmondta: az ügyészség csak a konkrét ügyekkel kapcsolatos jogalkalmazói tevékenysége során foglalhat állást, általános jellegű véleménynyilvánításra törvényes felhatalmazása nincs.
November 4-én a rendőröknek még mindig csak egy részén volt azonosítószám, holott ennek viselését az Alkotmánybíróság is kötelezőnek tartja. Az viszont kiderült: az arcot eltakaró maszk higiéniai célokat szolgál, mert a sisakot többen használják. De akkor mire jó a sisakszám?
Az Országos Választási Bizottság várhatóan november 20-án kezdi tárgyalni a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezését. A jogszabály szerint az OVB-nek a benyújtáshoz képest 30 napon belül, tehát november 23-áig kell döntenie az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről.
A testület hétfőn elutasította a Zöld Párt (ZP) valamennyi népszavazási kezdeményezését, mert a párt által feltett kérdéseket nem találta egyértelműnek. A ZP a többi között azt kérdezné a választópolgároktól: ingyenes legyen-e a közterületi parkolás, a diákok, nyugdíjasok és fogyatékkal élők tömegközlekedése, valamint az internet használata. Az OVB egyelőre nem tárgyalta egy magánszemély kérdését, aki arról szeretné szavaztatni a polgárokat, hogy a sört mérjék ingyen a kocsmákban.
Szekszárdon ismét esernyős tüntetés volt: mintegy százötvenen gyűltek össze a Garay téren a kormány ellen demonstrálók. Mintegy tíz főnyi csoport tüntetett a zempléni Sárospatakon a miniszterelnök, illetve a kormány lemondását követelve. A demonstrálók azt mondták: jövő év márciusáig kértek engedélyt a rendőrségtől.
Szegeden félszázan követelte a kormányfő távozását. A csoport nemzetiszínű és Árpád-sávos zászlókat lengetve a múzeum épülete elé vonult, ahol megegyeztek, hogy a következő napokban is folytatják a demonstrációt. Hétfőre már nem kértek engedélyt a rendőrségtől a tüntetők Miskolcon, akik a tüntetéseket szeptember közepén kezdték, eleinte több ezer fővel, később a létszám mindösszesen egy-két tucatnyira csökkent.
Kevesebb mint száz tüntető gyűlt össze Budapesten a Batthyány-örökmécsesnél hétfőn délután, estére mintegy harmincan maradtak. A szónokok egyebek között a Szent Korona-tanról és a tüntetőkkel szemben alkalmazott "rendőri brutalitásról" beszéltek.
Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője bejelentette, hogy petíciót írnak, amely valójában "feljelentés az október 23-i rendőri túlkapások miatt". Felszólította mindazokat, akik ezzel egyetértenek, hogy aláírásukkal támogassák a petíciót. Hozzátette, hogyha a bíróság elutasítja keresetüket, akkor a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. Késő este az a mintegy harminc ember, aki még az utolsó beszédeket hallgatta, csendben elhagyta a tüntetés helyszínét. (MTI)
A Szonda legfrissebb felmérésében már csak az államfő kapott közepesnél jobb értékelést.
Mégis kiadhatják a kórházak az október 23-ai zavargások alatt megsérült betegek adatait a rendőrségnek. Erről az adatvédelmi biztos döntött, megváltoztatva korábbi ajánlását.
Péterfalvy Attila a Magyar Rádióban elmondta: korábban a rendőrség kérése nem felelt meg a jogszabályoknak, most azonban a hatóság konkretizálta a tájékoztatási kérelmét, és ez alapján már kiadhatók az adatok.
Eszerint csak azoknak a személyes adataira kíváncsiak, akik egyértelműen a zavargásokkal kapcsolatosan kerültek kórházba, őket tanúként kívánják meghallgatni - közölte Péterfalvy Attila.
El kell távolítani egyik szemgolyóját a 37 éves Csorba Atttilának, akit október 23-án, a Blaha Lujza téren gumilövedékkel szemen lőttek a rendőrök. (Hírtv)
Az MSZP frakcióvezetője szerint a KDNP elnök-frakcióvezetője abba a "verembe esett bele", amit a két ellenzéki párt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek szánt. "Ha a Fidesz és a KDNP kivonul az ülésteremből, amikor a miniszterelnök felszólal, és nem érkeznek időben vissza, akkor saját indítványaikat sem tudják megszavazni" - írta Lendvai Ildikó a Semjén Zsoltnak címzett levelében.
"Önt saját képviselőtársai hagyták cserben. Mint ellenőrizheti, én például háromszor is megszavaztam, hogy Ön szót kaphasson" - írta Lendvai. Semjén Zsolt hétfőn azt írta: azért nem kapott szót hétfőn a parlamentben, mert ezt a szocialisták nem szavazták meg. (MTI)
Mintegy száz ember követelte a kormány távozását, sürgetett szólásszabadságot és demokráciát Szeged belvárosában. A tüntetők a Móra Ferenc múzeum épülete elé vonultak, ahol kormányellenes szónoklatok hangzottak el.
Szekszárdon mintegy százan gyűltek össze kedden is a Garay téren a kormány ellen tüntetve. Bakos Batu, a budapesti Kossuth téri tüntetők egyik vezéralakja - aki a Paks melletti Németkéren volt polgármester a legutóbbi önkormányzati választásig - a Szent Korona-tanról tartott előadást.
Több tucatnyian tüntettek a Batthyány-örökmécsesnél kedden Budapesten. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője bejelentette, hogy szerdától "népfőiskolát" indítanak az örökmécsesnél. A tüntetés este kilenc órakor ért véget, az emberek békésen távoztak a helyszínről. (MTI)