Csak Orbán védené a francia földet
Az állítás: Orbán Viktor megígérte, hogy a hamarosan megszülető földtörvény véget vet majd a külföldiek földszerzései lehetőségeinek. „Ez be lesz fejezve” – mondta határozottan Orbán Cegléden, aki szerint a nyugatiak példáját követjük ezzel, mert bár elvileg lehet földet venni külföldieknek például Ausztriában és Franciaországban, a helyi szabályok mégis úgy vannak megalkotva, hogy ez a gyakorlatban szinte lehetetlen.
A tények: A francia földtörvény a megengedőbbek közé tartozik az Európai Unióban, elvileg bárki szabadon vásárolhat termőföldet az országban, amit csak néhány dolog nehezít meg. Ausztriában viszont valóban nehezebb földhöz jutni, ami részben a jogszabályoknak, részben a gazdasági realitásoknak köszönhető.
Az ítélet: Az állítás csak kis részben igaz.
A miniszterelnök a földtörvényről beszélve arra utalt, hogy hiába követelik meg az Európai Unió törvényei, hogy Magyarországon a külföldiek is szabadon vásárolhassanak termőföldet, a magyar kormány nem fogja hagyni, hogy az országot felvásárolják. Példaként a miniszterelnök Franciaországot hozta fel, ahol szerinte elvileg lehetne földet venni külföldieknek, a helyi szabályok mégis úgy vannak megalkotva, hogy ez a gyakorlatban szinte lehetetlen legyen.
Franciaországban semmilyen olyan jogi intézkedés nincs, ami a francia vásárlókat előnyben részesítené a külföldiekkel szemben – mondta Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet Franciaországgal foglalkozó főmunkatársa. A kutató nem is érti, mire gondolhatott a miniszterelnök, hiszen a francia földvásárlási törvény az Unió legliberálisabbjai közé tartozik, francia földet nem is csak az EU, hanem a világ összes országának állampolgára bármikor vásárolhat, be sem kell jelenteni, ha egy mezőgazdasági területet külföldi állampolgár vásárol meg.
Egyetlen esetben van kivétel, a szőlészeteknél, azonban ott is csak a statisztikai adatok miatt kötelesek bejelenteni az eladást. Franciaországban egyébként nemrég kisebb felzúdulás is lett abból, hogy Bordeaux környékén az elmúlt két évben több mint 15 nagy szőlészetet vásároltak meg kínaiak. Ezen a helyi franciák fölháborodtak ugyan, de a földek továbbra is kínai tulajdonban maradtak.
Az MKI szakértője elmondta: sok külföldi szeretne földvásárlással állampolgárságot szerezni, ezért ebben vannak megkötések. Nem lehet valaki csupán attól francia állampolgár, hogy földet vesz Franciaországban. Fejérdy szerint nem csak jogi, de bürokratikus megkötések sincsenek, az adó megfizetése után semmilyen helyi adminisztrációs kötöttség nem hátráltatja a külföldiek földvásárlását. A francia állampolgárok sem élveznek ráadásul automatikus elsőbbséget a külföldiekkel szemben, ha esetleg ugyanazt a földet szeretnék megvenni, bár a helyi jogszabályok lehetővé tehetik ezt. A SAFER nevű földhivatalnak pedig a legtöbb földterületnél joga van ahhoz, hogy a vevő elől megvásárolja a területet.
Az osztrák helyzet viszont döntően más, ott valóban nehezítik a földvásárlást a helyi jogszabályok. Kőrösi István, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének Ausztriával foglalkozó főmunkatársa elmondta: az uniós jogszabályoknak megfelelően természetesen külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, csak sokkal nehezebben.
Lakhatási célú telket például csak az vásárolhat az országban, akinek volt már előtte ingatlana, például lakása Ausztriában. Ez valamennyire akadályozza a spekulatív ingatlanvásárlást, hiszen kevésbé éri meg befektetési céllal ingatlant vásárolni, ha ennyi mellette a többletköltség. A hazai vásárlók előnyét a földvásárlásban szigorúan érvényesítik, és csak az indíthat mezőgazdasági vállalkozást, akinek az osztrák hatóságok által elismert szakirányú végzettsége van.
Kőrösi szerint azonban nem csak a jogszabályok, de a gazdasági realitás is akadályozza a külföldiek földvásárlását, ugyanis egyszerűen nem jó üzlet osztrák földet vásárolni. A helyiek nem is szívesen adják el a földjüket külföldieknek, az osztrák föld védelme ott is fontos elem a politikai kampányokban.