Egyre többen támogatják itthon az Eu-csatlakozást

2003.03.03. 14:04
A magyarok csaknem kétharmada egyértelműen az EU csatlakozás mellett áll, ami magasabb a környező országok csatlakozási kedvénél, az EU iránti bizalom viszont a 14 ország közül a legmagasabb hazánkban. A Gfk csoport felméréséből kiderült, hogy Csehországban például a lakosság kevesebb mint ötven százaléka csatlakozás-párti.
A Gfk csoport 14 közép- és kelet európai országban végzett felméréséből kiderül, hogy az EU csatlakozáshoz közeledve Magyarországon várnak a legtöbben előnyöket az ország tagságából. Hatvanhárom százaléknyi az egyértelműen a csatlakozás mellett szavazók aránya, aminél csupán a Cipruson végzett felmérés mutatott erősebb elkötelezettséget, a szigetországban viszont magasabb az aránya az egyértelmű elutasítóknak. Idehaza a bizonytalanok aránya 25 százalékot éri el, s csupán 12 százalék utasítja el a belépést az Európai Unióba.

Szlovénia határeset

A belépésről népszavazást legkorábban tartó Szlovéniában 52 százalék volt a csatlakozást támogatók, 32 az ellenzők, és 16 százalék a bizonytalanok aránya. Csehországban mindössze 43 százalékot tettek ki a pozitívan nyilatkozók.

Az EU bizalmi index Magyarországon meghaladta a 130 százalékot, aminél csak Romániában (142 százalék) és Törökországban mértek többet. Az első körben csatlakozók közül Cipruson éri még el a 130 százalékot a bizalmi index. A 100 százalék feletti eredmény azt mutatja, hogy többségben vannak az EU-t pozitívan szemlélők. Csehországban azonban csupán 98, Szlovákiában pedig 97 százalékos ez az arány.

Gazdasági okokra visszavezethető a magasabb támogatottság

A vizsgálat idején Magyarországon meglehetősen magas volt azok száma, akik pozitív gazdasági várakozásokat fogalmaztak meg az uniós csatlakozással kapcsolatban. A gazdasági várakozások indexe idehaza 142 százalék lett, szemben a balti államokban kimutatott 124-131 százalék közötti, a lengyelországi 122 százalékos, a csehországi 99, a szlovákiai 96 százalékos aránnyal.

Két évvel ezelőtt Magyarországon a csatlakozás elé elsősorban a fiatalok és a városiak tekintettek bizalommal, rá egy évvel ez a kör a középkorúakkal kibővült. A szociáldemográfiai megoszlás tavaly őszre nem alakult át.

A legnagyobb elétérés az egyes társadalmi csoportok között annak megítélésében van, hogy saját gazdasági helyzetük alakulására hogyan hat az EU-csatlakozás. A magasabb iskolázottságú, magasabb jövedelmű válaszadól optimistábbak, életkor szerint vizsgálva pedig minden kérdésben a 30 évnél fiatalabbak a leginkább derűlátóak.