Gyurcsány megrekedt a Szembenézés szintjén
További Belföld cikkek
- Magyarország nagy részére kiadták a figyelmeztetést
- Bezsongtak a szegedi fiatalok, olyan jól lehet majd keresni a szegedi BYD üzemben
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Gyurcsány Ferenc megrekedt a Szembenézés szintjén, nem lépett túl azon az érvrendszeren, amelyet a Népszabadság fizetett extramellékletében használt, legalábbis így véli a politikai elemző, Budai Bernadett, akit az Index kérdezett hétfőn, a miniszterelnök parlamenti országértékelő beszéde után. Budai úgy véli, a kormányfő továbbra is magyarázó jellegű, kevésbé újszerű szónoklatot tartott.
Budai szerint a miniszterelnök megpróbálta megújítani a reformkommunikációt, és ezt bizonyos szempontból sikeresen tette: nem beszélt az utóbbi napok legnagyobb vihart kavaró eseményeiről, például a Hősök terén tartott szkinhed-demonstrációról, és más napi ügyekről sem. Gyurcsány tanult valamit a Szembenézés reakcióiból is: most nem bírálta a Fideszt kifejezetten, talán csak egy mondatot szentelt az ellenzéki pártnak. Így a beszéd reformmal kapcsolatos részei kaphatnak hangsúlyt, és azon belül is az, hogy már túl vagyon a nehezén, érdemes optimistának lenni, nem kell a jövőtől félni.
A jobboldali szavazókat is megpróbálja megszólítani
Ugyanakkor a szakértő szerint a miniszterelnök továbbra is megpróbálja - a Szembenézés nevű hosszú tanulmányához hasonlóan - megszólítani a jobboldali szavazókat. Ezt a célt szolgálhatta a példálózás az ellenzéki irányítású Kaposvár kórházának a felújításáról, Batthyány emlegetése, a reformkori miniszterelnök ugyanis inkább a jobboldali szavazók számára mondhat valamit. (Gyurcsány egyébként már a népszabadságos tanulmányában is megpróbálta meghaladni a Kádár-rendszert, ez is ebbe a folyamatba illeszkedik.)
Gyurcsány mostani beszédének érdekessége az is, hogy megpróbálta a reformot színesebb, közérthetőbb példákkal magyarázni, anélkül, hogy az érvelés maga új lenne. Ezért szerepeltek kelet-európai országok a beszédben, amelyekhez képest Magyarország lemaradóban van (Észtország), vagy amelyek Magyarországot hamarosan utolérhetik, lehagyhatják (Szlovákia).
Budai szerint összességében a kormányfő beszéde nem hozott újat a kommunikációban, továbbra is a magyarázó jelleg dominál benne, ám ez érthető, hiszen a reformok elfogadtatására irányult Gyurcsány szónoklata. A miniszterelnök ezért kerülte a legfontosabb aktuális kérdéseket, hiszen így a beszédről folytatott vita nem mehet el a pártkonfliktusok irányába.
Fáradt, meggyötört miniszterelnök beszélt
Egy fáradt, meggyötört, sebeket kapott miniszterelnök beszélt hétfőn, mondta az Indexnek a Századvég Alapítvány politikai elemzője, Kern Tamás. Gyurcsány az elmúlt hónapok, napok tapasztalatai nyomán maga is tudta, nem szabad újabb konfliktusokba belemennie. Ezért kerülte a hadakozást, igyekezett lelkesítő beszédet tartani. Ez azonban nem sikerült neki, amit nemcsak az bizonyít, hogy nem szakította meg túl gyakran taps a szónoklatot, hanem az is: a miniszterelnök maga nem vállalkozott viszontválaszra. Ez eddig még nem fordult elő, és azt mutatja, hogy Gyurcsány is érezte, hogy nem beszélt túl jól.
Kern szerint a kormányfő azért értékelte most az ország helyzetét, mert a parlamenti szezonnyitón szokásjog alapján illett beszélnie, egyfajta PR-esemény volt tehát a dolog. Minthogy ezen túl kellett esnie, nem mondott semmi újat, és inkább az volt beszédes, amiről nem szólt. Hallgatott például a nyugdíjreformról, vagy éppen a sokat emlegetett ingatlanadóról. Mindez azt sejteti, valamire készül a kormányfő e területeken, és pár hete még Gyurcsány is maga hozta szóba a nyugdíjrendszer reformját.
A Századvég politikai elemzője szerint nem kizárt, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére, esetleg a 13. havi nyugdíj megszüntetésére készül a kabinet.
Nem MSZP-elnökjelölti kortesbeszéd volt
Gyurcsány mostani beszédében kevesebbet bírálta a Fideszt, aminek oka az is lehet, hogy látja a közvélemény-kutatásokat, és népszerűtlensége miatt nem akart újabb konfliktusokba bonyolódni. Kern kiemelte azt is, hogy a mostani szónoklat nem az MSZP elnökjelölti kampányának volt a része, hiszen a Fideszről alig szól a miniszterelnök, de nem merte bírálni például az MSZP-t vagy a koalíciós partnert sem.
Leginkább a szakpolitikát hiányolta az elemző a beszédből, szerinte Gyurcsány szónoklatából úgy tűnt, a miniszterelnök nem érti az általa hangoztatott reformok lényegét: az, hogy egy ellenzéki város kórházában, Kaposváron lesz internet, nem egyenlő az egészségügyi reformmal. Az sem bíztató, hogy a miniszterelnök egészen más számokat mondott például az iskolafelújításokra szánt összegekről, mint korábban Hiller István. (Az oktatási miniszter 130-150 milliárdról beszélt, Gyurcsány már csak 100-120 milliárdról.)
Az is kiderült, hogy a nehéz évek után jobbak jönnek, ám Gyurcsány lelkesítőnek szánt szavaiból Kern szerint csak az derült ki, hogy a választások előtt a kormány lendületes szavazatvásárlási akciókba kezd majd. Kérdés, hogy a választók ennek hisznek-e majd.