Sürgeti a diákhitelt a Fidelitas

2000.09.18. 17:36
A Fidelitas hétfőn levélben fordult a Fidesz elnökségéhez, tegyen meg mindent a felsőoktatási diákhitel konstrukciójának mihamarabbi elfogadásáért. A nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezete szerint ha a kormány tovább halogatja a döntést, késhet a hitelrendszer oktatási tárca által ígért 2001. szeptemberi a bevezetése is. A felsőoktatási hitelek kérdésével eddig mindhárom rendszerváltó kormány foglalkozott, de valódi megoldás a mai napig nem született.
A Fidelitas hétfőn levélben kérte a Fidesz elnökségét, hogy olyan diákhitel konstrukciót támogasson, amely mindenki számára hozzáférhető hitelt és jövedelemarányos törlesztést tesz lehetővé. Ezen kívül sürgették a döntést, szerintük ugyanis ha a költségvetési tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a végleges tervezetben, a hiteleket még 2001. szeptemberétől sem vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - tájékoztatta a nyilvánosságot Rogán Antal, a Fidelitas elnökségi tagja.

Pokorni Zoltán
A tárca által kidolgozott konstrukció 2,5-3 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést
Halogatják a rendszer bevezetését

Mindenkinek alanyi jogon jár az a hitel, ami lehetővé teszi minden fiatal számára az első diplomához jutást. A "Hitel alapelvei határozat", amely már élvezi a pénzügyminiszter és a miniszterelnök támogatását is, még a nyáron a kormány elé kerül, és várhatóan a 2001 őszén kezdődő tanévtől élhetnek a hallgatók e kölcsön lehetőségével. - mondta májusban egy sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Az oktatási tárca létrehozott egy munkacsoportot is a hitelkonstrukció kidolgozására, a pénzügyi tárca pedig ígéretet tett arra, hogy százszázalékos garanciát vállal a diákhitelekre.

Pokorni kora tavasszal tett nyilatkozatai szerint a diákhitel a költségvetésnek nem jelentene terhet, a hitelek fedezetéül szolgáló összeget ugyanis kereskedelmi bankok adnák össze, akik az oktatási tárca akkori tájékoztatása szerint érdeklődnek a konstrukció iránt, és a pénz már a 2000. szeptemberi induláshoz is meglenne. Nyár végén Pokorni Zoltán szerint már úgy nyilatkozott, hogy a tárca által kidolgozott konstrukció 2,5-3 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.

Világbanki támogatás is járna

Az Angliában, Új-Zélandon és Ausztráliában már évek óta alkalmazott módszer alapján felépülő rendszer kiépítése viszont - amelyre a kormány hárommillió dollárt kap a Világbanktól - időigényes - nyilatkozták akkor az illetékesek. Föl kell állítani egy új szervezetet: a Diákhitel Intézetet, amely a tervek szerint a jövőben intézné az egyéni számlák vezetését, a bankok részére a törlesztést, illetve további források felkutatását.

A bankok által megteremtett fedezetből az intézeten keresztül minden egyetemi és főiskolai hallgató kérhetne tanulmányai teljes időtartamára hitelt, ennek összege azonban legfeljebb havi 21 ezer forint lehet. Az így felhalmozódott egy-másfél millió forint visszafizetését pedig akkor kezdené meg, amikor tanulmányai befejeztével munkába áll.

Különböző végzettségek munkaerő-piaci értéke
A rendszerváltozást követően felgyorsult az a folyamat Magyarországon, hogy a felsőfokú és a középiskolai végzettség fokozatosan felértékelődik, az általános és a szakmunkásképző iskolai végzettség pedig kevesebbet ér. A munkanélküliség megjelenése tovább növelte az iskolázottság hozamát, mivel a magasabb végzettségűek munkanélkülivé válásának valószínűsége jóval kisebb. 1995-ben a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek munkanélküliségi rátája 25 százalék, az általános iskolai végzettségűeké 17 százalék, a szakmunkásképzőt befejezetteké 13 százalék, a középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezőké hét százalék, a felsőfokú végzettségűeké pedig két százalék volt. A magasabb végzettségűek relatív kereseti pozíciói javultak. A diplomások a versenyszférában ma átlagosan kétszer annyit keresnek, mint az állami szektorban. Szakmák szerint azonban nagy a szóródás: míg egy jogi diploma átlag havi 250 ezer forintot ,,ér", egy számítástechnikai vagy gazdasági 180-190 ezret, egy mérnöki 140-et, addig egy orvosi csak 90-et, egy tanári 70-et, egy ápolónői mindössze 50-et.
Havi bruttó fizetésének öt-hat százalékát vonná le mindenkitől az APEH, így a magasabb jövedelműek hamarabb tudnának majd törleszteni. Az eddigi próbaszámítások szerint a kölcsön a jelenlegi átlagjövedelmek esetén 15-20 év alatt biztosan visszafizethető. Az elképzelés szerint az adós három gyermeke megszületése után mentesül a további részletektől, és a sorkatonai szolgálat, illetve munkanélküliség idejére halasztani lehet a visszafizetést. A diákoknak a hitelt az adóhatóságon keresztül kell törleszteniük, az egyéni adósságállomány nyilvántartását, a tanulmányi számlák vezetését, a hitelek kihelyezését egy állami tulajdonú non-profit diákhitel intézet végzi majd. A tárca becslései szerint az elsőéves hallgatók mintegy 20-30 százaléka él majd a diákhitel-konstrukcióval. A fent említett DHI felállítására még azóta sem került sor.

Nem bíznak a támogatott hitelben

A tervezet ellenzői szerint, akik nemzetközi példákra hivatkoznak, a hallgatói kölcsönök esetében minél nagyobb a kölcsön állami támogatás tartalma, tehát minél kedvezőbbek a hitelfelvételi lehetőségek - alacsony kamat, hosszú futamidő -, annál szelektívebb a hitel. Azaz a kedvező feltételű hitelekhez rászorultságtól függően lehet hozzájutni, míg a kevésbé kedvező feltételek mellett nyújtott hiteleket bárki felveheti.

Azokban az országokban, ahol hosszabb idő óta működnek a hallgatói kölcsönrendszerek, nemcsak egyféle, hanem különböző feltételek mellett nyújtott, különböző csoportok által hozzáférhető hitelek vannak. Ezen kívül a tervezetet kritika érte amiatt is, hogy a hiteleket felmenő rendszerben kívánják bevezetni, tehát aki már megkezdte tanulmányait, nem kaphat támogatást, így pedig kérdésessé válik a sokat hangoztatott esélyegyenlőség is. Szabadságon az illetékes

Egy miniszteri utasítás értelmében a diákhitellel kapcsolatos ügyekben kizárólag Gilly Gyula, az oktatási tárca felsőoktatási fejlesztési projectjének programigazgatója nyilatkozhat, őt azonban nem tudtuk elérni.