A 14 cikkelyből álló egyezmény arra kötelezi az államokat, hogy a büntető törvénykönyveikbe négy típusú bűncselekményt rögzítsenek, és összehangolják törvényhozásukat. A négyféle bűncselekmény a következő: szervezett bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, korrupció és az igazságszolgáltatás jó működésének akadályozása. Kofi Annan szerint ez az egyezmény mérföldkőnek tekinthető a maffia elleni harcban, természetesen a jogállam javára.
Az ENSZ-főtitkár arról is beszélt, hogy a bűnözőcsoportok a gazdasági globalizáció nyújtotta lehetőségeket és technológiáit is felhasználják, míg a maffia elleni küzdelemben csak elavult fegyverek álltak rendelkezésre. Annan úgy véli, hogy a durva társadalmat képviselő bűnszervezetek a bűnözőkkel, a drogkereskedőkkel, az embercsempészekkel közösen hasznot húztak a határok megnyitásából, a szabadpiacból és az új technológiákból. Ezek a csoportok befolyásosak, az érdekeik világosak, s milliárdos üzleteket bonyolítanak le, ugyanakkor nem legyőzhetetlenek, hangsúlyozta a főtitkár, aki a beszédében a szicíliai maffia, a Cosa Nostra elleni harcra is kitért.
,,Palermo népe nagy árat fizetett azért, hogy fellépett a szervezett bűnözés ellen". Kofi Annan itt Palermo operájára, a Teatro Massimora is utalt, amit 1998-ban nyitottak újra. Előtte több évig - a korrupció miatt - zárva volt. Piero Fassino olasz igazságügy-miniszter is a maffia elleni harc ,,fő" eszközének minősítette az egyezményt.
Leoluca Orlando, Palermo polgármestere szerint Palermóban még mindig létezik a maffia, azonban már elveszítette kulturális hegemóniáját, s többé nem ellenőrzi az embereket. A polgármester szerint a Palermo eddig a maffiát, ma viszont már a maffia elleni gyógymódot exportálja. Pino Arlachi, az ENSZ bűnmegelőzési irodájának igazgatója aláhúzta, hogy az egyezmény akkor válik igazán hatásossá, ha legkevesebb 40 állam parlamentje ratifikálja.