Gyurcsánynak hátrálnia kell

Kompromisszumot várnak Gyurcsány Ferenctõl a szocialista vezetõk. Az MSZP elnökségének több tagja szerint a miniszterelnököt túlságosan lekötötte a kormányzati munka, és egyszerûen rossz tanácsokat kapott, amikor kevés szabadidejében elkészítette alapszabály-módosító javaslatát. "Gond akkor lehet, ha túl szûkre szabják az elnökség létszámát", és "a fontos elvtársak nem férnek bele".

Megy vagy marad

Az elnökség és Gyurcsány közti - hosszú idõ óta elsõ - nyílt erõpróba a múlt pénteki kibõvített elnökségi ülés volt, ahol az MSZP-s vezetõk közül többen erõsen kritikus hangon vágták a miniszterelnök fejéhez, hogy miként várja el a pártagság kiállását a reformok mellett, ha a szocialisták nem vehetnek részt a döntések elõkészítésében, sõt már követni sem tudják például az egészségügy átalakításának fordulatait. A kiszivárgott információk szerint a miniszterelnök erõsen önkritikus hangot ütött meg helyzetelemzésében, de egyes források utóbb azt állították, õ sem maradt adósa a reformok miatt aggódó MSZP-s vezetésnek, és visszalőtt. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc, ahogy ezt már néhányszor korábban is megtette, válaszút elé állította a szocialista vezetõket: vagy marad a reform, vagy kereshetnek mást a miniszterelnöki posztra.

Összevissza szavaznak

Az elnökségin a reformok mellett, vagy azzal együtt terítékre került a párt alapszabály megváltoztatására vonatkozó terv is. A megbeszélés után világossá vált, hogy Gyurcsány elgondolásai már nem mennek át az MSZP elnökségen úgy, mint korábban. A Gyurcsány-Hiller páros tervei - amit novemberben szétküldtek a párttagságnk - ráadásul az egész MSZP-t jól megkeverték. Egyes megyékben már a módosítási javaslatot követve, a még nem létezõ posztokra is jelöltek, máshol viszont a régi, azaz a jelenleg érvényes struktúra alapján zajlott a választás. Ráadásul a befolyásos pártvezetõk legalább 5-6 fõs elnökség létrejöttét várják, ha lesz ügyvezetõ alelnök, ha nem. Több elnökségi tag szerint az ennél szûkebb létszám komoly gondokat okozna a jelenleg esélyesnek kikiáltott és komoly támogatói háttérrel rendelkezõ vezetõk között.

Status quot akarnak

"A szakmai kezdeményezéseket a párt felsõ vezetése elnyomja", a szakmai munkát segítõ tagozatok, platformok mûködésére pedig veszélyt jelent az új alapszabálytervezet, kesergett az Indexnek egy szocialista tag, aki úgy látja, az elnökség tagjainak a jelenlegi status quo fenntartása, sõt hatalmuk kibõvítése a céljuk.

Mi lehet annak az oka, hogy jelenleg két platform és két tagozat nyilvántartásba vételét is a tisztújítás utánra eltolták?

Amennyiben módosítják az alapszabályt nemcsak nyilvántartásba vételük eltolásának, hanem a már meglévõ négy platform és harminc tagozat mûködésének és létezésének felülvizsgálata is napirendre kerülhet, mondta, majd hozzátette: ha a módosítást elfogadják, várhatóan többet meg is szûntetnek.

Papírtagszabály

A tagság egyetértésére találhat az alapszabály-módosításnak az a passzusa, amely a pártba belépést szigorítaná. A hipp-hopp hatalmhoz jutó friss párttagokra éppen elegendõ példát találni Vas, Zala, Bács-Kiskun megyében és Budapesten is. Az MSZP két vezetõjének, Gyurcsány Ferenc majdani pártelnöknek és Hiller István jelenlegi pártelnöknek az aláírásával novemberben szétküldött alapszabály-módosítás soraiból a központi hatalom megerõsítése, a helyi illetve különféle országos szervezetek meggyengítése olvasható ki.

Szakítás a kongresszussal

Az MSZP legfõbb döntéshozó szerve, a "kongresszus esetében szakítani kell azzal a felfogással, hogy a legfõbb döntéshozó szerv bármilyen döntést meghozhat" - írja a két pártvezetõ. Beleszólási lehetõségének szûkülésére azonban fel kellene készíteni a tagságot, de a helyzet faramuci. Ha a tagsággal azokat a vezetõket, és azt akarják elfogadtatni, ami a mezei politikusok jogait csökkentené, kétesélyes a tervezet elfogadása. A meggyengíteni kívánt tagsággal a párt mostani (Gyurcsányt kivéve) vezetõi a tisztújítási folyamat közepén nem akarnak szembemenni.

A tervek szerint az elnökség, de legfõképpen maga az elnök (egyszemélyi jelölt: Gyurcsány Ferenc) "szélesebb körû felhatalmazást" kap a jövõben. Gyurcsányék ezt a következõképpen fogalmazták meg: "helyi, területi és országos szervezetek és testületek elõzetes egyetértési kötelezettségét és szankcionálását (...) be kell vezetni az érvénytelenítés és semmisség intézményét azokra az esetekre, amikor (...) a magasabb hatáskörrel rendelkezõ vezetõ testület döntését figyelmen kívül hagyja".

AÉ Bizottság

Az alapszabályban "irányítási felhatalmazást" követeltek a felsõbb vezetésnek. A tervek szerint a bármit felülbírálható, és a parlamenti ciklusok között le nem váltható vezetés nem is az elnökség, hanem egy homályosan kivehetõ hatáskörû árnyékhatalom kezében lenne, a Szociáldemokrata Alapértékek Bizottsága kezében. A bizottság tagjaira a párt elnöke tenne javaslatot. "A Bizottság az MSZP olyan elméleti mûhelye, ahol elemzik és meghatározzák fõbb társadalompolitikai, valamint pártpolitikai folyamatokat és javaslatokat tesznek azok szakmai és politikai tartalmának meghatározására, a lehetséges teendõkre." A hatalmi helyzet változásáról Gyurcsányék már elmondták álláspontjukat, a tagság még csak szétszórt kritikával illette a tervezetet, többet február elsõ hete után, a kész normaszöveg nyilvánosságra hozása után tudnak majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!