Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mindenkit kioszt a Gönczöl-bizottság

2007.02.05. 22:00
Súlyos megállapításokat és sok javaslatot tesz kedden közzétett jelentésében a miniszterelnök által felkért szakértői bizottság az őszi zavargásokról.
A szakértői testület tagjai
A testület elnökének Gönczöl Katalin egyetemi tanárt, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság vezető elnökét kérte fel a miniszterelnök. A kormányfő felkérése alapján a munkacsoport tagja: Györgyi Kálmán nyugalmazott legfőbb ügyész, miniszteri főtanácsadó; Bökönyi István nyugállományú altábornagy, rendőrségi csapatszolgálati szakértő; Kacziba Antal nyugállományú rendőrvezérőrnagy; Pataki Ferenc szociálpszichológus; Tóth Judit alkotmányjogász, miniszteri tanácsadó; Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár; Csepeli György egyetemi tanár, szociálpszichológus; Ormos Mária professzor emeritus, történész.

A kormány 2006. november 6-án hozott határozatával kilenctagú szakértői bizottságot hozott létre a múlt őszi fővárosi események elemzésére. A bizottság a mellékletek nélkül 192 oldalast készített, az Index egy 14 oldalas összefoglalót szerzett meg hétfőn. A testület a jelentés szövegét konszenzussal fogadta el, tagjai azonban fenntartották maguknak a jogot arra, hogy egyes szövegrészekhez különvéleményt, illetve párhuzamos véleményt csatoljanak. Az összefoglaló készítői tudják mire számíthatnak, ezért előre leszögezik: a jelenlegi, élesen megosztott politikai és közhangulati helyzetben aligha remélhető, hogy a vizsgált események megítélésében általános egyetértés alakuljon ki. Joggal feltehető, hogy – miként oly sok más esetben – alternatív értelmezési változatok léteznek majd egymás mellett.

"A kialakult helyzetért és a lezajlott eseményekért a jelenlegi hazai politikai színtér valamennyi szereplőjét felelősség terheli, de annak mértéke és minősége nem azonos" - olvasható a kivonatban. "A 2006. szeptember-októberi zavargások mélyén több meghatározó tényező található. Ilyen a máig sem gyógyult sérelmi nemzettudat. Ilyen a közelmúltban elszenvedett, a családok életére napjainkig kiható súlyos jogsértések hosszú láncolata, amelynek orvoslása csak ritkán és csak részben történt meg. Ilyen továbbá a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja, végül pedig az ellenzék kormánybuktató szándéka" - áll sommásan a jelentésben.

Az összefoglaló szerint mindezekhez hozzájárultak más aktuális események is, így a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele és felhasználása, 1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználása. A radikális szélsőjobbot képviselő csoportok az utóbbi jelenségekhez kapcsolódva és azokat kiaknázva követték el a fizikai agressziót.

Rendszerváltásig nyúló gondok

Az egyik oldalon a sokféle, politikai elvárásaiban csalódott ember áll, a másikon pedig azok, akik főként az előbbiek szándékai miatt szoronganak. A társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült. Mint olvasható, 2006 tavaszára az egyik oldalon a „jóléti rendszerváltás” illuzórikus jelszava, a másik oldalon pedig a gátlástalan ígérethalmaz egyformán meghaladottá vált. Ez súlyosbította a tömeges bizonytalanságot, az elégedetleneket pedig indulatossá tette. A kialakult helyzetért – eltérő mértékben ugyan, de – felelős az egész politikai osztály, és a felelősség súlya az idő előrehaladtával együtt nő. A felelősségben egyébként osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség is.

"A hosszabb távon érvényesülő tendenciák, valamint az aktuálisan felmerülő okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának a politikája rendezte össze egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes jelenséggé" - oszt a testület fekete pontot az ellenzéknek. Az elemzés szerint "a párt a 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt". "Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll."

Mindenki hibázott

A bizottság szerint a miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni. A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatáskörei határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához.

A jelentés készítői kritizálják a Fidesz népszavazási akcióját, mert az – alkotmánybírósági elutasítás hiányában – alkalmas lehet az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.

A szakértői testület megállapítja, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogellenesen vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezután pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. "A BRFK ugyancsak jogsértő módon minősítette választási gyűléseknek a Kossuth téri tüntetéseket, majd ugyanezeket kulturális rendezvényeknek az önkormányzati választások kampánycsend időszakában" - olvasható az összegzésben.

Gergényi is felelős

Az MTV-székház elleni szeptember 18-i jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt, állapítják meg a korábbi, rendőrségi véleményekkel összhangban. Felmerül az ORFK helyszínen jelen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mivel amikor már látszott, hogy a budapesti vezetés nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket.


Képek az ostromról

A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek.

Az események alakulásáért hibáztatják a Fidesz, amely az október 23-i megemlékezés színhelyeként az Astoria környékét, Budapest egyik legforgalmasabb kereszteződését jelentette be. "Ez a helyszínválasztás a korábbi tüntetések tapasztalatai és a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint ötven külföldi delegáció mozgatása szempontjából különösen aggályos volt. A helyszínt a rendőrség tudomásul vette. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült megakadályozni az agresszív csoportosulások és a békés demonstrálók keveredését".


Blaha Lujza téri oszlatás

Azok a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek korábban még valószínűleg elszigetelve működtek, október 23-ára már hálózatot hoztak létre, és kapcsolatot találtak különféle politikai, társadalmi szervezetekhez is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehető, hogy a békés tüntetésről távozók és az erőszakos csoportosulások tagjai nem egymástól független események véletlen összjátékaként, hanem a szervezett rendbontó csoportok tervének megfelelően keveredtek össze.

Durva rendőrök

Az október 23-án alkalmazott erőszak a támadó (utcakövekkel, vas- és fémrudakkal – a törvény szóhasználatában: – felfegyverkezett) tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt. Ám egyes rendőrök fellépése túllépte a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, mert agresszióra, illetve ellenállásra már képtelen személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el.

A 2006. augusztusi tűzijáték és a szeptember–októberi események azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére.

Néhány javaslat a bizottságtól:

- a kormány tudománypolitikájában helyezzen az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt a nemzetfogalom különböző értelmezéseinek feltárására és tisztázására, a magyar társadalom jelenlegi struktúrájának és az integráló/dezintegráló tényezőknek a vizsgálatára, az ifjúsági és a közművelődési kérdésekre.
- a kormány küszöbölje ki a kommunikációjában mutatkozó, a társadalmi bizonytalanságot és félelmeket növelő tényezőket, hogy az egyes reformdöntésekkel kapcsolatban ne keltse a rögtönzés benyomását.
- A kormány fektessen súlyt a lakossághoz eljuttatott tájékoztatás érthetőségére és egyértelműségére. A kormány készítsen kommunikációs tervet.
- A kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását. A törvény írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet, és tegye világossá, hogy a gyűlés szervezőjének nem kell külön hatósági engedélyt – vagy a közterület tulajdonosától külön hozzájárulást – beszereznie a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes színpad felállításához, valamint a hangosító vagy kivetítő berendezések elhelyezéséhez. A bizottság azt szeretné, hogy a gyűlések bejelentése és megtartása közötti időtartam 6-8 órára csökkenjen.
- Új alkotmány kidolgozását is javasolják.
- Új jogszabály a csapaterő alkalmazásának – különösen a tömegoszlatás – a módszereire és az annak során bevethető eszközökre.
- Követlje meg a rendőrségi törvény a gumilövedék használatánál a lőfegyverhasználat szabályainak a betartását.
- Az ORFK készítsen közérthető tájékoztatót,a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjéről, a tömeg távozásra való felszólításának módjáról, valamint a további jelenléttel és a békés gyülekezési joggal össze nem férő magatartás jogkövetkezményeiről.
- Az ORFK gondoskodjon az intézkedő rendőrök azonosíthatóságáról.
- A ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt.

Nem javasolnak közkegyelmet a letartóztatott személyeknek.