Tényleg terjed a matolcsyzmus Európában?

Az állítás: „Kedden Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket...Egyre szélesebb körben elfogadott a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban.” - Giró-Szász András, kormányszóvivő 2012. augusztus 2., ATV, TV2.

A tények: A magyar és a francia tranzakciós adónak az elnevezésen kívül egyetlen közös pontja sincs.

Az értékelés: Egyáltalán nem igaz.

A francia tranzakciós adó ugyanis csak a francia értékpapírok egy meghatározott körének kereskedését érinti. A KBC Equitas tájékoztatása szerint a 0,2 százalékos tranzakciós adót az értékpapírok vásárlásakor a vevők fizetik, a kivetett adó a kereskedés helyétől független, így az a magyar piacon vásárolt francia papírokra (például részvényekre vagy részvényekből származtatott termékekre) is vonatkozik. (A KBC egyáltalán nem a kormányzati intézkedésre vagy Giró-Szász nyilatkozatára reagált, hanem egy belső, ügyfeleknek szóló tájékoztató hírlevélben figyelmezetett a francia tranzakciós adó bevezetésére, illetve arra, hogy ez mit jelent azoknak a magyar ügyfeleknek, akik francia papírokat vesznek. A cikkünkhöz ebből a hírlevélből idéztünk.)

A frissen kivetett adót a már létező példáknak megfelelően (például az amerikai SEC fee, vagy az angol Stamp Duty) a befektetési szolgáltatók vonják le az érintett ügyfelek számláiról, a megszokott kereskedési jutalékon felül. Az adó azoknak a vállalatoknak az értékpapírjait érinti, amelyek székhelye Franciaországban van és amelyek tőzsdei értéke meghaladta a 280 milliárd forintot az adott költségvetési év kezdetekor. A tranzakciós adó által érintett értékpapírok körébe a részvények mellett egyéb részvényből származtatott értékpapírok is beletartoznak – közölte a KBC.

Ezzel szemben a magyar kormány által bevezetett tranzakciós adó még a legkisebb banki műveleteket is 0,1 százalékos sarccal terheli. A bankoknak havonta – a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig – kell megállapítaniuk és befizetniük az illetéknek hívott adót. Tehát technikailag ugyan a pénzintézetek fizetnek, a gyakorlatban azonban aligha elkerülhetető, hogy a sarc ne az ügyfeleken csattanjon. A kormány még az MNB pénzügyi műveleteit is megadóztatná (ami a független jegybanki gazdaságpolitikába való beavatkozás), ezt az EKB és az EU-IMF is kritizálja, így a kormány a trövénynek ezt a részét feltehetően visszavonja majd.