Nemzetközi trendek vezérlik a magyar GDP-t?

Az európai statisztikák világosan mutatják, hogy Európa komoly növekedési kihívásokkal néz szembe, és ez befolyásolja a magyar GDP-adatot.

A tények: Míg az európai gazdaság stagnált, a német pedig várakozásokat felülmúlóan növekedett, a magyar 1,5 százalékkal esett vissza.

Az ítélet: Az amúgy nem túl kedvező trendeket is sikerült alulteljesítenie a magyar gazdaságnak, az állítás hamis.

Rétvári Bence államtitkár április 23-i felszólalása óta tudjuk, hogy míg a manipuláció valótlan tényekkel próbál megtévesztő látszatot kelteni, addig a politikai kommunikáció a valós eredmények hirdetéséről szól. "Tedd a jót, és beszélj róla!" - fogalmazta jelszóvá a hitvallást a közigazgatási államtitkár. Ennek fényében vizsgáljuk meg, hogyan hirdeti a valós eredményeket politikai kommunikációjában a miniszterelnökség.

Vizsgálatunk tárgya a keddi GDP-adatra adott miniszterelnökségi reakció. Mint az a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből kiderült, az idei első negyedévben az elemzői várakozásokat bőven alulmúlta a valós gazdasági teljesítmény. Negyedéves szinten 0,7 százalékkal szűkült a magyar gazdaság, éves szinten kiigazítás nélkül 1,3, a szezonális hatásokat is figyelembe véve 1,5 százalékos volt a visszaesés.

A KSH adatsoraiból az is kiderült, hogy a tavalyi negyedéves adatok utólagos módosításával a magyar gazdaság gyakorlatilag recesszióban van - technikailag ez két egymást követő negyedévben mért visszaesést jelent. A korábbi adatok alapján tavaly még, ha csekély mértékben is, de növekedett a gazdaság, a frissített adatok alapján viszont tavaly a második és a negyedik negyedévben stagnált, a harmadikban pedig minimálisan, 0,1 százalékkal visszaesett.

De hogyan kommunikálta a kormány az adatokat? 2011-ben, a Széll Kálmán Terv korabeli, utóbb 1.0-ássá minősített verziójában 2011-re még 3,2 százalékos növekedéssel számoltak, 2012-ben pedig 3,6 százalékos növekedést vártak - 2015-re pedig már 5,5 százalékost. Ehhez képest a KSH 2012 márciusi gyorsjelentése már csak 1,7 százalékos növekedésről számolt be a tavalyi évre úgy, hogy az akkori adatok szerint a III. és a IV. negyedévben kis ütemben bővült a gazdaság - ezeket az adatokat módosították most visszaesésre és stagnálásra.

A kormány a Széll-terv 2.0-ás változatának meghirdetésével reagált, amiben tavalyra már csak 1,7 százalékos növekedéssel számoltak, idénre pedig az eredetileg tervezett 3,5 szálék helyett már csak 0,1 százalékkal. Most, hogy az első negyedév ehhez képest erős visszaesést mutat, az NGM nem érezte úgy, hogy bármit is magyaráznia kéne. A kormányszóvivő pedig a nemzetközi trendekben találta meg a választ.

Közleményük szerint - melyben mellesleg a magyar GDP-t csak annyiban említik, hogy a második negyedévben majd a Mercedes-gyár feljavítja - a legfrissebb adatok alapján az EU és az eurózóna is jelentősen vesztett a lendületéből. Ami részben igaz, legalábbis az Eurostat adatai szerint negyedéves szinten az EU és az eurozóna gazdasága is stagnált. Kicsinység, hogy az átlagot éppen a kiemelkedően gyenge magyar adat húzza le, aminél még az 1 százalékos cseh visszaesés is gyengébb. Magyarország legfőbb exportpiaca, Németország pedig konkrétan a várakozásokat ötszörösen felülmúló, fél százalékos ütemben bővült.

A magyar gazdasági folyamatok nyilván nem függetlenek az európai folyamatoktól, de mint azt alábbi táblázatunk is mutatja, a magyar és az európai gazdaság teljesítménye között szétnyílt az olló, és nem a javunkra.