Beperli az Altus Rt.-t a Legfőbb Ügyészség
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Az Altus Rt. Gyurcsány Ferenc cége, amelynek a jelenlegi miniszterelnök korábban elnök-vezérigazgatója is volt. Ez az Altus Rt. kötött lízing-, bérleti, adásvételi, üzemeltetési és hasznosítási szerződéseket korábban a Szalay utca 4. szám alatti ingatlanra, amely 319 négyzetméteres alapterületű, és korábban képviselői klubként az országgyűlési képviselők használhatták.
Az ingatlan a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tulajdonában volt 1995-ig, aztán került az Altus Rt.-hez. Az Altus Rt. ezután - a Magyar Nemzet információi szerint - bérbe adta az ingatlant a MeH tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft.-nek, amely bérbe vette a 319 négyzetméteres területet és beruházásokat végzett az ingatlanon. Aztán az ingatlan visszakerült az Altus Rt. kezelésébe, illetve tulajdonába. Hogy pontosan mi is történt, azt nehéz mára kideríteni, a Magyar Nemzet mindenesetre több éve cikkezik az ingatlanról és a körülötte bonyolódó ügyekről.
Miről van szó? - nem derült ki egyértelműen
Az ügyészség hétfői sajtótájékoztatóján sem derült ki, hogy pontosan milyen szerződéseket támad most meg a vádhatóság. Állítólag egy beruházásokról szóló szerződésről van szó, amelyet a Közlönykiadó és az Altus kötött. (Ez a Magyar Nemzet korábbi cikkei szerint az a szerződés lehet, amikor az Altus már megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, de az állami céggel végeztetett beruházásokat rajta.) Az LÜ szerint ez a szerződés színlelt ajándékozásról szól, ezért semmisek ezek a megállapodások. Az ügyészség szerint a bíróság valószínűleg nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot, de részleges reparációt várnak a taláros testülettől.
Érdekesség, hogy az ügyészség nem büntetőjogi következmények miatt indít pert, mert az ügyben elévültek az esetleg ilyen megítélés alá eső cselekmények. Ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn elmondta, hogy a Szalay utcai történések sérthetik a jó erkölcsöt. Polt ekkor egy korábbi állásfoglalásra, a Köztársasági Etikai Tanács határozatára utalt, amelynek lényege az, hogy az állami vagyont nem lehet magángyarapodásra felhasználni. (A Köztársasági Etikai Tanácsot még Medgyessy Péter hívta életre - mondta Polt, aki a Tocsik-ügyben hozott Legfelsőbb Bírósági ítéletre is hivatkozott, amikor a jó erkölcs fogalmát definiálta.)
Nemcsak a jó erkölcsről van szó, hanem a közérdek sérleméről is
Ehhez Sitku Pál és Pálvölgyi Ferenc főosztályvezetők hozzátették: önmagában a jó erkölcs sérelme miatt az ügyészség nem indíthatna pert polgárjogi szerződések ellenében, de itt az állami vagyonról van szó, az állami tulajdonról színlelt ajándékozási szerződésnek felfogható megállapodást között az Altus Rt. Éppen ezért az állami tulajdon ellentételezés nélküli átadása a közérdek sérelmét is jelenti. (Polt Péter ekkor már elhagyta a sajtótájékoztatót, neki az újságírók nem tehettek fel kérdéseket.)
A közérdek sérelme és a jó erkölcsbe ütközés együttesen viszont feljogosítja az ügyészséget arra, hogy pert indítson - magyarázták az ügyészek. Ugyanakkor arra nem kapott az Index egyértelmű választ, hogy azt a szerződést, amelyet a Közlönykiadó - amely időközben átalakult, és ma már Humán Jövő 2000 a cég neve - és az Altus Rt. kötött, aláírta-e Gyurcsány Ferenc vagy Szilvásy György. (Róluk korábban a Magyar Nemzet hosszasan cikkezett a Szalay utcai ügyletek kapcsán.) Az MTI szerint erre a kérdésre az ügyész nemleges választ adott - vagyis a vádhatóság által kifogásolt szerződést eszerint nem Gyurcsány írta alá -, de későbbi kérdésekre nem tisztázta egyértelműen, hogy vannak-e más olyan szerződések, amelyeket Gyurcsány vagy Szilvásy aláírt.
Kik írták alá a szerződést?
Az ügyészek nem válaszoltak a Magyar Nemzet újságírójának arra a kérdésére sem, hogy konkrétan kik írták alá az inkriminált szerződéseket.
Szintén nem derült ki, hogy az LÜ milyen összeg miatt indít pert. A közérdek sérelméhez ugyanis "forintosítani" kell a követeléseket. Az sem tudtuk meg, hogy melyik bírósághoz adja be az ügyészség a keresetet, erről ugyanis még nem született döntés.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Deutsch-Für Tamás országgyűlési képviselő, illetve másik két országgyűlési képviselő korábban több beadványt is tettek az ügyészségen. Ezeket a büntetőjoggal foglalkozó részlegek megvizsgálták.
Fittelina: nem volt bűncselekmény
Az úgynevezett Fittelina-ügyben nem találtak bűncselekményt, a Nomentana-ügyben gyanúra okot adó körülményeket felfedtek, és meg is indították a nyomozást, de eközben kiderült, elévültek az itteni cselekmények. (Adóhatósági és cégbírósági adatokról, létre nem jött cégek vagy be nem jegyzett cégek ügyleteiről volt szó ebben az ügyben.)
A Szalay utcai ingatlanok esetében a bűncselekményre gyanút megalapozó események szintén elévültek, minthogy 1995-ben történt minden, viszont a polgárjogi részleg a Legfőbb Ügyészségen megvizsgálta ezt az ügyet, ezért fordulnak hamarosan bírósághoz emiatt. A döntés már megszületett a kereset beadásáról, de még nem írták alá a keresetlevelet, s így persze nem is postázták azt - derült ki a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatón.
Deutsch-Für Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője "az igazságosság, a tisztesség és a törvényi normák maradéktalan betartása jegyében tisztelettel felszólítja", illetve felkéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy a hétfőn ismertetett ügyészségi határozat tükrében ne várja meg a polgári jogi eljárás végét, hanem önként adja vissza a magyar államnak, az adófizető polgároknak törvénysértő módon, bűncselekmény-gyanús körülmények között szerzett vagyonát, és vonja le következtetéseket azzal kapcsolatban, hogyan képzeli közéleti tevékenységét. Az ellenzéki politikus - aki feljelentőként maga is megkapta az ügyészségi határozatot - hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatót erről a témáról.
Deutsch-Für Tamás felhívta kormányfőt, hogy "ne bújjon a kormányszóvivő, vagy az MSZP szóvivője mögé" hanem ő maga magyarázza meg a nyilvánosság előtt ezeket az ügyeket. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc ma az egyetlen miniszterelnök Európában, akinek cégeivel kapcsolatban kormányfői megbízatása előtti üzleti, gazdasági tevékenysége nyomán bűncselekmény gyanúja merült fel, és a büntetőeljárások csak az ügyek elévülése miatt nem indulnak meg. A politikus hozzáfűzte, hogy "ha ezeket a dolgokat egy meg nem nevezett európai ország meg nem nevezett miniszterelnökéről olvasnánk, akkor az lenne a véleményünk, hogy ez nem maradhat következmények nélkül". Álláspontja szerint ugyanez érvényes akkor, amikor egy megnevezett európai országról - Magyarországról - és egy megnevezett miniszterelnökről - Gyurcsány Ferencről - van szó.
Deutsch-Für Tamás közlése szerint az üzleti életben "Gyurcsány-jelenségnek" nevezik a Szalay utca 4. alatti, vagy a balatonőszödi ingatlan esetét, és felvetődik a kérdés, hogy miért éri meg az államnak, ha az, aki használni kívánja, nem bérli tőle ingatlanát, hanem az állam lízingbe adja neki a piaci árnál alacsonyabban, ezt követően szerződéses háttér nélkül végez közel 100 millió forint értékű felújítást, amely után a beépített érték is az új tulajdonost gazdagítja, majd visszabérli tőle az ingatlant.
Önmagának mond ellent a Legfőbb Ügyészség?
Sem a jó erkölcsöt, sem a közérdeket nem sértette, mint ahogy az államnak sem okozott semmilyen módon kárt a Legfőbb Ügyész által ma kifogásolt szerződés - ezt korábban maga Polt Péter állapította meg. Ez áll a Batiz András kormányszóvivő által kiadott hétfő esti közleményben. A közlemény szerint a Legfőbb Ügyészség saját korábbi állásfoglalásával került ellentmondásba, amikor a kancellária tulajdonában lévő Közlönykiadó (jogutódja a Humán Jövő 2000 Kht.) és az Altus Rt. között a képviselői klub helyiségeinek bérletére vonatkozó, 1995-ben kötött, majd 2005-ben megszűnt szerződést kritizálta. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatal szakértőinek álláspontja következetes: a szerződés semmiféle aggályt nem vet fel, azt jogszerűen kötötték, majd annak lejártakor jogszerűen is számoltak el egymással a felek - állítja a közlemény.
A közleményben úgy fogalmaz a szóvivő, hogy "Polt Péter maga szállt síkra 2004 áprilisában amellett, hogy a Szalay utcai ingatlanra vonatkozó lízing- és bérleti szerződés nem sérti a jó erkölcsöt, ezért semmisség megállapítása iránti kereset benyújtása alaptalan. (A legfőbb ügyész válasza, amelyet Szijjártó Péter képviselő kérdésére adott, az Országgyűlés honlapján teljes terjedelmében hozzáférhető.) Az azóta eltelt mintegy két évben az üggyel kapcsolatban semmilyen új információt nem kért a Legfőbb Ügyészség. 2004. óta mindössze három körülmény változott: Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választották; a Közlönykiadó jogutódja és az Altus Rt. a fent említett bérleti szerződést lezárta és elszámolt egymással; s nem utolsó sorban kéthetes közelségbe kerültek a 2006-os parlamenti választások."
"Az említett, 2005-ös elszámolás alapját igazságügyi szakértői intézeti szakvélemény képezte, amely számot adott arról, hogy akkori értéken mennyi bérleti díjat fizetett ki a Miniszterelnöki Hivatal cége, és mekkora értékű beruházást, fejlesztést hajtott végre az Altus tulajdonát képező ingatlanon. Ennek értelmében a bérlő állami cég több mint 6 millió forint különbözet megfizetését igényelte a bérbeadótól, aki ennek eleget tett. (A szakértői véleményt a Legfőbb Ügyészség nem kérte be vizsgálódásához.)" A szerződés tehát jogszerűen zárult le, mint ahogy jogszerűen, a közvagyon és a közérdek védelmét szem előtt tartva is köttetett - áll az ügyészségi határozattal kapcsolatban kiadott kommünikében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
