Szigorítás, pontosítás vagy aktualizálás

Az országgyűlés 1989-ben még olyan gyülekezési törvényt fogadott el, amely a Parlament környékén (így a Kossuth téren is) megtiltotta volna a tüntetéseket. A jogszabálynak ezt a pontját az egypártrendszer kormánya azonban túl szigorúnak ítélte, vagy saját későbbi ünnepeire gondolt, és fél évvel később hatályon kívül helyezte ezt a módosítást. Így kezdődött az alkotmányban biztosított gyülekezési jog törvényének napjainkig tartó kálváriája.

Az elmúlt héten egymás után jelentkeztek politikusok, városvezetők, akik ilyen vagy olyan megfontolásból szigorítani, az ő nyelvükön pontosítani szeretnék a jogszabályt. Szikinger István alkotmányjogász az Indexnek azt mondta, a kétharmados törvények módosítása "ritkán szokott jól sikerülni", de alapos megfontolás és tárgyalás után valóban szükség lenne rá, mert számos probléma vetődött fel a jogszabállyal kapcsolatban. Ezekről, bővebben >>>>>

A gyülekezés ma bejelentésköteles, a rendőrség a képviseleti szervek, a bíróságok munkájának és a közlekedés nagymértékű akadályozásának esetén tilthat meg egy egy rendezényt.

Szikinger szerint fő szabályként az rendben van, hogy a tüntetéseket be kell jelenteni. A törvény szerint a rendőrség ma viszont azt sem tilthatná meg, ha valaki egy "kisebbség kiirtásáért akarna utcai demonstrációt rendezni". Az már más kérdés, hogy a törvény szerint a rendőröknek már a tüntetés első percében fel kellene oszlatniuk a demonstrációt, mondta a rendőrtiszti főiskola volt tanára, Szikinger István.

Szikinger szerint elképzelhető lenne az önkormányzatoknak, polgármestereknek olyan jogosítványt adni, hogy bizonyos eseményeket korlátozzanak, de nem úgy, ahogyan Demszky Gábor főpolgármester szeretné. Ő ugyanis tartalmilag, a törvény lényegét érintő kérdésekben - színpaddal, hangosítással kapcsolatban - a kétharmados jogszabályt rendelettel korlátozná, "ami nem lehet".

Szikinger szerint a rendőrök is feltételeket szabhatnának a tüntetésekhez, például demonstrálók a közlekedést nem akadályozhatnák bizonyos időszakokban, vagy más események, állami ünnepek miatt felfüggeszthetnék a demonstrációt. "Időben és térben korlátozható a demonstráció, de úgy, hogy az szükséges és alkotmányos legyen". Az is normális korlátozás, ha kiterjed mások jogainak tiszteletben tartására.

Az elmúlt hetek zavargásai miatt Gyurcsány Ferenc három alkotmányjogászt kért fel, hogy a törvény - Takács Albert ombudsman által is évek óta szorgalmazott - pontjaihoz hozzányúljanak. A bizottságban Tölgyessy Pétert, Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybírót, Bán Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadóját kérte fel.

Gyurcsányék úgy módosítanák a jogszabályt, hogy választási kampányban a pártoknak és a jelölteknek is be kellene előre jelenteniük a gyűléseket. Este 10 és reggel 6 óra közötti időszakban a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében hangos tüntetést nem lehetne tartani.

Fodor Gábor szabad demokrata képviselő szerint tartalmilag nem, de technikai értelemben módosítani kellene. A szabadságot korlátozni nem lehet, de azzal már ő is egyetért, hogy éveken keresztül ne lehessen demonstrálni. "Határidőhöz kellene kötni" - mondta, de hozzátette, a törvényt nem lehet nem "kampányszerűen" módosítani.

Az MSZP frakciójának munkacsoportja nem foglalkozik a törvénnyel, mondta Csákabonyi Balázs MSZP-s képviselő. Úgy tudjuk, frakciószinten arról volt szó, hogy a "mai viszonyokhoz akualizálni kellene" a törvényt, de mielőtt komolyabban kezdtek volna vele foglalkozni, Gyurcsány megelőzve őket, saját maga kezdeményezett, amihez nem a szocialisták segítségét kérte.

A Fidesz egyelőre csak a sajtóban megjelent információkra hagyatkozhat, így így nehéz viszonyt kialakítani a kormány kezdeményezéséről, nyilatkozta az Indexnek Répássy Róbert képviselő. "Azt nem állítjuk, hogy a törvény egyetlen pontjához sem kell hozzányúlni, de elvi szinten a gyülekezési jog szigorításához nem járulunk hozzá" - mondta. Szerinte az elmúlt hetekben nem a gyülekezési törvény, hanem a rendőrség önkényes jogértelmezése vallott kudarcot.

A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet pénteken közleményt adott ki, amelyben reményét fejezte ki, hogy nem titokban, hanem a civil szervezeteket is bevonva készítik el jogszabálymódosítást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!