Jogalkotási lemaradások a zöldtárcánál

A külügyi és az igazságügyi tárcáknak az uniós jogharmonizációs program időarányos teljesítéséről szóló, közelmúltban készült közös összeállítása is azt bizonyítja, hogy a környezetvédelem minden területén lemaradás tapasztalható a jogalkotásban. A jelentés rögzíti: a Környezetvédelmi Minisztérium (KVM) valamennyi vízminőséggel kapcsolatos 1999-es előirányzat átütemezését kérte 2000-re. Várat magára a vízbe bocsátott veszélyes anyagok okozta szennyezésről, az ipari szennyezés ellenőrzéséről, a kadmium- és higanykibocsátás határértékeiről szóló rendelet megalkotása. A jelentés kapcsán a KVM jogi főosztályának vezetője, Csepreghy István a lapnak elmondta: ismeri a dokumentumot. Úgy vélte: jogi vonalon nincs komoly, behozhatatlan hátralékban a tárca. a napokban az EU-Magyarország társulási bizottság 13. ülésén is a környezetvédelmet nevezték a legkritikusabb területnek. Claude Desama uniós társelnök úgy fogalmazott: a tagjelöltek mindegyikének nagy a lemaradása az EU környezetvédelmi szabályozásához képest, és Magyarországnak a becslések szerint 2500 milliárd forintot kell fordítania erre a területre. Koalíciós körökben változatlanul tényként kezelik: ősztől új környezetvédelmi minisztere lesz az országnak, nem utolsósorban a tárca vitatható integrációs teljesítménye miatt.