A sárospataki könyvritkaságokról döntött az orosz alsóház
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az orosz alsóház pénteken végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégiumi könyvtár könyvritkaságainak visszaadásáról szóló törvénytervezetet. Ahhoz, hogy a kötetek visszakerüljenek eredeti helyükre, a sárospataki nagykönyvtárba, még szükséges a felsőház jóváhagyása és a törvény azután Vlagyimir Putyin elnök aláírásával lép hatályba.
A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református Alma Matert is megalapította I. Rákóczi György. A 17. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, hiszen több mint százezer kötetet őrzött, ma pedig csaknem 500 ezres állománnyal bír.
A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) darabot - biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
