Gyurcsány nem fog hazudni
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Véget értek a belpolitikai háborúskodások, a tegnapi döntésekkel és a költségvetés december 15-i szavazásával lezárul a koalíció felbomlásával kezdődött átmeneti korszak Magyarországon. Bizonyossá vált, hogy a szocialista kormány önmagában is cselekvőképes, a költségvetési végszavazással világos lesz, hogy ez a kormány 2010-ig tenni fogja a dolgát – mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülés után.
A miniszterelnök szerint az energiát mostantól arra kell fordítani, hogy „fontos változásokat kezdeményezzünk, a cselekvőképességet arra kell felhasználni, hogy az ország visszatérjen a változások, a reformok politikájához”. Azonban tanulni kell 2008 tanulságaiból: csak akkor lesznek sikeresek a reformok, ha előbb elérik a társadalom támogatását. „Előbb legyen világos társadalmi akarat a változtatásra, és ezt az akaratot kell törvényhozási döntésre fordítani” – mondta a kormányfő.
Gyurcsány szerint nagyon más most a helyzet, mint 2006-ban. Akkor az ország többsége nem volt felkészülve a változásokra, „ez a mi hibánk is”, most viszont az ország többsége már tudja, hogy „korszakos változások előtt állunk”. A reformpolitika második szakasza jövő tavasszal kezdődik, „ehhez keresek szövetségeseket, támogatókat”. A kormányfő azt mondta, a reformok folytatása „lényegében attól független, hogy ennek rövid távon milyen hatása van az én személyes népszerűségemre vagy az általam vezetett párt népszerűségére”.
„Ha egyensúlyt is akarunk tartani, adót is akarunk csökkenteni, akkor belső átcsoportosítás kell” – mondta a kormányfő, aki szeretné, ha a következő két év adóváltozásairól jövő tavasszal megállapodás születne. A fő irány a munkabérhez kapcsolódó terhek csökkentése, ebben az esetben azonban máshol növelni kell a közterheket.
A hiányt nem növelhetjük az adók csökkentésével; „Magyarországon adót csökkenteni azért nem lehet, mert nem engedhetjük meg magunkat, amit Nagy-Britannia, ahol 8 százalék lesz a deficit. Ha itt annyi lenne, a forint összeomlana” – fogalmazott. Azt is mondta: „a választóknak kedves lenne azt mondani, hogy lesz adócsökkentés, de nem mondhatok ilyet, nem kívánok felelőtlen ígéretek versenyébe kezdeni. Csak azért, hogy a választók kedveset halljanak tőlem, nem hazudhatok nekik”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy nem lehetne-e az adót a kiadásokkal együtt csökkenteni, azt válaszolta: „ha a költségvetés főbb tételeit nézzük, nem látom annak lehetőségét, hogy sok száz milliárd forinttal csökkentsük az oktatási, egészségügyi vagy a szociális kiadásokat. Márpedig ez a két nagy tétel, ha ezekhez nem nyúlunk hozzá, nincsenek százmilliárdos források”.
Gyurcsány a tervezett reformok közé sorolta az önkormányzati és a szociális rendszer átalakítását, a felsőoktatási reform továbbvitelét, a költségvetési intézmények működésének függetlenebbé tételét, a vállalkozó közintézmények megalakíthatóságát, amely egyben út az államháztartási reform továbbviteléhez. Hangsúlyozta: támogatja a kisebb parlamentet – de azt mondta, ehhez szükséges a választójogi törvény módosítása is –, illetve a pártfinanszírozás átalakítását. Azt is hozzátette, ezek közül nem lesz mindenre idő és lehetőség, de 2-3 ügyben léphetnek.