Gyurcsány-Orbán-vita élőben

Szerda este hét órától csap össze Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. A másfél órás vita az MTV egyik, óbudai stúdiójában lesz, közönség nélkül, a szópárbajt a köztévé két műsorvezetője, Süveges Gergő és Rábai Balázs vezeti majd. A kormányfőjelöltek pulpitus mögött állva vitatkoznak egymással.

A vitát Gyurcsány Ferenc kezdheti. A két kormányfő-jelölt először a mezőgazdaságról, a falvak helyzetéről fejtheti ki álláspontját. Ezután az adó, a költségvetés és az államadóság, a lakástámogatás, az otthonteremtés, a családtámogatás, az egészségügy, az oktatás, a gazdaságpolitika, a gazdaságfejlesztés, a vállalkozások támogatása, a munka, és végül a nyugdíj, a bérek, az árak, a megélhetés témaköre követketik.

A Gyurcsány–Orbán-vitát kétperces megszólalásokkal kezdik, a témakörökben az eszmecserét a két politikus felváltva indítja. Ezután három-három percük lesz álláspontjuk kifejtésére, ezt a másik fél egy percben kommentálhatja. A vita végén kétperces záróbeszédet tarthatnak. Bővebben >>>

Gyurcsány már délután 5 óra körül megérkezett az MTV óbudai stúdiójába. Orbán Viktor fél hét körül futott be.

A szóvivők már délután lezavartak egy árvizes előcsörtét a vitához. Nyakó István közleményben játszott el a gát és gátlástalan szavakkal, mert azt hallotta, hogy Orbán majd elsüti majd, hogy saját kezűleg is közreműködött valamelyik gáton az elhárító munkába.

Erre Szijjártó Péter közleményben nyugtatott mindenkit, hogy Orbán nem a gátról érkezik majd, hanem Érdről. De azért elmondta azt is, hogy pártelnöke valóban minden nap személyesen tájékozódik az árvízi védekezés helyszínein, és maga is részt vesz a kárelhárítási munkálatokban.

A miniszterelnök-jelöltek nem voltak hajlandóak kezet fogni a fotósok kedvéért az adás előtt. Az adás kezdetekor mégis kezeltek.

A miniszterelnök előszóként köszönetet mondott a gátakon dolgozóknak. A vitától azt várja, hogy kiderüljön: erős országot akarnak építeni, mint mondta, hisz az emberekben, az országban, hisz abban, hogy megteremthető az igazságosság. A kormányfő hisz abban is, hogy teremthető egy olyan ország, ahol falun élni nem borzasztó, ahol a politikában a felek megbecsülik és tisztelik egymást. Gyurcsányék ezért akarnak tenni.

A CEMI gazdaságkutató intézet szerint ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatottság elérje az uniós átlagot, 472 ezer embert kellene munkába állítani. Jól látszik az is, hogy mely rétegek körében nagy az elmaradás. A 15-24 évesek körében 14,9 százalékkal, az 55-64 éve közöttieknél 9,5 százalékkal, míg a 25-34 év közötti nőknél 7 százalékkal marad el az EU 25-ök átlagától a hazai foglalkoztatottság (az EU 15-ökhöz hasonlítva még rosszabb lenne a helyzet). A részmunkaidőt, illetve a diákmunkát támogató programok tehát jelentős tömegeket állíthatnak munkába.

Orbán Viktor sok sikert, erőt, kitartást kívánt a gátakon dolgozóknak, és már előrevetítette a tiszai árvizet. A rendszerváltáskor szabadságot akart az ország, szerinte most is ez a lehetőség áll előttünk. Arra kérte a nézőket, hogy ne a pártkampányokra és a fizetett hirdetésekre hagyatkozzanak, hanem nézzenek szét környezetükben, vizsgálják meg saját életüket. Ha könnyebben élnek, akkor szavazzanak a változatlanságra, ha viszont nem tartották be az ígéreteket, akkor szavazzanak a változásra.

A két legkurrensebb veszély a falvakban a politika és a belvíz, kezdi a miniszterelnök, majd egyből Orbánra tér, mondván, egyszer már odaadta a vidéket egy budapesti ügyvédnek, és szerinte a Magosz elnökével hasonlóra készül most is. Szerinte a mezőgazdaságnak piacra van szüksége, és kormánya tevékenységéből az orosz piacok visszaszerzését emeli ki. Odapörköl Orbánnak, hogy ő egyszer sem jutott el Moszkvába.

Gyurcsány szerint ők kétszer annyit adtak a gazdáknak, mint az előző kormány. A termelőknek feldolgozókra van szükségük, hogy legyen piacuk, és ne legyen különbségtétel a kistermelő az őstermelő között.

A falun élő emberek végzik Magyarországon a legnehezebb munkát; a falusi élet nehéz, például korán kell kelni. A gazdáknak sztrájkokkal kellett kikényszeríteni, ami egyébként járt nekik. Örül a Magyosz-szal kötött megállapodásnak, mert végre saját kezükbe vehetik sorsukat.

Valóban 542 településen szűnt meg a postahivatal, ezek olyan hatszáz fő alatti lélekszámú települések, ahol mobilposta-szolgáltatást vezettek be. Ugyanakkor a Posta tájékoztatása szerint ez a szolgáltatás létezik további 404 olyan, ugyancsak hatszáz lakosnál kisebb településen, ahol korábban semmilyen postai szolgáltatás nem volt.

Az 1997-98-as tanévben 3750, az 1998-99-esben 3732 általános iskola működött, 1999-2000-ben már csak 3428. Azaz egyetlen év alatt 304 iskolával lett kevesebb (ebben a számsorban a két vagy több település által közösen igazgatott iskolák minden ellátott településnél szerepelnek). A 2002-2003-as tanévben 3421 általános iskola van a statisztikában, az utolsó adat a 2004-2005-ös tanévről van, akkor 3293 iskola volt, ez 128 iskolányi csökkenés.

"Jajj, de veszélyes lenne ez a szónoklat, ha Orbán úr sosem lett volna kormányon" - kezdte Gyurcsány a válaszát. Veszélyes lenne, mert bármit megígérhetne. "Miért engedte, hogy többszáz kisiskolát bezárjanak országlása idején?" - kérdezte. A tehenek alacsonyabb számára kérdéssel válaszolt: "de mennyit tejelnek azok a tehenek?".

Az elaprózott birtokszerkezet sehol nem életképes, az EU-ban sem. Az uniós mezőgazdaság egésze - más szinten persze - de hasonló problémával küszködik. Míg azonban egy osztrák, egy német, olasz vagy francia paraszt a mezőgazdaság mellett a falusi turizmusból, a síelésből vagy borászatból is jövedelmet szerezhet, a magyar kistermelőknek alig van lehetősége kiegészítő jövedelemszerzésre - mondta az Indexnek éppen egy évvel ezelőtt Raskó György agrárközgazdász.

Az is igaz persze, hogy a magyar gazdák az állattenyésztésben is sokkal kisebb termelési mérettel rendelkeznek. A szakértő szerint az, hogy a kisgazdaságokat a támogatta, bátorította minden magyar kormány a rendszerváltás óta, anélkül, hogy világosan utalt volna a termelés-koncentráció elkerülhetetlenségére, a politika egészének a felelőssége.

Ugyanakkor tény az is, hogy az egész európai agrárpolitika a családi gazdaságok támogatására épül, melyek kis méretüknél fogva egyre kevésbé versenyképesek a világpiacon.

Az elmúlt években a személyi jövedelemadó kulcsai és az átlagos szja-terhelés csökkent. Az általános forgalmi adó kulcsai viszont először emelkedtek (2004. januárjától a középső kulcs 12-ről 15-re, az alsó 0-ról 5-re), majd idén januártól a felső kulcs csökkent 25-ről 20 százalékra. A társasági adó kulcsa szintén alacsonyabb lett, 18-ról 16 százalékra csökkent.

Ugyancsak csökkent a társadalombiztosítási járulékok egy eleme, az ehót ugyanis 3450 forintról 1950 forintra mérsékelték tavaly novembertől. Időközben viszont számos új adónemet fogadott el a kormány, valamint jelentősen emelkedtek az illetékek is.

Az államadósság nő, a költségvetési hiány magasabb, egyre aggasztóbb méreteket ölt. Ilyenkor adó- és illetékemelés következik, ha szocialista kormány van hatalmon. Orbán számon kérte, hogy szerdán kellett volna közzétenni az első negyedéves költségvetési adatokat, de a választás miatt ezt csúsztatják. Ma minden magyarnak 1,3 millió forint adósság nyomja a vállát.

Orbán szerint a megoldás a luxuskiadások felszámolása, a politikusok számának a csökkentése. Gazdasági növekedés, munkahelyteremtés kell.

Gyurcsányt Orbán szavai azokra emlékeztetik, amelyeket a Horn-Orbán vitában mondott. Orbán Viktor akkor 7 százalékos növekedést ígért, amiből 2-3 százalék lett. Az egészen elképesztő, hogy adóssággal riogat, miközben amerre járt, mindenhol néhány milliárdot elszórt, mondja Gyurcsány.

Beszéd helyett tetteket ígért Gyurcsány, aki ismét Orbán 1998-2002 közötti teljesítményét idézte fel. Mint mondta, az adóteher nem csökkent Orbánék alatt, most pedig például Orbán Viktor százezer forinttal többet keres az adócsökkentés miatt, mint korábban.

A miniszterelnök felhozta az autópálya-építéseket is, szerinte a vidék felemelkedéséről nem beszélni kell, hanem tenni érte. Gyurcsány felemlegeti az egészségügyet is, amire szerinte 1000 milliárddal költöttek többet. Néha ki kellene szállni a pártelnöki autóból és körülnézni, hívta fel vitapartnerét Gyurcsány.

Az államadósság az idén januárban már 13 ezer milliárd fölött jár, 13 100 milliárd körül van. A növekedés a ciklus első évéhez, 2002-höz viszonyítva közel 4000 milliárd forint, akkor 9200 milliárdra rúgott a tartozás.

Ha a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítjuk az államadósságot, akkor is jelentős a növekedés. Ez GDP-arányosan 2001-ben még csak 51,5 százalék volt, 2005-re az előzetes adatok szerint 58,4 százalékra emelkedett.

Az autópálya-építés és a lakásépítés is fontos, egyik kormány a másiknak adja a stafétabotot. Szerinte azért kár összejönni, hogy szamárságot beszéljünk. Csak egy autója volt, az embernek csak egy kell szerinte. Az elmúlt évben 3,2 millió emberrel váltott szót.

Az MSZP kedvenc szlogenje, hogy a Fidesz-kormány négy év alatt csak 7 kilométernyi autópályát adott át. Ez ugyan igaz, de emellett elkezdte építeni az M3-asnak a már a kormányváltás után átadott Füzesabony-Polgár közötti szakaszát.

Persze ettől még tény, hogy az elmúlt négy évben a szocialisták ennél nagyságrendekkel több gyorsutat építettek: elkészült az M5-ös a határig, tovább épült az M0-s, elkészült több M7-es szakasz, valamint a befejezéséhez közeledik az M6-os - igaz, azt már szintén csak az új kormány adhatja át.

Orbán Viktor azt állította, hogy három év alatt 3,2 millió emberrel beszélt, akik azt kérdezik, hogy hol a pénz. Azt mi sem tudjuk, hogy hol a pénz, de ha jól számoljuk, ez azt jelenti, hogy naponta 2922 ember kérdezte meg tőle, hol a pénz, vagyis óránként 122 emberrel beszélt erről - napi 24 órában.

Nem egyszerű gyermek- és családtámogatásról 3 percben beszélni, kezdi panasszal a miniszterelnök. Gyurcsány ismét kijátsza az igazságosság kártyát. "Kinek adjunk többet? "Annak akinek amúgyis jól megy, vagy annak, aki tényleg rászorul? Azért kapjon valaki kevesebbet, mert amúgy is kevés van neki?" - sorolja.

Gyurcsány ezután érvel az adókedvezmény helyett a családi pótlékra épülő szociális támogatási rendszer mellett Gyurcsány. A lakástámogatásnál szintén emelett érvel: ne a befektetőknek adjanak évente többmilliós befektetési támogatást, hanem segítsék az első lakás megszerzését. A panelházakban nem panelprolik laknak, hanem emberek, akik előrébb akarnak jutni, emlegette fel a hírhedt szólást Gyurcsány.

Orbán a panelekben élők nevében utasította vissza a panelprolizást, a szüleivel ő is panellakásban élt egy ideig. A szocialisták elvették az adókedvezményt a több gyerekes családoktól.

Ha nem sikerült 3 percet beszélni, biztos, nem olyan fontos a téma, mondta a kormányfő. Gyurcsány szerint Orbán pofátlanul vágott vissza a panelprolizással, hiszen a 2002-es választási vereség után a Fidesz okolta a panellakókat a kudarc miatt. "Mikor épült tübb lakás, mikor született több gyerek?" - kérdezte Gyurcsány. "Vegye elő a számokat, nézze meg!" - hívta fel partnerét a miniszterelnök.

A KSH adatai szerint tavaly 41 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 51 és félezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Azonban a használatba vett lakások száma 6, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt, bár a 2002-ben átadott 31,5 ezer átadott lakásnál jóval magasabb ez a szám.

Fogyóban van a nemzet, egy házaspárra "1,29 gyermek" esik, hívta fel a figyelmet Orbán, aki biztatta a fiatalokat, hogy bátran vállaljanak annyi gyermeket, amennyit terveztek. Arra kérte a nézőket, hogy tegyék fel a kérdést: mikor lehetett nagyobb eséllyel lakáshoz jutni: most vagy négy éve.

A gyermeküket nevelő anyáknak részmunkaidőt kínálnak, megindítanának egy családi gépkocsiprogramot, olcsóbbá tesznek bizonyos autókat a regisztrációs autó eltörlésével, az autópályát a családoknak olcsóbbá teszik. Családban élni nehéz, de megérni. Egy fiatalos, jókedvű és tetterős Magyarországot szeretne.

Az elmúlt 8 évben a gyermekek közvetlen pénzbeli támogatásának három fő formája volt: a minden gyermeknek járó családi pótlék, a legalacsonyabb jövedelműek támogatására még 1997-ben bevezetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a Fidesz-kormány által meghonosított családi adókedvezmény. A családi pótlék összege nem nőtt 1998–2002 között, de 1999. január 1-től bevezették a családi adókedvezményt. Az első évben egy gyerek és két gyerek után 1700, három gyerekek után 2300 forintot lehetett elszámolni havonta és gyerekenként. Az összeghatárok 2000-ben és 2001-ben 2200, 2200, 3000 forintra emelkedtek, 2002-től az idei évig 3000, 4000, 10 000 forint volt hasonlóan, havonta és gyermekenként elszámolható.

Számítások szerint az új, 2006 januárban életbe lépett rendszerben csak tíz százalékkal nőtt a családtámogatásra fordított állami kiadások összege. A családi pótlékba ugyanis beépítették a megszüntetett családi adókedvezmény korábbi összegét és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is. Az új elosztásban azonban valóban igazságosabb a rendszer, azaz több jut a szegényebb, kevesebb a gazdagabb rétegeknek. Minimális mértékben rosszabbul azonban csak szűk réteg járt, akik korábban a családi adókedvezményt több gyermek után teljes egészében ki tudták használni.

Nem jut elég pénz az egészségügyre, szerinte az európai átlag alatt költünk az emberek egészségének rendbetételére. A kormányváltás után drasztikus gyógyszeráremelés volt, pedig az ellenkezőjét ígérték. A kórházak is rossz állapotban vannak, de erre nem a kórházak eladása a megoldás. A 2004-es népszavazáson a magyar emberek elsöprő fölénnyel mondtak nemet. Orbán ezzel egyetért, az egészség nem üzlet.

A kórházban dolgozók úgy érzik, hogy kihasználják őket. Az országban orvoshiány van, megfizethető gyógyítást akar, és bizonyos kategóriákban ingyenes lesz a gyógyszer, mert a beteg ember kiszolgáltatott.

A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követő első száz nap egyik, a költségvetést leginkább megterhelő lépése az volt, hogy ötven százalékkal emelték az ágazatban dolgozók bérét. Igaz, az akkori emelést nem követték újabb hasonló intézkedések, és az ágazatra fordított összeg - a GDP nagyjából 4,5 százaléka - reálértéken jelentősen nem emelkedett.