'Ötvenhat jelzéssé válik'

2000.10.23. 17:16
Göncz Árpád volt államfő, az ötvenhatos események aktív résztvevője hétfőn, a Pesti úti Népkertben, a negyvennégy évvel ezelőtti eseményeknek tisztelgő ünnepségen mondott beszédet. Itt felhívta a figyelmet arra, hogy a valódi ötvenhatos eseményeket, a visszaemlékezésekben elszaporodó jelzőktől évről évre nehezebb felidézni.
Göncz Árpád
"Egyre kevésbé ismerek rá a mi élményeinkre"
Hétfőn országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom negyvennegyedik évfordulójának alkalmából. Göncz Árpád volt államfő, és mint a forradalmi események aktív résztvevője a Pesti úti Népkertben tartott megemlékezésén vett részt, és mondott ünnepi beszédet az egybegyűlt, párszáz fős hallgatóság előtt.

"Az ünnepség helyszínétől körülbelül húsz méterre álltak 1956-ban az orosz tankok, és a környéket ellenőrzés alatt tartó katonák meg voltak róla győződve, hogy a Szuezi-csatornához küldték őket" - idézte fel emlékeit az Indexnek a negyvennégy évvel ezelőtt történtekről Kalmár György, aki az emlékezetes október 23-a idején csupán tizennégy esztendős volt. Mégis, a mai napig tisztán emlékszik arra, hogy pontosan nyolcvanhét lőszerrel megrakott pótkocsis teherautót számolt meg, amelyeket a forradalmárok leverésére, a belváros felé vezényeltek.

Ötvenhatot ellepték a jelzők

"Az 1956-ról megjelent cikkeket, visszaemlékezéseket olvasva évről évre egyre kevésbé ismerek rá a mi élményeinkre. Azt az eseményt, amit mi csak egyszerűen forradalomnak hívtunk, az évek során mind jobban ellepték a jelzők, amelyektől egyre kevésbé lehet már a valódi 1956-ot felidézni" - vélekedett beszédében a volt köztársasági elnök.

Göncz Árpád ezután a magyar történelem három nagy szabadságküzdelmét, az 1848-as forradalmat, az 1945-ös magyar ellenállást és az 1956-os eseményeket állította párhuzamba, hiszen, ahogy kifejtette, mindháromnál a szabadságvágy és az önigazgatás vágya adta az erőt az ellenálláshoz, és tartotta életben az országot. A volt államfő szerint "a fiataloknak ezt az egy vonulatot, a nemzet önállóságának, szabadságának és a közösség önigazgatásának egységes képét kell megőrizniük, és elfogultság és gyűlölet nélkül megtalálniuk ennek a képnek azon pontjait, amelyeket a maguk és a nemzet életében érvényesíteni tudnak. Azokat a pontokat, amelyek állandóak erkölcsileg és politikailag, mindig a közösség igényeit fejezik ki, és alkalmasak arra, hogy a sorsunkat magunk irányítsuk."

A megemlékezők az ünnepség befejezéseként megkoszorúzták a Népkertben álló, az 1848-as események tiszteletére emelt emlékművet.