Horn Gyula leállíttatott egy Draskovics elleni nyomozást?
További Belföld cikkek
- Elvitték a hatos lottót: 1,93 milliárd forintot nyert valaki
- Szándékos hízással kerülte el a katonai szolgálatot egy dél-koreai férfi
- Gyermekekről készült pornográf felvételek megosztása miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
- Legyen óvatos, friss medvenyomokat észleltek Magyarországon
- Magyar Péter Debrecenben leállította a „mocskos fideszezést”
Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője szerint Horn Gyula miniszterelnök állította le a Draskovics Tibor - a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára - ellen folytatott titkos nyomozást 1996-ban. Az országos rendőrfőkapitány egykori helyettese erről a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjújában beszélt.
Kiss Ernő elmondta: 1996-ban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya - amelynek vezetője volt - a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) feljegyzése alapján Hézag-akció néven titkos nyomozást indított a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese ellen.
"Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az időpont alapján, és abból, hogy később, 2000-ben, az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság ebből az érából kiket hallgatott meg, nem nehéz beazonosítani a személyeket: a közigazgatási államtitkár Draskovics Tibor volt, helyettese pedig Csobánczy Péter, aki beosztásából adódóan felügyelte a Vám- és Pénzügyőrséget" - olvasható az interjúban. Kiss Ernő közölte, hogy az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt.
A nyugalmazott rendőri vezető szerint a PM-vezetők utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A legfőbb ügyész ugyanakkor óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett, ezt az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg.
Kiss Ernő
Kiss Ernő angyalföldi rendőrkapitányt tavaly év végén váltották le a hatóság félrevezetése és ittas vezetés gyanúja miatt. Akkor arra hivatkozott, hogy az alteregója tört össze egy parkoló autót. Kiss Ernő nem először került a figyelem központjába. Korábban botrányos körülmények között távozott a Központi Bűnüldözési Igazgatóság éléről. Térfigyelő kamerák felvették ugyanis, ahogy levizeli az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai épületét. Kiss Ernő akkor azzal védekezett, hogy munkája miatt menedzsertablettákat szed, amelyeknek mellékhatásai vannak.
"A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt - 1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis - egyebek mellett - jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást" - mondta Kiss Ernő.
Arra, hogy megkérdezte-e a miniszterelnöktől, miért kéri ezt, Kiss Ernő azt válaszolta: Horn Gyula "válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami mellett szólhatott az akkoriban kipattant Tocsik-ügy, mert nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra".
Draskovics Tibor szerepéről már az Index is beszámolt. Az olajügyekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések egyik legfőbb alakítója a PM volt. Arnold Mihály, a VPOP parancsnoka lapunknak adott interjújában Draskovics Tibort nevezte a szabályozás egyik kulcsfigurájának.
Annak idején megkerestük Draskovics Tibort, aki azt mondta, nem vett részt a vonatkozó rendelet megalkotásában.
"A HVG.hu, ma becsületemet – és más közszereplők becsületét - súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtetéseket tartalmazó interjút tett közzé, felmelegítve egy 12 évvel ezelőtti, a közvélemény előtt már jól ismert történetet. Ennek esetleges büntetőjogi összefüggéseit a rendőrség annak idején megvizsgálta és megállapította, hogy semmi egyébről nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról" - áll Draskovics Tibor mostani, keddi közleményében.
A miniszter szerint a lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az engedélyek megszerzése előtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyűlés törvénymódosítással zárta le.
"Ebben az ügyben is, mint hivatali működésem egészében, eskümnek megfelelően jártam el és járok el ma is. Mindenkinek, aki valótlan tény állításával vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével jó hírnevemet, becsületemet csorbítani próbálja, azzal kell számolnia, hogy a törvény előtt felel ezért. A szükséges jogi lépéseket haladéktalanul megteszem" - fogalmazott Draskovics Tibor.