Nyár végéig adtak haladékot a kormánynak az egészségügyiek

2000.07.14. 17:58
Nyár végéig kap haladékot a kormány, hogy a törvénysértéseket megszüntesse, ha ez nem történik meg, ismét demonstrálni fogunk - jelentette be Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Az EDDSZ még idén további 62 milliárd forintot kér a kormánytól, számításaik szerint ugyanis ennyi szükséges ahhoz, hogy a kormány béremelési ígéretei az egészségügyi ágazatban is teljesüljenek. Az egészségügyi tárca politikai államtitkára szerint Cser Ágnes idő előtt kezdte el a bérharcot.

Cser Ágnes sikeresnek nevezte az egészségügyi dolgozók június végi demonstrációját, amelyen 50 helyszínen több mint 40 ezren vettek részt, azt azonban felháborítónak tartja, hogy a tüntetést követő hivatalos ígéreteket a kormány nem teljesítette.

A demonstráció előtt ugyanis a sajtóban bruttó 100 ezer forint és 14. havi fizetés kiosztására tett ígéretet az egészségügyi tárca vezetője, az egyszeri juttatás egy főre jutó összege azonban csak 68 ezer forint, ami nem felel meg a 15 milliárd forintos keretösszegnek.

A kormány akciója botrányba fulladt az egész országban - fogalmazott Cser - és az egészségügyi dolgozók aláírásgyűjtésekkel és a kifizetésről szóló igazolás miniszternek történő visszaküldésével akarnak tiltakozni az őket ért méltánytalanságok ellen.

Cser elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a fent említett keretösszegből olyan tartalék képzését tervezi a tárca, amelynek felhasználásáról szakmapolitikai szempontok alapján az egészségügyi miniszter rendelkezik. Ezt az összeget teljes egészében az eredetileg nyilvánosan is bejelentett célra kell és lehet felhasználni - hangsúlyozta az elnök asszony.

Az EDDSZ a kormányhoz és a főügyészhez fordul

Az EDDSZ felszólítja a kormányt, hogy szüntesse meg, illetve a főügyészt arra, tegyen lépéseket az költségvetés tervezési törvénytelenségeinek kiküszöbölésére. A jogalkotási törvény rendelkezéseivel ugyanis ellentétes, hogy a két évre elkészült tervezetet nem mutatták be, és nem egyeztették az érintettekkel, az abban szereplő sarokszámokat pedig a június 15-i határidőhöz képest a mai napig nem fogadták el. Mint arról az Index is beszámolt, a kormány kétéves költségvetési tervezetében nem számol komolyabb egészségügyi béremeléssel.

Az EDDSZ még az idén további 62 milliárd forintot kér a kormánytól. A szakszervezet elnök asszonya szerint folytatódik a közszféra minden munkavállalóját érintő tudatos költségelvonás, ami az olyan kritikus ágazatokban, mint például az egészségügy, hamarosan a teljes ellehetetlenülést eredményezi.

Az egészségügyi államtitkár nem tudja, milyen törvényt sértettek

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth Zsolt, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: nem tud mit kezdeni a Cser Ágnes által elmondottakkal, mert az EDDSZ vezetője nem nevezi meg pontosan, hogy milyen törvényeket sért meg, milyen jogszabályokat nem tart be a kormány.

A politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szférából Cser Ágnes OEP-főigazgatósága idején - három év alatt - 50 százalékos forráskivonás történt. Ez abból adódott, hogy a kilencvenes évek közepétől az évi 25 százalékos vagy afölötti infláció idején az egészségügyi dolgozók csak 11-12 százalékos béremelés kaptak. Horváth Zsolt feltette a kérdést: akkor hol volt Cser Ágnes, mit tett az általa most képviselt emberekért?

Horváth Zsolt szerint megállították a forráskivonást

A politikai államtitkár elmondta, hogy az új kormány 1999-ben megállította a forráskivonást a szektorból, 2000-ben egy kis növekedés is bekövetkezett. Ehhez járult hozzá az egyszeri 15 milliárd forintos juttatás, amelyet az egészségügyiek bérére már át is utalt a kormány nemrégiben. Horváth Zsolt arról is beszélt, hogy a jövő évi forrásnövekedés a költségvetési vita tárgykörébe tartozik, erről még nem született döntés.

Az államtitkár közölte: a minisztérium két módon tudja segíteni a szektort: a gép- és műszerbeszerzésre jelentős pénzeket szánnak a közeljövőben. Emellett mintegy 36 milliárd forintos költségvetéssel az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat működtetését is finanszírozza. Ezekben az intézményekben a tárcának közvetlen ráhatása van a béremelésekre.

A többi gyógyító tevékenységgel foglalkozó intézmény esetében a fenntartók - magáncégek, magánszervezetek, önkormányzatok - maguk állapítják meg a fizetéseket. Ezeket az Országos Egészségügyi Pénztárból látja el forrásokkal az állam. Ennek a támogatásnak az összege az ország mindenkori teherbíró képességétől függ - tette hozzá Horváth Zsolt.

Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban a politikus kiemelte: a költségvetés sarokszámait a parlament csak októberben tárgyalja meg, ezért nem érti, hogy milyen egyeztetési kötelezettséget mulasztott el a kormány most, júliusban.