Sólyomhoz fordul a TASZ a gyűlöletbeszéd-törvény miatt
További Belföld cikkek
-
Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi - A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Előzetes normakontroll
A jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésének egyik formája az előzetes normakontroll, aminek a köztársasági elnök által gyakorolható formáját az Alkotmány rögzíti, alkotmányossági vétónak nevezik. Az államfő ezt olyan esetekben alkalmazza, ha a törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amit még nem hirdettek ki, de véleménye szerint alkotmányossági vizsgálatra szorul.
A vétó megakadályozza, hogy a törvény az alkotmányossági vizsgálat előtt hatályba lépjen. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a törvényben foglaltakat, úgy az visszakerül a parlament elé, és a törvényhozás köteles az alkotmányellenességet kiküszöbölni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy alkotmányos jogával élve ne írja alá a Parlamentben hétfőn megszavazott gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, olvasható a TASZ közleményében.
Az országgyűlés hétfőn 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett elfogadta a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását (pdf). Gyurcsány Ferenc augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott nemzetközi ötpárti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő emberek védelmében.
Az elfogadott törvény tartalmazza például, hogy bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen egy sértő megnyilvánulás ellen.
„A TASZ a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból is kifogásolja az elfogadott törvényt. Amennyiben a köztársasági elnök mégis aláírja a törvénymódosítást, úgy a TASZ fog alkotmánybírósági indítványt előterjeszteni a Ptk-módosítás ügyében” – fogalmaz a közlemény.
A TASZ már a törvénymódosítási javaslat szeptember közepén történt benyújtása után megfogalmazta kritikáit, melyeket eljuttatott a parlamenti képviselőknek is. Álláspontjuk szerint a kormány aktuálpolitikai megfontolásokból terjesztette elő javaslatát, hiszen a Ptk. módosításán már korábban elkezdtek dolgozni jogtudósok, a folyamat lezárását pedig a kormány nem várta be. Így hiányolják, hogy a témában elmaradt a szakmai és a társadalmi vita.
„A liberális jogállam alapértékeit és intézményeit akkor tudhatjuk biztonságban, ha társadalmi-politikai konszenzus van a gyűlöletkeltő, embertelen nézetek elutasításában. Aligha segíti egy ilyen közmegegyezés kialakulását, illetve fennmaradását ha a gyűlöletbeszéd elleni fellépés kérdése a napi politikai küzdelmek kereszttüzébe kerül” – olvasható a TASZ állásfoglalásában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
