Mindenki csatlakozni akar a Magyar Gárda peréhez

Mintegy 60, fekete egyenruhát viselő gárdista sorakozott fel hétfőn  a Fővárosi Bíróság épületével szemben, a Xantus János középiskola előtt. A gárdisták a középiskola előtti járdán sorfalat alkottak és nem engedték, hogy a járókelők áthaladjanak. A rendőrök nem avatkoztak közbe.

A Fővárosi Bíróság épülete közelében megerősítették a rendőri jelenlétet.A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett érkeztek az újságírók, az al- és felperesek, valamint az érdeklődők.

A tárgyaláson több tucatnyi al- és felperesi beavatkozó jelezte, hogy csatlakozni kíván az ügyészség által kezdeményezett, a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására irányuló perhez.

Egyre több a beavatkozó

A beavatkozók között volt, aki a bíróságot akarta kizárni a perből, illetve az ügyészség feloszlatását javasolta. Egy másik fiatalember - aki állítása szerint több rendezvényen, zömében a Kossuth téren, felszólalt - a független közírók közös gondolkodásának és a szólásszabadság védelmének érdekében kérte beavatkozási kérelmének elfogadását.

Egy, mint magáról elmondta, zsidó származású, pártoló tagságú gárdista beavatkozási kérelmének alátámasztására többi között arról beszélt: a Magyar Gárdát olyan bűnökkel vádolták meg, amelyeket soha nem követett el. Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban komoly félelmet kelthetnek az emberekben. Kritizálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerepvállalását a perben, illetve a szervezet vezető tagjait is.

A felperesi oldalon többi között egy roma származású férfi jelezte beavatkozói szándékát személyes érintettség miatt, állítása szerint származása miatt bántalmazták. Az ügyészség képviselője a Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületén kívül más beavatkozók csatlakozását nem támogatta, arra hivatkozva, hogy nem politikai perről van szó.

Az ügyész átfedéseket lát

A bíróság döntése értelmében a perhez korábban már a felperesi oldalon csatlakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat. A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.

A hétfői tárgyaláson az ügyészség képviselője annak bizonyítékaként, hogy a mozgalom és az egyesület között átfedés van, bankszámlakivonatokat olvasott fel. Ezek alapján az egyesület számlájára tagdíj címén érkezett pénz olyan magánszemélyektől, akik hivatalosan nem az egyesület tagjai, de a mozgalom résztvevői. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző tárgyalás óta megváltozott a gárda hivatalos honlapja, azon az egyesületre vonatkozó részeket mozgalomra változtatták.

Az alperes már az első tárgyaláson is azzal érvelt, hogy a Magyar Gárda Mozgalom nem azonos az egyesülettel. A bankszámlakivonatokkal kapcsolatban az alperes képviselője a hétfői tárgyaláson megköszönte az ügyészség képviselőjének, hogy kigyűjtötte ezeket az adatokat, mert legalább tudják, hogy kiknek a pénzét kell majd továbbítaniuk a mozgalom felé, mivel azt nekik címezhették, csak az egyesülethez utalták. Hangsúlyozta: a pernek nem tárgya a szervezet gazdálkodása.

Bizonyítani akarják, hogy nem cigányellenesek

Azzal kapcsolatban, hogy a gárda cigányságellenes lenne, Gaudi Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője cáfolatként a Kocsordon, a trianoni évfordulón megtartott  rendezvényt hozta fel példának. A rendezvényen állítása szerint mintegy 80 roma is részt vett.

Gaudi Nagy Tamás azt is felidézte, hogy a közelmúltban két roma is csatlakozni kívánt a szervezethez, amelytől nem zárkózott el a szervezet, sőt meghívták őket rendezvényeikre. Mint mondta, ez is a mozgalom nyitottságát mutatja. Megemlítette, hogy a roma jelentkezők végül nem léptek be a Magyar Gárdába.