Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Frattini: A magyar rendőröknek van még hova fejlődniük

2007.02.21. 18:15
Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke Budapesten tárgyalt, ezt használta ki a szeptemberi és októberi rendzavarásokat vizsgáló két bizottság vezetője, hogy EU-s jó szót szerezzen saját állásfoglalásához. A politikustól konkrétan egyik fél sem kapta meg a várt szavakat, de Frattini azért felhívta a figyelmet, hogy a magyar rendőröknek van még hova fejlődniük.

Sólyom Lászlóval a kisebbségvédelemről, Gyurcsány Ferenccel a schengeni övezethez való csatlakozás állapotáról tárgyalt Franco Frattini, az EB alelnöke, aki Petrétei József rendészeti miniszter meghívásának tett eleget.

Ha már itt volt, két parlamenti bizottság (az európai ügyek valamint az emberijogi, kisebbségi és vallásügyi) is meghívta együttes ülésükre. A fő téma, a 2006-os őszi, budapesti zavargások voltak. Frattini a nyílt tanácskozás előtt Eörsi Mátyás bizottsági elnökkel zárt ajtók mögött tanácskozott. Eörsi később úgy vezette be a bizottsági ülést, hogy el kell dönteni, Magyarország brutális rendőrállam-e, és hogy helyes-e parlamenti képviselőknek a törvényeket megszegniük, utalt a három héttel ezelőtti kordonbontásra.

Nem felelőst kerestek

Az olasz politikust négy-négy percben előbb Gönczöl Katalin a Gyurcsány Ferenc által felkért vizsgálóbizottság elnöke tájékoztatta megállapításaikról. Ezek sűrítve arról szóltak, hogy nem felelősséget, hanem folyamatokat vizsgáltak, a kormány számára következtetéseket vontak le. A gyülekezési törvény módosítására javaslatokat fogalmaztak meg, és rendészeti javaslatokat is tettek például a gumilövedékek mellőzéséről, az azonosító jelvények használatáról.

Gönczöl Katalin közölte, hogy jelenleg 171 rendőri túlkapást vizsgál az ügyészség, de az azonosítók mellőzése miatt, szinte lehetetlen megállapítani, kik követtek el bűncselekményeket. Javasolták a civil kontroll megerősítését, és a jogorvoslati lehetőségek kiszélesítését, mondta.

A Gyurcsány által felkért bizottsággal párhuzamosan, de alternatív formában dolgozó vizsgálóbizottság vezetője Morvai Krisztina bevalottan inkább érzelmi húrokat pengetett Frattini előtt. Mint mondta, több száz magyar fájdalmát hallgatta végig, akik "túlélték a tömeges rendőri brutalitást". Azt kérte az alelnöktől, próbáljon meg közvetíteni a kormányzat felé, hogy az megértse, a tömeges megalázás, fizikai, mentális bántalmazás nem pártpolitikai kérdés. Elpanaszolta, hogy velük ellentétben a Gönczöl-bizottság egyetlen áldozatot sem hallgatott meg. Gyurcsány Ferrencet azzal vádolta, hogy pontosan tudta, mit tesznek a rendőrei, sőt, ő utasította a rendőröket a brutalitásra.

Brutális megalázás kontra jogállam

Balogh Zoltán fideszes képviselő a vitában azt hangoztatta, hogy az EU akkor léphet fel hitelesen az emberi jogok védelmében, ha az EU-n belül is érvényesíti elvárásait. Balog szerint a múlt ősszel trauma ért mindenkit. Vele szemben Wiener György szocialista képviselő azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország tiszteletben tartja az emberi jogokat, és hogy ősszel nem békés gyülekezést tört le a rendőség, hanem többen felfegyverkezve vettek részt a tüntetéseken. Wiener Frattininak célozva kijelentette, Olaszországban az elmúlt időszakban több olyan eset történt, amely hasonlatos volt a magyarországi eseményekhez (például a Cattania - Palermo utáni összecsapásokban egy rendőr is meghalt).

Ékes Ilona fideszes képviselő lemeztelenített, megvert, megalázott emberekről beszélt, Veress József szocialista képviselő az ellenzék felelősségét emelte ki. Frattini miután mindenkit meghallgatott úgy vélekedett, március 15-én megismétlődhetnek az őszi események, ezért a megelőzésre nagyobb energiát kell fordítani. Általában inkább rendőri kérdésnek tekinti, ami történt és ami történni fog, ezért szóvá is tette, hogy a magyar rendfenntartók noha lehetőségük lenne rá, mindeddig nem vettek rész az EU rendőrakadémiáján, ahol felkészítenék őket ezekre - mint mondta - Magyarországon eddig nem tapasztalt helyzetekre. Reményét fejezte ki, hogy minden egyes rendőri túlkapást kivizsgálnak.