Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt tisztelegett és az 1945 és 1956 között kivégzettekre emlékezett a Politikai Elítéltek Szövetsége szombaton este Budapesten, a Petőfi híd budai hídfőjénél álló Mementó emlékműnél. A szövetség rendezvényén tizenöt emlékező mécsest helyezett el az emlékműnél, és egyperces néma főhajtással tisztelgett az áldozatok előtt. Fehérváry István, a Politikai Elítéltek Szövetségének elnöke beszédében azt mondta, hogy azok közül, akik tizenegy év börtön után szabadultak 1956-ban, sokan csatlakoztak a forradalomhoz. "A keserves börtönévek után egy új világ, a szabadság nézett feléjük."
A parlament október 6-i bizalmi szavazása óta 6 százalékponttal erősödött az MSZP, derült ki a Tárki legfrisebb közvélemény-kutatásából. Az október 6-17. között végzett reprezentatív felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 50, a szocialisták 41 százalékon állnak. A Tárki mérése szerint csak ez a két párt jutna be a parlamentbe, jelentette az Inforádió. Meglehetősen magas, 40 százalék a bizonytalan szavazók aránya.
Gyurcsány Ferenc lemondását követelték és "a durva rendőrségi beavatkozás" ellen tiltakoztak mintegy kétszázan Debrecen főterén. A budapesti tömegoszlatás miatt petíciót fogalmaztak meg, amit pénteken kívánnak átadni a megyei rendőrfőkapitánynak.
Szekszárdon Gergényi Péter távozását sürgették "takarodj" kiáltásokkal a kormányellenes tüntetők. Székesfehérváron százan szintén a rendőri túlkapások ellen tiltakoztak. A vonulásukat biztosító rendőrö mellett azt skandálták, "magyart verő rendőrök".
Gyakori kifogása a kormányellenes tüntetőknek, hogy a magyar rendőrök magyar állampolgárok ellen vetnek be kényszerítő eszközöket. Panaszuk némileg érthetetlen, hiszen a rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend biztosítása, ennek során pedig többnyire magyar állampolgárokkal kerülnek szembe. Akiknek az a dolguk, hogy külföldieket verjenek, azokat katonáknak hívják.
A Földművelésügyi Minisztérium épületénél spontán összegyűlt megemlékezők három képviselője virágot helyezett el a Kossuth téri 56-os emlékműnél, amit kettős kordon véd. A téren elterjedt, hogy a rendőrség annak fejében járult hozzá a koszorúzáshoz, ha a tömeg utána elvonul.
Nem látható erős rendőri jelenlét a lezárt Kossuth tér környékén, ahol már csak százötven megemlékező maradt. Alig két óra alatt felére csökkent a földművelésügyi minisztérium és a Kossuth tér köré emelt kordon között lévők létszáma. Az emberek továbbra is csendesek, kisebb csoportokat alkotnak és úgy beszélgetnek. A tömegben mindössze két nemzetiszínű és egy Árpád-sávos zászlót lehet látni. Sok mécses, teamécses világít a rendőri fémkordon tövében. Sokan virágokat hoztak az 50 évvel ezelőtti sortűz áldozataira emlékezve. (MTI)
Békésen elvonultak az ötven évvel ezelőtti Kossuth téri sortűzre emlékezők a körülzárt térről. Az MTI tudósítása szerint éjfél után csupán húszan maradtak, a többiek a székely és a magyar himnusz elénklése után elhagyták a teret. A szerda délutántól tartó esemény végig békésen, csendben zajlott. Éjfél körül a korábbinál kevesebb, valamivel több mint száz rendőr lehetett a Parlament közvetlen közelében.
Orbán Viktor szerint nemzetközi következményei is lesznek az október 23-i magyarországi "brutális emberijog-sértéseknek". A Fidesz elnöke a Hír TV reggeli műsorában, telefonon, Berlinből beszélt erről, felelősségre vonást szorgalmazva a hétfői történésekkel kapcsolatban.
Szavai szerint még a taxisblokád idején sem volt példa arra, hogy ilyen brutálisan lépjen fel az államhatalom, "és az emberi jogokat így letörjék, mint ahogy tették ezt 23-án délután és este". A politikus szerint olyasmi történt Magyarországon, ami szokatlan Európában: az "emberi jogok ilyen durva, rendőrségi önkény általi letaposása, ez azért ismeretlen, itt ilyen nincsen". Szerinte az állam erkölcsi és anyagi elégtétellel tartozik a bántalmazottaknak.
"Azok, akik pedig megsértették az emberi jogokat, legyen szó közrendőrről vagy a rendőrség parancsnokairól, majd a vizsgálatok kiderítik, őket pedig személyesen, egyenként felelősségre kell vonni" - jelentette ki Orbán Viktor.
A Fővárosi Közgyűlés első munkaülésén, csütörtökön a kormánypárti többség elutasította Tarlós István Fidesz frakcióvezető azon indítványát, hogy vitassák meg az október 23-ai budapesti történéseket.
A parlament épületében megkezdődött az az egyeztetés, amelyen a kialakult belpolitikai helyzetről is szó esik Szili Katalin házelnök és a frakciók képviselői között.
A fél tizenegykor kezdődött megbeszélésen az MSZP-t Katona Béla frakcióvezető-helyettes, az SZDSZ-t Pető Iván frakcióvezető-helyettes képviseli. Az ellenzéki pártok képviseletében Navracsics Tibor, a Fidesz, Semjén Zsolt, a KDNP, és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője vesz részt az egyeztetésen.
Szili Katalin házelnök az egyeztetés előtt újságírókkal azt közölte: áttekintik a kialakult belpolitikai helyzetet, és szó lesz a Fidesz által javasolt politikai vitanapról, ahol az ellenzéki párt szándékai szerint az október 23-án történteket, a rendőri intézkedések jogosságát kellene áttekinteni.
Kuncze Gábor levélben kérte az Európai Néppárt elnökét, vesse latba befolyását Orbán Viktornál, hogy a Fidesz elnöke az Országgyűlésben politizáljon, őszintén tárja a magyar választók elé a Fidesz elképzeléseit, és nyújtson az ország számára modern kereszténydemokrata alternatívát.
"Arra kérem, vesse latba befolyását, hogy magyarországi szövetségese, Orbán Viktor térjen vissza az Országgyűlésbe, és ott bírálja a kormányt és a miniszterelnököt. (...) Kérem, a soron következő találkozójuk során kérdezze meg Orbán Viktor urat arról, hogy ő mit javasol a költségvetési hiány lefaragására. (...) vegye rá arra is, hogy őszintén tárja a magyar választók elé a Fidesz elképzeléseit, és nyújtson az ország számára modern kereszténydemokrata alternatívát" - áll az SZDSZ elnökének Wilfried Martenshez címzett csütörtöki levelében.
Kuncze Gábor egyúttal reményét fejezte ki a néppárt elnökének, hogy legközelebbi magyarországi látogatása során körültekintően fog tájékozódni mielőtt nyilatkozik. (MTI)
A Fidesz népszavazási kezdeményezésével Gyurcsány Ferencnek akar segítséget nyújtani, hogy visszatérítse a kormányfőt áprilisi választási ígéreteihez, közölte Áder János fideszes politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a szocialisták választási programjában nem szerepelt a tandíj, a vizitdíj bevezetése sem, nem tartalmazta azt egyetlen szocialista ígéret sem, hogy nehezebb helyzetbe fogják hozni a nyugdíjuk mellett dolgozókat.
Egy újságírói kérdésre válaszolva Áder János nem zárta ki, hogy egy nyolcadik kérdéssel is bővül a népszavazási kezdeményezés. Ez arra vonatkozna, hogy kórházi ápolási díjat se szedjenek az emberektől. A politikus meggyőződése, hogy a népszavazási kezdeményezésükről a végső szót az Alkotmáníbíróság mondja majd ki, mert biztos abban, hogy megtámadják a kérdéseiket, de jogászként azt gondolja, a kérdések kiállják majd az alkotmányosság próbáját.
Egyetértettek a parlamenti pártok frakcióvezetői abban, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben a legfontosabb a nyugalom biztosítása, mondta a házelnök az ötpárti egyeztetés után újságíróknak. Szili Katalin csütörtökön, a Parlament épületében megtartott egyeztetés után azt mondta, mindegyik párt támogatta, hogy két héten belül ismét üljenek tárgyalóasztalhoz.
A Fidesz jogászai hetekig alapozták a Gyurcsány elleni vádakat, az ügyészség viszont nem indított eljárást.
Rendőri bántalmazás miatt tett feljelentést az ügyészségen az a férfi, akit felszólítás nélkül, öt méterről lőttek fejbe a rendőrök a Síp utcában 23-án.
Az Info rádió értesülései szerint adatokat kért a Budapesti Rendőr-főkapitányság a kórházaktól az október 23-ai események kapcsán kezelt betegekről. Jármy Tibor, a BRFK szóvivője szerint a rendőrség csak törvényes eszközöket használ fel a zavargásokkal kapcsolatos vizsgálat során.
A demonstrációk szünetében tétlenségre kárhoztatott rendőrök hosszas kártyapartikkal ütik el az időt a parlament előtti placcon. Egy, a parlamentbe bejáratos olvasónk jóvoltából tekinthetünk bele a lapjárásba.
Az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának tiszteletbeli elnöke egykori, azóta kizárt párttársával tiltakozik a jobboldalhoz köthető értelmiségiekkel a rendőri erőszak ellen.
Mi, budapesti baloldali nők kiállunk a rendszerváltás vívmánya, a harmadik magyar köztársaság, a parlamenti demokrácia mellett. Békében, nyugalomban, félelem nélkül kívánunk élni, s elítéljük azokat az erőszakos csoportokat, melyek - a gyülekezési jog szabályait semmibe véve, azokkal visszaélve - felborítják fővárosunk rendjét, s rettegésben tartják békés lakóit" - áll az MSZP nőtagozatának csütörtöki közleményében.
Mint írja, elítélik azokat is, akik saját hatalmi vágyuktól vezérelve szavukkal, tetteikkel bátorítást és teret adtak a szélsőséges randalírozóknak, azoknak, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának méltóságteljes megünneplését utcai rendzavarássá és rombolássá alacsonyították.
Demszky Gábor főpolgármester levelet írt Jakab Istvánnak, a MAGOSZ (a gazdakörök és gazdaszövetkezetek szövetsége)elnökének. Demszky így fogalmaz: "szervezetük demonstrációt szervez Budapesten, amelynek során ezer traktorral kívánnak a fővárosba jönni. Budapest lakói nem szolgáltak rá arra, hogy egy politikai vita miatt megbénuljon a város, tönkre menjenek köztereink, felújított útjaink. Senkinek sincs joga egy város lakóit büntetni bármely politikai természetű vita miatt.
Budapest szolidáris város. Kérem, emlékezzenek rá, hogy az Önök által használt traktorok megvásárlását az állam a budapestiek adójából is támogatta. Ha kell, magam segítek Önöknek abban, hogy traktorok nélkül is a fővárosba jussanak. Bízom benne, hogy a demonstráció szervezőiként bizonyítani fogják, hogy nem a főváros népével van bajuk, és nem foglalják el a budapesti utcákat."
Nem kell ahhoz felkészülés, csupán egy veterán harckocsis tapasztalata, hogy elindítson egy tankot. Fénykép H. Györgyrõl, a Deák téri tankosról.
A Városháza építési területté nyilvánította a Városháza parkot, így az a gyülekezési törvény szerint nem közterület, a rendőrségnek nincs hatásköre a bejelentett demonstráció elbírálására - közölte az MTI-vel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön. A Városháza park október 23-án annyira megrongálódott, hogy a Városháza életveszélyes területté nyilvánította, elrendelte lezárását, így a park építési területnek minősül. A park tehát elveszítette közterületi jellegét, vagyis a gyülekezési törvény szerint nem közterület.
Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdán jelentette be, hogy a Városháza parkba költöznek pénteken a korábbi Kossuth téri tüntetők, oda, ahol a Liberálisok Háza is állt. Elmondta: már három napja leadták a BRFK-n a területfoglalási igényüket.
A Fidesz felelőtlen elnökét a Fidesz részéről már csak Kósa Lajos állíthatja meg - jelentette ki Oláh Lajos, az MSZP hajdú-bihari elnöke. Oláh arra kéri Kósát, Debrecen fideszes polgármesterét, hogy vonassa vissza Orbán Viktorral azokat a mondatokat, amelyeket az Európai Parlamentben mondott. A szocialista politikus szerint a Fidesz elnöke alig leplezetten arra kérte az Európai Uniót, hogy az ne folyósítsa a 2007. január 1-jétől esedékes fejlesztési pénzeket. "Ilyet csak olyan ember mond, aki a hazájánál sokkal jobban szereti a hatalmat" - mondta az MSZP hajdú-bihari elnöke. Orbán szavait idézve úgy fogalmazott, hogy a Fidesz elnöke "rárontott saját nemzetére, méghozzá a legalantasabb politikai szándéktól vezéreltetve".
Árnyékkormány" létrehozását tervezi a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006, amelynek koncepcióját alkotmányozó nemzetgyűlés keretében szombaton ismertetnék a fővárosban, közölték a Gyurcsány-kormány ellen tüntetők politikai ügyvivői csütörtökön Budapesten.
"Szombaton koncepciót kívánunk alkotni, (...) és jelezni a hatalomnak, hogy az október 23-i brutális rendőri erőszakkal sem sikerült megfélemlíteni bennünket" - mondta újságíróknak Toroczkai László, az MNB 2006 egyik politikai ügyvivője.
Hozzátette: azt tervezik, hogy "árnyékkormány" létrehozásával egy "valódi alternatívával" próbálnak megoldást találni a jelenlegi "alkotmányos válságra". Amíg nem foglalhatjuk el újra a Kossuth teret, addig is lesznek 24 órás demonstrációk a hatalom ellen - mondta az aktivista.
Csütörtökön délutánra döntés született a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a gazdák Budapestre tervezettt traktoros demonstrációjáról. A rendezvények rendőri engedélyztetéséért felelős csoport elbírálta a gazdák beadványát, de arról, hogy miképp döntöttek, többszöri érdeklődésünkre sem adtak tájékoztatást.
A döntést először ugyanis az érintett fél, azaz a MAGOSZ ismerheti meg, a rendőrség nekik elküldte a vonatkozó iratokat. A szervezet feltehetőleg holnap kapja kézhez a döntésről szóló hivatalos levelet, majd csak azután ismerhetjük meg mi áll abban. A rendőrség ugyanis szóban nem tájékoztatta a döntésről a gazdákat, így hiába kérdeztük meg Budai Gyulát, a Magosz jogi szakértőjét, ő sem tudott felvilágosítást adni.
Íme egy komment a Gyurcsány-blogból:
Miközben egyszerűen lenyűgözött az a szakszerűség, amellyel a rendőrség tette a dolgát és védett engem, tisztességes adófizető állampolgárt, az motoszkált a fejemben, hogy nem kéne valahogy ezt megköszönni? Természetesen akár fizetésemelésre is gondolok, de talán az lenne még jobb, hogy a munkakörülményeiken javíthatnánk. Pl. lakás, jobb felszerelés, családosoknak nagyobb támogatás, nyaralás, beiskolázás, akármi. Amit ők most megtettek értünk, és kimondom: a Hazáért, az példamutató. Jó lenne ha két hét múlva is emlékeznénk erre és az illetékesek megtennék ezzel kapcsolatban a dolgukat.
Körülbelül ötven ember gyűlt össze csütörtökön délutánra a budapesti Kossuth téri kordonnál, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a körülbelül ötven ember a kordon előtt a járdán csendben beszélget, egyesek virágot, illetve mécsest helyeznek el a vasrács tövében. A kordonon azonban nemcsak virágokat látni, hanem verseket és politikai tartalmú felhívásokat, illetve a országos körözés alatt álló Budaházy György üzenetét is rátűzték ismeretlenek.
Az Index birtokába jutott néhány fénykép, amit egy angol fotós készített Révész Máriusz fideszes képviselőről, azután, hogy a rendőrök helyben hagyták a Dohány utca és a Síp utca kereszteződésében. Az ellenzéki képviselő nem emlékszik a történtekre. A fotós az Indexet arról tájékoztatta, hogy konkrétan a képviselő megverését nem látta, mint közölte amint fényképezni kezdett a gumibotját a kezében fogó rendőr odébbállt.
Decemberben kerülhet az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be - tudta meg az MTI Kondorosi Ferenctől, az igazságügyi tárca államtitkárától. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Tartalmazza azt is, hogy több napig elhúzódó rendezvények esetében ötnaponta bejelentést kellene tenni.
A tárca tervezete alapján nemzeti ünnepen tartott állami rendezvények színhelyén és idején megtiltanák a tüntetéseket. Ugyanakkor választási kampány idején a jelölteknek és a jelöltet állító szervezeteknek is be kellene jelenteniük választási gyűlésüket ugyanúgy, mint a tüntetéseket. Az igazságügyi tárca szerint ennek célja a biztonság garantálása.
A Fővárosi Kertészeti Rt kérése alapján nyilvánította építési területté a Városháza Parkot a Főpolgármesteri Hivatal, tudta meg az Index a városháza sajtóirodájától.
A tájékoztatás szerint az október 23-ai rendbontások idején a parkot is megrongálták, ezért a keletkezett károkat helyre kell állítani. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006. egyik alapítója azt mondta az Indexnek, hogy csütörtökön immár több helyszínre kívánják demonstrációjukat bejelenteni, hogy adminisztratív eszközökkel ne akadályozhassák gyülekezésüket.