Belpolitikai válság percről percre

Mintegy 20 rendőrautót és 3 csapatszállító teherautót számolt össze tudósítónk várbeli Szent István-szobor körül. Rendőröket azonban alig látni.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés meghirdetett időpontjában, ötkor a program még nem kezdődött el, de a színpad már áll. A téren mintegy ötszáz alkotmányozó vár arra, hogy elkészítsék az ország új alkotmányát. Az árpádsávos és a magyar zászlók aránya 1:1.

A pódium mögött a metrón látott Waszlavik cd-ket pakol elő a táskájából. Tudósítónk 200 forintért vásárolt egy Szittyakürt című lapot, amiből kiderült, hogy a holokausztot csak kitalálták a zsidók.

Füttyszó és árulózás fogadta Takács Andrást, a Kossuth téri tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 pódiumra lépő vezetőjét.

Míg a tömeg fele védte Takácsot, a többiek azzal vádolják, hogy feladta elveiket. Takács beszédét magyarázkodással kezdte, elmondva, hogy nem azért vették el a rendőrök a tüntetők holmiját, mert ő kérte. A Kossuth téri tüntetés vezetője hangsúlyozta, hogy "morális forradalom zajlik".

A szónokot támadó és védő tüntetők a beszéd alatt össze is szólalkoztak, később azonban a fütty csillapodott. Takács november 25-én, 10 órára országos, rendszerváltó népgyűlést hirdetett minden településre.

Beszámolt továbbá a Szabad Magyarország Mozgalom új koordinációs irodájáról, amelyet a Pázmány Péter utca 29-33-ban nyitottak meg.

Végezetül hétfőtől meghirdette új tüntetésüket a Batthyány örökmécseshez.

A pódiumra lépő dr. Tamás Károly "vértelen morális forradalmat" hirdetetett. 1989-ben nem jött el a szabadság, főleg a gazdasági szabadság nem, mondta a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnöke.

Tamás Károly szerint át kell vizsgálni a nemzetközi szerződéseket, például az agrártámogatással kapcsolatosakat, mert ezek révén a magyarok másodrendű állampolgárok Európában.

A nagyjából ezer fős tömeg Gergényi nevének említésére ÁVH-t kiált, Gurcsány nevére pedig fütyül.

A szónok kiemeli a magyarok érdemeit, például hogy "a török, tatár, szovjet elől védtük Európát."

A jobb- és baloldalnak együtt kell menetelnie az egyetlen igaz úton, a kereszténység felé, mondta Vitéz Kiss Imre. A Szent Korona Szövetség elnöke szerint minden izmus, a kommunizmus és a nácizmus is rossz irányba viszi az országot. A közönség lelkesen ünnepelte a szavakat.

Tudósítónk egyébként ceremóniamestereket figyelt meg a színpad előtt, akik zászlólengetésre, és olyan jelszavak skandálására buzdítják az egybegyűlteket, mint hogy "nem, nem soha."

Tudósítónk az egymást követő szónoklatok közepette annak járt utána, mikor terelődik a szó az új alkotmányra.

A rendezők elmondták, hogy ma nem lesz új alkotmány, viszont lehet szavazni. A szavazás menete már kidolgozott. Az urna elé járulók pecsétet kapnak, hogy csak egyszer szavazhassanak. Ezt követően egy papíron kell megjelölni, hogy igen vagy nem. A szervezők nem tudták, hogy milyen kérdésre ad választ a szavazat, de riporterünk a rejtély nyomában van.

A Várbeli megmozdulás nagyjából 1000 résztvevője arról fog szavazni, hogy legyen-e alkotmányozó nemzetgyűlés, vagy ne. A rendezők ígérik, hogy még ma eredményt hirdetnek.

Tudósítónk egyébként kellemes és nyugodt hangulatról számolt be, amit a kormány és a rendőrség képviselőinek említésekor elhangzó füttyszó sem zavar meg..

A radikális Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője összetett szimbólumrendszerrel felvértezve lépett színpadra. Az MTV ostromában is résztvevő Toroczkai szerint a televízió megrohamozásakor a "hazugságok Bastille-ját" foglalták el. Sőt, a "szovjet tankok jelenleg a kamerákban vannak. A megszállók pedig a Friderikuszok és Bárdos Andrások".

Toroczkai szerint neki magának sem könnyű, mivel házi őrizetben van, és ajtaja előtt rendőrök állnak, de igazán Budaházy Györgynek nehéz, akit "erdőkbe és nádasokba" üldöztek.

A körözés alatt álló Budaházy György felvételről szólt a Várban összegyűlt, ezerfős tömeghez. Az állítólag "erdőkben, nádasokban" rejtőző Budaházy "gyönyörűnek" találta az október 23-i eseményeket. Megállapította, hogy "újra vannak pesti srácok", és hogy "a győzelem biztos".

Budaházy "szalonellenzékieknek" nevezte Orbán Viktort és híveit, mivel rendbontóknak nevezték az utcai harcokban résztvevőket, még akkor is, amikor gyűlésüktől néhány méterre folytak az összecsapások.

Budaházy szavait zavartan fogadta a közönség, voltak, akik tapsoltak, mások hangosan fejezték ki nemtetszésüket.

"Jövő héten egy munkacsoport kidolgozza az országos rendszerváltó népgyűlés felállításának részleteit" - mondta a mikrofont ismét magához ragadó Toroczkai László.

Ha elegen lesznek, akkor megkezdődhet az alkotmányozó nemzetgyűlés összehozása is, folytatta a programismertetést a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője.

"Nem egy embert kell hozni, hanem egy egész nemzetet" - tette hozzá. Végül pedig felvázolta az alternatív parlamenthez vezető utat. "Ha csak pár 100 ezren is vagyunk, de mindenki ad 1000 forintot az eredeti Magyarország felépítésére, akkor alternatív médiát hozhatunk létre" - hangzott el. Az alternatív média nem a parlamentből, hanem egy ópusztaszeri parasztházból tudósítana, ott lehetne ugyanis az igazi országgyűlés.

A képviselők nem limuzinnal, hanem lóval érkeznének, zárta vízióját Toroczkai László.

A Várban tartott alkotmányozó nemzetgyűlés első fordulóján, mint az közben kiderült, csak arról volt szó, hogy szavazzunk-e egyáltalán az új alkotmányról.

A szavazólap szövege így szólt: "Akarja-e Ön, hogy Magyarország történelmi alkotmányának jogfolytonosságát helyreállítsuk a népgyűlésen felolvasottak alapján, s a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket meghozzuk?"

A szavazók kezét egy Szent Koronás pecséttel jelölték meg, hogy kizárják a többszörös szavazás lehetőségét. A tudomány és technika érdekességei iránt nyitott tudósítónk megvizsgálta, milyen hatékonyságú a rendszer. Kiderült, hogy nyál és 20-25 másodpercnyi súrolás segítségével leadhatna még egy szavazatot.

A demonstrálók a szavazás után rendben távoznak a Várból.

Szombat este 9 óra után befejeződött a budai Várban tartott "népgyűlés", a színpadot elbontották, a rendezvényen részt vevő mintegy ezer ember túlnyomó többsége hazatért, többen azonban a Kossuth térre indultak.

Toroczkai László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője a távirati irodának elmondta, hogy azért fejeződött be a jelzettnél korábban a Szentháromság téren tartott rendezvény, mert a résztvevők "békésen, fegyelmezetten szavaztak Magyarország történelmi alkotmányának jogfolytonosságáról".

A szervezők arra számítottak, hogy a sok ezer ember szavazása órákat vehet igénybe, ezért hajnali két óráig kértek és kaptak engedélyt a rendezvény megtartására. Toroczkai László, aki korábban 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke volt, az MTI-nek azt is elmondta, hogy szombaton este azért tartottak "népgyűlést" és nem "nemzetgyűlést", mert az itt jelenlévők nem képviselhetik az egész nemzetet, mindössze a november 25-én tartandó "alkotmányozó nemzetgyűlést készítik elő".

November 25-re ugyanis több tízezer embert várnak. Hozzátette, az elkövetkezendő napokban dolgozzák ki véglegesen azokat a pontokat, amelyeket a nemzetgyűléssel el kívánnak fogadtatni.

Este 9 óra után alig 60 ember maradt a Mátyás-templomnál, Szent István-szobor előtti téren. A demonstráció résztvevői közül többen - mint az MTI tudósítójának elmondták - elindultak a Kossuth térre, ahol október 23-án a rendőrség feloszlatta a tüntetést és műveleti területté nyilvánította a teret.

A várbeli rendezvényt felügyelő mintegy 300 rendőr fele még a helyszínen maradt.

(MTI)

Fideszes országgyűlési képviselő is felszólalt szombaton este a debreceni kormányellenes tüntetésen. Szekszárdon hangversenyt hallhattak a demonstrálók.

A Mi nem hazudunk címmel rendezett debreceni rendezvényen Pósán László kijelentette, ma Magyarországon nincs demokrácia és nincs jogállam.

"Ennek egyetlen oka, hogy a kormány és a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ nem demokrata, nem törvénytisztelő" - tette hozzá.

Az országgyűlési képviselő, egyúttal a Fidesz debreceni elnöke közölte, hogy Magyarországon az ügyészség és a rendőrség "kézi vezérléssel" működik.

A debreceni demonstrációt a Nagytemplom előtti Kossuth téren kétszer szakította meg áramszünet.

Első alkalommal akkor borult sötétbe a város főtere, amikor Papp Lajos szívsebész-professzor beszélt, ekkor mintegy fél óráig tartott az áramkimaradás, a fény mellett elment a hangosítás is, a résztvevők azonban azt skandálták, hogy "itt maradunk", s Kossuth-nótákat és népdalokat énekeltek. A második áramszünet csak néhány perces volt.

A szekszárdi tüntetők hangversenyt hallhattak: a Garay téren fellépett Pitti Katalin operaénekesnő és az erdélyi Árvácska együttes. Mintegy három-négyszázan jöttek el a demonstrációra.

(MTI)

Békésen és csendben demonstrált Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya ellen mintegy 100 ember a fővárosi Kossuth téren szombaton késő este, éjfélre 10-12 ember maradt, rendőri intézkedésre nem került sor.

Az Országház előtt felállított kordonok elé többen a budai Várban tartott népgyűlésről érkeztek és csatlakoztak az ott várakozó mintegy 30 emberhez. Csendesen beszélgettek és mécseseket gyújtottak az 50 évvel ezelőtti forradalom hőseinek. Hangoskodást akkor lehetett csak hallani, amikor a földművelésügyi minisztérium sarkánál üldögélő négy, erősen ittas hajléktalan Gyurcsány Ferenc távozását követelte, vagy a kordonon belül álló rendőröket provokálta, illetve az előttük elhaladó járőrautóknak "ÁVH" és "Bérencek" szavakat kiabáltak.

A Parlament körül nyolc-tíz percenként feltűnt egy járőrautó, az Országház északi parkolójában pedig jelentős egység állomásozik. A demonstrálók vezetője megafonon arra kérte az este az embereket, hogy tisztálkodási eszközöket, illetve konzervet vagy ételt juttassanak azoknak, akiknek ruházatát és más értékeit a rendőrség a tér kiürítését követően lefoglalta. (MTI)

A Lelkiismeret '88 október 29-e és november 5-e között szeretett volna gyülekezni a Széna téren és az Oktogonnál. A rendőrség a döntést azzal indokolta, hogy a bejelentett helyszíneken a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, a szervező viszont bírósági felülvizsgálatot kérhet. (MTI)

Ha a választók többsége igennel voksol az ellenzéki párt által kezdeményezett népszavazáson, akkor azt is kimondja, hogy a miniszterelnök az ő akaratával szemben vezeti az országot, mondta a Fidesz elnöke a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Megismételte, véleménye szerint semmi olyat sem mondott az Európai Néppárt ülésén, amely ártott volna Magyarországnak. Az ország érdekeit a rendőri brutalitás, az emberi jogok letörése és az uniónak szolgáltatott hamis adatok sértik, fűzte hozzá Orbán Viktor. (MTI)

"A Magyarországi Munkáspárt 2006 elítéli Orbán Viktor antikommunista hisztériát keltő politikáját, és tiltakozik az ellen, hogy a Fidesz elnöke már az EU intézményeiben is a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom lejáratására és bűnössé nyilvánítására törekszik" - írja a párt közleményében. A parlamenten kívüli politikai erő szerint népszavazási kezdeményezésével a Fidesz "demagóg módon" jár el, a legnagyobb ellenzéki párt magatartása pedig nem nyújt megoldást a problémákra. "A Fidesz és a szélsőjobboldal cinkos összejátszása szükségessé teszi az újfasizmus terjedése elleni összefogást”" - állítja a Munkáspárt.

Félpályás útlezárással tüntetés kezdődött vasárnap délután Budapest határában a Cinkotát Nagytarcsával összekötő úton, ahol alkalmi civil szerveződésben összesen 12 autó sorakozott fel. A tüntetők szóvivője, Gyopár Ernő az MTI-nek elmondta: az akcióval Gyurcsány Ferenc lemondását szeretnék elérni, mert álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy ő irányítsa az országot. A demonstrációt bejelentették a rendőrségen, ennek értelmében a halottak napját leszámítva két héten át minden délután három óra és öt óra között megismétlik a tüntetést. A félpályás útlezárás következtében hosszú kocsisor alakult ki mindkét irányban, de rendzavarásra nem került sor.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) reagálásában visszautasította Kontrát Károly azon kijelentését, hogy Bene László, országos főkapitány utasítása tette volna lehetővé, hogy a rendőrök azonosító jelvény nélkül intézkedhessenek, és hogy a parancs nemcsak a rendőrségi törvényt, de az Alkotmánybíróság 2000-ben kiadott határozatát is sérti. Hangsúlyozzák: a rendőrség nem politikai utasításra cselekedett, hanem törvényes hatáskörében, a törvényes rendelkezéseket betartva intézkedett és intézkedik.

A közlemény szerint a Fidesz önmagukat szakpolitikusként beállító képviselői nem először tesznek olyan alaptalan állításokat a nyilvánosság előtt, amellyel politikai erőtérbe próbálják helyezni a rendészeti szerveket. A tárca most és a jövőben is visszautasít minden olyan politikai kísérletet, amely arra irányul, hogy az alkotmányos rend védelme érdekében törvényesen fellépő rendőrséget elbizonytalanítsa, áll a közleményben. A dokumentum rámutat arra, hogy a Fidesz által hivatkozott főkapitányi utasítás, Kontrát Károly állításával ellentétben, kötelezően előírja a "szolgálati azonosító jelvény" viselését a régi és az új típusú gyakorló öltözet - bevetési egyenruházat - esetében is. (MTI)

A zuhogó eső ellenére vasárnap este is félszáz ember gyűlt össze a biztonsági műveleti területté nyilvánított Kossuth tér előtt, hogy kifejezzék nemtetszésüket Gyurcsány Ferenc és kormánya ellen. A demonstrálók a földművelésügyi minisztérium árkádja alá húzódtak az eső elől, de nagyjából tízen ernyőkkel a kordonok előtt álldogáltak. Az Országház körül a forgalom zavartalan, az útkereszteződésekben néhány rendőrautó várakozik. (MTI)

A főpolgármester nem szeretne traktorokat látni a Kossuth téren, és meggyőződése, hogy ezt a budapestiek sem szeretnék. Demszky Gábor erről a Magyar ATV Pont 7 című műsorában beszélt vasárnap este. "Budapest megkönnyebbült, hiszen egy komoly traktoros megmozdulás megbénítaná Budapest életét," mondta a főpolgármester a gazdák 1000 traktorral a fővárosba tervezett demonstrációjának betiltásáról.

A szabályozás lényege, hogy mindenkinek joga van a gyülekezéshez, de azt az egyetlen korlátot, hogy a demonstráció nem járhat a forgalom aránytalan mértékű megzavarásával, nem léphetik át, mondta. "A vasutasok se vonatokkal vonulnak fel", tette hozzá. A főpolgármester az október 23-i zavargásokról elmondta, a Fidesz döntése, hogy a nagygyűlés az Astoriánál legyen, "provokáció" volt, ugyanis számítani lehetett arra, hogy a két megmozdulás összeér. (MTI)

Az árpádsávos zászló betiltását követeli a Megélhetésért Küzdők Országos Egyesületi Szervezete, mert véleményük szerint a nyilas önkényuralmi jelképre emlékeztető zászló a második világháború idején megölt, illetve meghurcolt emberek kegyeleti emlékét sérti, mondta a szervezet elnöke vasárnap este. Bukta Csaba Ákos közölte, hogy szervezetük szeptember 17-étől tiltakozik a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc megszorító csomagjai ellen, és a reformok átgondolását, illetve visszavonását szeretnék elérni. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak panaszlevelet nyújtottak be, amelyben azt követelik, hogy a Kossuth teret, ami jelenleg műveleti területnek van nyilvánítva, a kordonoktól szabadítsák fel, mert a rendőrség "kegyeleti jogsértést követ el, mivel az 56-os emlékhelyek az állampolgárok számára nem megközelíthetőek".

Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 206 egyik vezetője elmondta: hétfőtől a Batthyány-örökmécsesnél folytatják tiltakozó demonstrációjukat, de próbálnak olyan helyszínt találni tüntetésüknek, ahol zárt vagy fedett helyet találhatnak. Vasárnap este 10 órakor a Parlament előtt felállított kordonoknál tíz-tizenkét ember beszélgetett, és mécseseket gyújtottak az 56-os forradalom áldozatainak emlékére, míg egy 6-8 fős csoport a szemerkélő eső és az erős szél elől a földművelésügyi minisztérium árkádja alá húzódott be. A Parlament körül 5-6 percenként járőrautó tűnik fel, a kordonokon belül rendőrök tartózkodnak. (MTI)

A tavalyi kudarc után belső egyeztetésekkel kezdett neki az új titoktörvény kidolgozásának a kormány a Népszabadság értesülései szerint. A lap úgy tudja, a jövőben az államtitkokat kiszivárogtató újságírókat legfeljebb pénzbírsággal, a hivalai szivárogtatókat viszont akár börtönnel is büntetnék. Az eredeti tervekkel szemben tágulhat a titkosítható adatok köre, sőt, 15 évnél rövidebb időre gyakolratilag indoklás nélkül titkosíthatnának szinte bármit, például az EU-támogatások felhasználásának adatait is. A Népszabadság cikke>>.

Az ötvenhatos forradalom leverésének ötvenedik évfordulóján több demonstráció is várható a fővárosban. A rendőrség több erre vonatkozó szervezői bejelentést is tudomásul vett, írja a Népszabadság. Az október 23-án "műveleti területté" nyilvánított Kossuth téren továbbra sem lehet demonstrálni, ezért az utóbbi hetek tiltakozó akcióiban részt vevő szervezetek, valamint más szerveződések is a Belváros más pontjait célozták meg: a Szabadság térre már három demonstrációt is bejelentettek, egy másik helyszín a Batthyány-örökmécses környéke lesz.

Ismeretlen tettesek hétfőre virradóra megrongálták Szombathelyen a Fidesz Szent Márton utca 10. szám alatt lévő irodáját, közölte az MTI-vel Marton Zsolt, a párt szombathelyi önkormányzati frakciójának vezetője. Az iroda portáljára "Rohadt nácik" feliratot, illetve horogkeresztet fújtak festékszóróval. A Fidesz rongálás és tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt feljelentést tett a rendőrségen.

A hétvégén Szombathelyen ismét megrongálták a helyi MSZP korábban felgyújtott, jelenleg felújítás alatt lévő irodájának bejáratát, újra megkísérelték betörni az üvegportált, de ezúttal a biztonsági üveg csak megrepedt. A rendőrség ebben az ügyben is vizsgálódik.

Újabb tüntetőre szabott ki pénzbírságot a bíróság. A Pesti Központi Kerületi Bíróság garázdaság szabálysértése miatt szabott ki 90 ezer forint pénzbírságot a férfire, akit október 26-án este, a Kossuth tér és az Alkotmány utcai kereszteződésnél történt tömegdemonstráción állítottak elő. Az, hogy dr. K. Dávid György pontosan mit követett el, nem derül ki a bírósági közleményből.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház csak akkor adja ki az ott ellátott, az október 23-i zavargásokban megsérültek adatait, ha az adatvédelmi ombudsman semmilyen kifogást nem támaszt a rendőrségi kikérővel szemben, tájékoztatta a kórház főigazgatója, Budaházy Emil hétfőn az MTI-t.

A médiában kizárólag a Péterfy Kórházról mutatott vágóképek, illetve sajátosan megvágott interjúrészletek azt sugallták, mintha a Péterfy lenne az egyetlen intézmény, amely elsőnek, önként adta ki a sérültek adatait, írta Budaházy Emil a közleményben. Ez tápot adott "számos gyalázkodó megnyilvánulásnak, melyekre az intézmény becsületes dolgozói nem szolgáltak rá" - fogalmazott az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy a vezetése alatt álló kórház volt az egyetlen, amely jogi és etikai fenntartásait írásban megfogalmazva azonnal elhárította a rendőrség kérését. Budaházy Emil közölte: az újabb - jogilag megalapozottnak tűnő - rendőrségi adatkérésnek is csak akkor tesz eleget a kórház, ha az adatvédelmi ombudsman sem tartalmi, sem formai kifogást nem támaszt azzal szemben.

Péterfalvi Attila az MTI megkeresésére elmondta: a kórház elküldte hivatalába a rendőrségi levelet, annak vizsgálatát megkezdte.

A lincselésnek az egész forradalomra való kivetítése épp annyira hamis volt a kádári propaganda részéről, mint az a jelenlegi nézet, hogy a lincselők azonosíthatók a forradalom hőseivel, áll a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének hétfői közleményében. Sem erkölcsileg, sem jogilag nem menthető az önbíráskodás.

A meglincseltek áldozatok voltak, nagyrészük egyszerű sorkatona, akiket mások, - kínvallató, bűnöző ÁVH-sok - helyett öltek meg. Amiatt, hogy részt vettek a pártház védelmében, az akkor hatályos nemzetközi jog sem engedte üldözésüket, vagy meggyilkolásukat, fogalmaz Donáth Ferenc, elnök és Laurenszky Ernő, elnökségi tag az Országos Sajtószolgálatnak kiadott közleményében.

Feltúrták a Kossuth térnek azt a részét, ahol korábban minden nap tüntetések voltak. Helyszíni tudósítónk szerint kicserélik az elhasznált és beszennyezett földet, és az egész úgy néz ki, mintha egy vakond dúlta volna fel a Rákóczi-szobor környékét.

Fotó: Barakonyi Szabolcs