Gyurcsány nekimegy az 'oktatásügy mostohagyermekének'

2005.05.30. 14:07
Képzési kártya, új szakképzési központok létrehozása, a hiányszakmák feltöltése. Gyurcsány Ferenc hétfőn a szakképzés átalakítását jelentette be napirend előtti parlamenti felszólalásában.
A foglalkoztatáspolitika, az egészségügy és a családtámogatás után Gyurcsány Ferenc hétfőn a szakképzésről szóló tizennégy lépést öt pontban jelentette be a parlamenti napirend előtti felszólalásában.

Plusz öt pont

"Visszaszerezni a szakmunka és a szakmunkások becsületét" - jelölte meg a miniszterelnök a 400 ezer fiatalt érintő célt, mivel ez a terület szerinte eddig az "oktatásügy mostohagyermeke" volt.
1. A képzési jegyzék átalakítása.
2. A képzés tartalmának és szerkezetének átalakítása. Képzési kártyát vezetnek be, ami életük végéig elkíséri a munkásokat.
3. Képzőintézmények szerkezetének átalakítása, 22 szakképzési központ létrehozása az idén az Európai Unió támogatásával.
4. A szakképzés finanszírozásának átalakítása, képzés hiányszakmákra.
5. Ötven év felettiek visszatérítése a munka világába szakképzéssel. Akik nem fejezték be a nyolc osztályt, azokat a szakképzés keretén belül segítenek.
(A kormány tizennégy lépését lásd lapalji keretes írásunkban.)

Pokorni: A nyomda jól jár

Pokorni Zoltán fideszes képviselő szerint a kormányfő számos helyes lépést sorolt fel, de felhívta a figyelmet a pályakezdő munkanélküliség növekedésére. Bírálta Gyurcsányt, mert korábban ő is megszavazta, hogy a második szakma megszerzéséért fizetni kelljen. Pokorni szerint a képzési kártyából egyedül az azt gyártó nyomda profitál. "Már előre borítékolni tudom, hogy melyik nyomda kapja a megbízást" - mondta a frakcióvezető-helyettes.

Vastagh Pál azt mondta, a versenyképességben kulcsszerep jut a szakképzésnek. A szocialista politikus üdvözölte a kormány újabb lépéseit.

Herényi Károly felhívta a figyelmet, hogy 2013-ig 226 milliárd forint fordítható szakképzésre, ezt a pénzt az MDF-es politikus szerint mindenképpen fel kell használni. A frakcióvezető úgy véli, hogy a szakképzésnek a munkaügyi tárcához kellene tartoznia. Az MDF a most bejelentett intézkedéseket támogatja.

Kuncze Gábor (SZDSZ) a versenyképesség növelése miatt üdvözölte a most bejelentett lépéseket.

Ahová Gyurcsány lép

A parlamentben a miniszterelnök korábbi lépései is szóba kerültek. Rogán Antal szerint a családtámogatással a legrászorultabb családok rosszabbul járnak. A fideszes politikus bírálta a kormányfő átgondolatlan lépéseit, eredményeit úgy összegezte, hogy az emberek rosszabbul járnak, "ahová Gyurcsány Ferenc lép, ott pénz nem marad" - mondta. Veres János szerint "a szükséges intézkedéseket az arányos közteherviselés miatt meg kell tenni". A pénzügyminiszter kifogásolta, hogy a Fidesz nem állt elő új ötletekkel. A családtámogatásról szólva elmondta, hogy jövőre húszmilliárd forinttal több pénz jut ilyen kiadásokra.

Májusban indult a száz lépés

A minisztériumok vezetőinek a tavasz elején adta ki Gyurcsány Ferenc a feladatot: szedjék csokorba, hogy milyen reformokat lehet megkezdeni a jövő évi választásig. A miniszterelnök a tervről először az MSZP államfőjelölő-kongresszusán beszélt, a kormánytagok, az április végi gödi kormányülésen állapodtak meg abban, hogy milyen tartalommal töltik meg a száz lépés programját. A miniszterelnök alapelvként azt mondta: Magyarország nem lesz sikeres, ha államközpontú világot akar létrehozni".

Májusban a százból ötvennyolc lépést jelentett be. Tizenöt a munkaügyre, huszonegy az egészségügyre, nyolc a családtámogatásra, tizennégy a szakképzésre vonatkozik.

A kormány újabb tizennégy pontja
"Emeljük a szakképzés színvonalát
1. Annak érdekében, hogy erősödjön a fiatalok készsége az életpályájuk során szükséges rugalmas szakmaváltásra, támogatjuk az alapképességek megerősítését és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb óraszámú tanítását a szakiskola 9-10. évfolyamának közismereti képzésének keretében.
2. A szakiskola 9-10., valamint a szakközépiskolák 9-12. évfolyamain a szakképzési időn belül finanszírozzuk a pályaorientációs, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzést.
3. Kiemelten támogatjuk a hiányszakmák oktatását.
4. Kialakítjuk a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítő és fejlesztési támogatásokhoz.
5. Átalakítjuk az Országos Képzési Jegyzéket, 400-ra csökkentjük a szakképesítések számát.
6. 22 térségi integrált szakképző központot hozunk létre.
7. Javítjuk a szakképzési vizsgarendszer minőségét.
Szakmát adunk a hátrányos helyzetű fiataloknak.
8. 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítunk azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű szakképzettséget szerezhetnek.
9. Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához. Megerősítjük a munkaerőpiac és szakiskolák kapcsolatát.
10. A tanulószerződéssel rendelkező fiatalok számát 20%-kal, 25-26 ezerre növeljük. A munkáltatók érdekeltségének erősítésére emeljük a gyakorlati képzést végzők költségátalányának összegét.
11. A munkaadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselőiből tanácsadó testületeteket hozunk létre a térségi integrált szakképző központokban és a nagyobb szakképző iskolákban. Megerősítjük a munkaerőpiac és a felnőttképzés kapcsolatát.
12. Bevezetjük a Munkavállalói Képzési Kártyát.
13. Az 50 éves kor felett munkahelyét elvesztett személynek támogatást biztosítunk az új szakképesítés megszerzéséhez.
14. Minőségi követelményekkel és munkaerő-piaci elemekkel javítjuk a felnőttképzés színvonalát."