Újfent bepanaszolták ifjabb Hegedüs Lorántot
További Belföld cikkek
-
Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel - 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész október 23-i beszéde miatt a református egyház zsinata nagy többséggel megerősítette 1990-es, az antiszemitizmust elítélő nyilatkozatát szerdán Budapesten.
A Szabadság téri református templomban idősebb Hegedűs Lóránt tartott istentiszteletet, a többiek között a Magyar Gárda, a Nemzeti Őrség és kommandósnak öltözött emberek előtt. Ezután a téren ifjabb Hegedüs Loránt, egykori miépes képviselő Szabó Dezső és Wass Albert munkásságáról beszélt, sőt még egyházi felettesei figyelmébe is ajánlotta egyházkritikai írásaikat, majd az idegen hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával. A téren történtekről bővebben itt olvashat >>>
Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet, hogy idén március 24-én már panaszt tett a zsinat elnöksége Hegedűs Loránt megnyilvánulásai miatt az illetékes egyházmegyénél, amely csak a napokban közölte, hogy "a felelős döntéshez nem állt elegendő információ a rendelkezésére". A zsinat lelkészi elnöke ezért újabb panaszt nyújtott be a Dunamelléki Egyházkerületnek Hegedűs Loránt október 23-i beszéde miatt.
Ennek kapcsán erősítették meg a református egyház zsinatának az antiszemitizmust elítélő, 1990-es határozatát. Az 1990. június 12-én elfogadott nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a társadalom nagymértékben polarizálódik, és "a nyugtalanító közérzet sokszor teret enged az antiszemitizmusnak is", amelyet a leghatározottabban elítélnek. A zsinat kijelentette, hogy saját eszközével küzdeni kíván az antiszemitizmus ellen, és a társadalmi és vallási megbékélést szeretnék elérni teológiai állásfoglalásukkal és "minden más lehetséges módon is".
A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "magyar népünk története és egyházunk sorsa különösen is közel hozza hozzánk zsidó testvéreinket, egyházunk elsőként tett javaslatot 1881-ben a zsidóság egyenjogú hitfelekezetté nyilvánítására". A zsinat 1990-ben rámutatott arra, hogy a Magyarországi Református Egyház "ma is önvizsgálattal áll meg Isten színe előtt", amikor emlékezik a hatmillió zsidó ember, köztük 600 ezer magyar zsidó meggyilkolására. A zsinat megerősített határozata idézte az 1946-os zsinati tanács állásfoglalását, amely kimondta, hogy "Isten színe előtt bocsánatot kérünk a magyar zsidóságtól".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
