A magyarok közt nincs európai

Az Európai Unió 15 jelenlegi tagállamában összességében kevesebb embernek jut eszébe, hogy európai is, mint a csatlakozásra váró országokban. A britek 64 százaléka kizárólag nemzeti identitásával határozta meg magát, de a finnek, svédek, görögök, törökök és osztrákok esetében is magasabb volt az arány 50 százaléknál.

Sok a csak magyar

A magyar megkérdezettek közül 39 százalék volt csupán "magyar", ami megegyezik az észteknél mért számmal. A 2004-ben csatlakozó tíz ország közül a magyarok és az észtek "vezetnek" a pusztán nemzeti identitáslistán, nekik jutott eszükbe legkevésbé, hogy európaiak is, míg Szlovákiában és Cipruson ez csupán a megkérdezettek negyedének nem jutott eszébe. A Standard Eurobarométer és a tagjelölt országok Eurobarométere kutatás keretében végzett vizsgálat szerint a magukat csakis a saját nemzetiségükkel meghatározók aránya a csatlakozók tízes csoportjában átlagosan 7 százalékkal marad el a jelenlegi EU-s országok átlagtól (33 százalék a 40 százaléktól).

Luxemburgban nő az európai szellem

A kutatásban szereplő 28 ország polgárai közül csupán Magyarországon nem akadt egyetlenegy válaszadó sem, aki úgy gondolta, hogy magát kizárólag európaiként definiálja. Luxemburgban a legmagasabb, az "európaiak" aránya 20 százalékkal, de további 10 százalék helyezte előrébb nemzetek feletti identitását a nemzetinél. Az átlagokat nézve a 2004-ben csatlakozó tíz országban a lakosság 2 százaléka, a további három tagjelölt országban (Bulgáriában, Romániában és Törökországban) 3, az EU jelenlegi tizenöt tagországában 4 százalék tekinti magát csakis európainak. A Gallup azonban kiszámolta, hogy a nemzeti identitás mellett valamilyen formába magát európainak is vallók aránya magasabb, 62 százalék a csatlakozó tíz országban, mint az Európai Unió jelenlegi tizenöt tagországában, ahol ezt csak 56 százalék említette.