Bukik az egri kórházprojekt, ha az OEP nem szerződik

Részben feladta a szerződéskötési küzdelmet az egri Markhot Ferenc kórház, és ahelyett, hogy kizárólag a helyi ápolói és orvosi állománnyal akarná működtetni az intézményt, az egész ország területéről toboroz egészségügyi munkavállalókat. (Az Index információi szerint azért kontraktusok nélkül is rendezkedik a cég, például osztályvezető orvosokat ment fel. A hivatalos verzió szerint ez teljesen valótlan információ, ugyanis a Hospinvest még nem vette át a kórházat, így nem mentett/ menthetett fel senkit.) A Hospinvest kincstári optimizmusa egyébként a személyzeti obstrukció ellenére is töretlen, a társaság vezetői szerint, a munkaerő-verbuválásnak hála, szeptemberben startolhat a Hospinvest által elképzelt kórházi munka.

Persze az is igaz, hogy a cég hivatalosan nem is mondhat mást, hiszen ha nem sikerülne összeállítani a megfelelő állományt, akkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem köt ellátási szerződést az intézménnyel, azaz a cég nem veheti át a kórházat. Bár a hálózatot építő - többek között a Hospinvesté még a gyöngyösi és a kiskunhalasi kórház - egészségügyi cégbe 4 millió eurót befektetető Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kívánatosnak tartja az egri kórház Hospinvest üzemeltetésébe helyezését, a cég terjeszkedésének lassulását sem tekinti katasztrófának.

Egyébként érdekes hírek terjednek Egerben a társaság terjeszkedési szándékáról, például az, hogy a kórházüzemeltető cég a régi törökfürdőt is meg akarja szerezni, és egyfajta, néhány alapellátást nyújtó gyógyszállóvá alakítaná át a jelenlegi intézményt. A szisztéma lényege a helyi rossz nyelvek szerint az lenne, hogy a 600 millió forintos támogatásból kibővített fürdő a dotációért cserébe plusz gyógyfeladatokat is vállalt, ám ha ezeket valamilyen okból nem lenne képes teljesíteni, akkor jelenlegi tulajdonosa, a megyei önkormányzat kemény választás elé kerül. Vagy visszafizeti az uniós támogatást, vagy, a sürgető helyzetre való tekintettel nyomott áron, egy olyan vevőnek privatizálja a fürdőt, aki képes megfelelően működtetni azt.

A hivatalos verzió szerint a Hospinvestben jelentős tulajdonrésszel bíró EBRD-nek (ami ráadásul az említett 4 millió eurón kívül 2 milliót különített el a Hospinvest részére, ám ezt a summát csak akkor szabadítja fel, ha a bank londoni központja rábólint) azonban bizonyos, például ingatlanhasznosítási kérdésekben vétójoga van. Ezt pedig vélhetően érvényesítené egy, a fürdővel kapcsolatos tervezett tranzakció esetén. De ilyen tranzakcióról sem a Hospinvest, sem az EBRD nem tud.

A Hospinvestnek jelenleg most egyetlen fontos dolga van Egerben: elkezdeni a kórház működtetését. S ha ez sikerül, akkor sem dőlhet elégedetten hátra a cég, ugyanis az Index információi szerint a Markhot Ferenc kórház vonzáskörzetébe tartozók harmada már így is Budapestre jár, ha kezelésre szorul, márpedig a gazdaságos üzemeltetéshez ezeket az embereket vissza kellene csábítani Egerbe. Megjegyzendő: nemcsak az elvándorlás sújtja a kórházat hatékonysági szempontok alapján átalakítani kívánó Hospinvestet, de a jogszabályi környezet sem túl kedvező.

Például korábban lehetett igényelni pont az átszervezéseket segítő állami támogatásokat, ezek azonban időközben megszűntek. Továbbá a privát egészségügyi üzemeltetőket erőteljesen sújtja a teljesítmény volumen-korlát, ami előírja, egy intézmény különböző területeken hány beteget láthat el. Az Index például úgy tudja, a Hospinvest évente több száz millió forintot bukik azon, hogy nem küldi el, hanem kezeli a "kereten felüli" betegeket is. És persze az alapvető probléma, hogy a rendszerváltás után 20 évvel a politika még mindig nem tudta eldönteni, pontosan miként is kezelje a magántőkét az egészségügyben.

Igaz, hezitálása nem teljesen illogikus, hiszen e szféra változásai, bajai remek szavazatmaximáló lehetőségeket rejtenek. Tény, hogy nem számítottunk kevesebb politikai zajra, amikor szerepet vállaltunk a Hospinvestben, mondta a közszolgáltatások kiszervezését (többek között oktatás, autópálya-építés, egészségügy) befektetőként segítő EBRD magyarországi képviseletének vezetője, Hargitai Zsuzsanna. Akit többé-kevésbé hidegen hagy a politikai adok-kapok, és kizárólag a Hospinvest szakmai teljesítményére, pénzügyi stabilitására es az EBRD befektetéseinek hosszútavú megtérülésére koncentrál.

Azért az nyilván érzékenyebben érinti az EBRD-t, amikor nemcsak a nagy-, de a botránypolitika is kavarog a Hospinvest körül. Például akkor, amikor a saját bevallása szerint szocialista politikusok megbízásából többek között Orbán Viktor és Simicska Lajos után kutakodó Stotz Gyula, volt Apeh-nyomozó is feltűnt tulajdonosként a cégben. (Az Index információi szerint Stotz egyébként adószakértőként dolgozott a Hospinvestnek.) A hivatalos válasz erre a problémára, hogy az EBRD azt kérte a Hospinvesttől, dolgozzon ki egy vállalati összeférhetetlenségi szabályzatot , mégpedig a lehető leggyorsabban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!