Féligazságok kampánya

Igaz-e, hogy emelik a vizitdíj összegét?

Tanulságos történet, tanítani fogják majd a kampányszakembereknek. Február 20-án a Magyar Nemzetben jelent meg, hogy „lehetőségként szerepel a kormány tervei között a vizitdíj 300 forintról 1000 forintra emelése is”. A lapnak „egybehangzóan ezt állították” szocialista politikusok (név nélkül).

A kormányoldal azonnal cáfolta ezt. Többen, több helyen elmondták és leírták, hogy nem tervezik a vizitdíj emelését. A Fidesz ezután a következő bizonyítékkal igyekezett igazolni a Magyar Nemzetben megjelenteket: „annak idején megmondtuk, hogy lesz gázáremelés, cáfolták, aztán mégis bekövetkezett. Ennek analógiájára tehát most mindenki levonhatja a következtetést, mi lesz a vizitdíjjal”. Mikola István ezután kihirdette: A március 9-i népszavazás tétje már nemcsak a 300, hanem az 1000 forintos vizitdíj megelőzése is.

Tetézte a zavart, hogy február 22-én Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nyílt levelet írt Navracsics Tibornak a Fidesz frakcióvezetőjének. Ebben azt kérte, hogy az ellenzéki párt jelölje meg, kiktől akarják elvenni azt az összességében 60 milliárd forintot, ami a vizitdíjat és a napidíjat az egészségügyben pótolná. Horváth Ágnes azonban nem fogalmazott pontosan: összevonta ugyanis a vizitdíjból várható évi 20 milliárd forintot, és azt a 40 milliárd forintos megtakarítást az Egészségbiztosítási Alapban, amelyet a tárca és a koalíció az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele, például a kevesebb gyógyszerfelírás miatt szeret a vizitdíjnak tulajdonítani (ez vajon igaz-e? lásd lejjebb).

Az ellenzéki párt ezután megállapította, hogy Horváth Ágnes elszólta magát. Korábban ugyanis csak 20 milliárd forintos vizitdíjbevételről beszélt, most meg már 60 milliárdról ír a levélben. Ez sem bizonyít hát mást, így a Fidesz, mint hogy legalább háromszorosára akarják emelni a vizitdíjat. Nem sokkal ezután fiktív közvélemény-kutatók hívtak fel embereket telefonon azzal a kérdéssel: tudnak-e arról, hogy 1000 forint lesz a vizitdíj.

Válasz: Ebből a vitából egyik fél sem jöhet ki jól. A vizitdíj 300 forintos összegét nem kötik az átlagkeresethez vagy más mutatókhoz. Az összeg meghatározásánál eredetileg egy lélektani határt igyekeztek figyelembe venni: a háziorvosnak jelentsen érzékelhető bevételt, az összeg pedig ne legyen megfizethetetlenül magas, tehát ne tartson vissza senkit az indokolt orvoshoz fordulástól (A Gfk Hungária felmérése azt mutatja, hogy a vizitdíj legalább az emberek 15 százalékát visszatartja az orvoshoz fordulástól).

Fog-e emelkedni a vizitdíj? Ha a népszavazás után marad a díj, egy idő után biztos emelkedni fog, amikor az infláció miatt ez a 300 forintos összeg már nem tölti be a fenti két célt. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy pénzjutalom vagy büntetési tétel díját egy idő után a reális fizetési, kereseti körülményekhez igazítják.

A legpontosabban talán Perjési Klára, Gyula szocialista polgármestere fogalmazott egy lakossági fórumon: "Ha tartósan marad az infláció, nyilván emelkedni fog ez a díj is."

Igaz-e, hogy a vizitdíjnak köszönhető az Egészségbiztosítási Alap 2007-es pozitív egyenlege?

A kormány gyakran hangoztatott érve, hogy a vizitdíj a 20 milliárdos bevétel mellett további megtakarításokat generál. A vizitdíj első évéről szóló minisztériumi összefoglalóban ez olvasható: „A vizitdíj és a napidíj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg. Ennek a megtakarításnak köszönhető többek között az is, hogy decembertől jelentős mértékben tudjuk javítani a kórházi étkezés színvonalát.”

Válasz: A vizitdíj hatására más országokban is a betegek ritkábban, illetve később fordulnak orvoshoz. Magyarországon a vizitdíj bevezetése óta jelentősen csökkent az orvos-beteg találkozások száma. Emiatt kevesebb gyógyszert írtak fel, kevesebb beutalót írtak és csökkent a kórházban töltött napok száma. Mindez kevesebb kiadást jelentett az egészségbiztosítási pénztárnak.

Igaz az is, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben, történetében először nem volt veszteséges, sőt 28 milliárd forint pozitívummal zárt. Mindez azonban nem csak a vizitdíjnak köszönhető. A növekményt elsősorban azzal sikerült elérni, hogy a potyautasok kiszűrésével és a jogviszonyok rendezésével 2007-ben 109 milliárd forinttal több folyt be a kasszába, mint 2006-ban. Jelentősen csökkentek a gyógyszertámogatásra fordított kiadások is, miután a gyártók versenyeztetésével az azonos hatóanyagú körben a legolcsóbb készítményhez méri a támogatást az OEP. Az orvosoknak előírták azt is, hogy az azonos hatású gyógyszerek közül az olcsóbbat ajánlják a betegeknek.

A megtakarításban szerepet játszott az is, hogy az elmúlt években folyamatosan korlátozták a kórházak teljesítményét. Így szakértők véleménye szerint a korábban a tb-nél megjelenő hiány ma a kórházaknál jelenik meg az egyre növekvő adósságokban, amelyek mértéke ma 62 milliárd forintra becsülhető.

Igaz-e, hogy emelik a tandíj összegét?

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján szerepel az a becslés, hogy 2008-ban 2,4 milliárd forint bevételt remélnek a tandíjból, 2013-ban viszont már 20 milliárd forintra becsülik ebből az egyetemek bevételét. Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminisztere utánaszámolt: ha a 2008-as adatot még csak egy évfolyamra számolták, akkor a felmenő rendszer miatt 2013-ra már az összes évfolyam fizetni fog. Varga Mihály szerint tehát ha beszorozzuk néggyel a 2008-as adatot, a 2013-as bevétel akkor sem lehetne sokkal több kilencmilliárd forintnál. A kormány eközben csökkenteni akarja a felsőoktatásban tanuló diákok számát, így a 20 milliárdos bevételt csak úgy lehet elérni, ha jelentősen emelik a tandíjat, így Varga Mihály.

Válasz: A 2008-ra becsült tandíjbevétel nem egy teljes évé, ebben az évben csak szeptembertől kell fizetni a másodéveseknek, így Varga Mihály eleve rossz adatot vett a számolás alapjául.

A tandíj összegét amúgy nem kell emelni, az emelkedni fog magától. A jelenleg évi 105 illetve 150 ezer forintos összeget ugyanis egy képlet határozza meg. A tandíj irányadó összegét a törvény a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok, és a költségvetési évet megelőző második évre számított nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata alapján számolja ki. Ha tehát ezek a mutatók változnak, változik a tandíj összege is.

Még egy dolog módosíthatja a tandíjból befolyó várható összbevételt: az egyetemeknek lehetőségük van arra, hogy az irányadó összegtől +/- 50 százalékkal eltérjenek. Az idei felvételi tájékoztatóban is szerepel már, hogy több egyetem magasabb tandíjat kér az államilag támogatott szakokon.