Az Álomszigetért lobbizott a vizsgált izraeli nagykövet

Az izraeli rendőrség nemzetközi bűnözéssel foglalkozó részlege vizsgálatot indított a zsidó állam budapesti nagykövete ellen.

Jutalékok és magánpartik

Az Admon elleni eljárás a Haarec és a Jediot Ahronot izraeli lapok tényfeltáró írásai alapján indult. A két újság két különböző ügyet vetett fel. Az egyik esetben Admon tárgyalásokat folytatott az egykori zsidó kórház megvásárlásáról, és eközben fia - feltehetően jutalék fejében - megbízást kapott. A másik ügy egy magánparti volt, amelyet a nagyköveti rezidencián rendeztek, de nem Admonnak, hanem egy vállalkozó barátjának.

Admon és fia egyébként mindent vádat tagadtak most is és korábban is, jegyzi meg a Haarec. (Az Indexen már 2005-ben beszámoltunk Admon elleni vádakról, de akkor még az izraeli külügyminisztériumban indult csupán belső vizsgálat.)

Rendőrségi vizsgálat

Az izraeli rendőrség szóvivője, Michal Haim megerősítette, hogy vizsgálat indult Admon ellen azzal a gyanúval, hogy jutalékot kapott bizonyos ügyletek után. Az izraeli külügyminisztérium illetékese szintén megerősítette, hogy Admon rendőrségi vizsgálat alatt áll, de részleteket nem árult el.

David Admon nagyköveti megbízatása szeptember 15-én lejár, ezért távozik posztjáról, ennek azonban semmi köze az ellene indult vizsgálathoz, mondta el az Indexnek Büchler András, a budapesti izraeli nagykövetség sajtótitkára. Hozzátette, hogy hivatalosan még nem is keresték meg a nagykövetet a vizsgálattal kapcsolatban, ők is csak a rendőrségi szóvivő nyilatkozatából, illetve a sajtóból értesültek az ügyről.

Admon szerint egyébként lejárató kampány folyik ellene, mivel kinevezéséről a miniszterelnök és a külügyminiszter döntött, így a politikai döntés támadási felületet biztosíthat egyeseknek.

A Haarec cikkében valóban kitér arra, hogy Admont viszonylag idős korában nevezték ki 2004-ben nagykövetnek (most 70 éves a diplomata), még Szilvan Salom izraeli külügyminiszter idején. Salom azt a kvótát használta ki, amely lehetővé tette számára a személyes és politikai kapcsolatokon alapuló kinevezést, noha Admon nem volt képzett diplomata.

Budapest, a fő célpont

Az izraeli lapok szerint Admon magánügyletekhez használta fel pozícióját. De nemcsak a saját üzleteinek egyengette az utat, hanem fiának és más izraeli vállalkozóknak is, és mindezt pénzért cserében tette. Állítólag megpróbálta megkörnyékezni a budapesti (fő)polgármestert, hogy közbenjárjon egy kaszinóengedélyért, pontosabban az engedély kiterjesztésért.

Admon a kaszinóengedélyt egy jeruzsálemi családnak próbálta kijárni a Haarec szerint, amelynek cikkéből nem derül ki, hogy a főpolgármesterre vagy egy kerületi polgármesterre gondol a szerző.

Melyik kaszinóról van szó?

Úgy tudjuk, a Főpolgármesteri Hivatalnak nincs semmiféle jogköre a kaszinóengedélyezésben, izraeliek pedig jelenleg egy kaszinóban érdekeltek a fővárosban, ez pedig a Várkert Kaszinó.

Bár a cégadatok szerint az ezt működtető Várkert Kaszinó Kft.-ben egy off-shore cég a tulajdonos, és a korábbi, illetve a jelenlegi tisztségviselők között magyar, izraeli és amerikai lakóhelyű személyek is felbukkannak, úgy tudjuk, mégsem erről tárgyaltak Admonék a Főpolgármesteri Hivatalban, hanem egy óbudai projektről.

Egy óbudai álomért lobbizott?

A Főpolgármesteri Hivatalban tavaly kétszer járt David Admon, mondta az Indexnek egy városházi illetékes. Egyszer Demszky Gábor fogadta egy tízperces protokolláris jellegű találkozón, de ennek 2006 közepén nem volt különösebb jelentősége.

Fontosabb volt az Ikvai-Szabó Imrével (aki Demszky helyettese) való találkozás. Ekkor a főpolgármester-helyettes mellett januárban részt vett a tanácskozáson Schneller István főépítész, Mérei Zsolt, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó főpolgármesteri hivatali vezető, valamint Beleznay Éva akkori irodavezető, későbbi megbízott főépítész.

Admon e 2006 eleji találkozóra magával hozta a jeruzsálemi főépítészt, Uri Shefrit, valamint a hajógyári szigetre óriásberuházást tervező izraeli befektetőcsoport vezetőjét, Mordechai Zissert.

Álomsziget a hajógyári szigeten

Ekkor ismertették az izraeliek az Álomsziget elképzelést, amely a hajógyári szigeten szórakoztató és pihenőközpontot jelentene. Az izraeliek Magyarországon a szabadidős tevékenységet hangsúlyozták, Izraelben viszont "kis Las Vegasnak" nevezték a projektet, mivel nemcsak szállodákat, konferenciaközpontot, hanem kaszinókat is építenének az azóta már a Fővárosi Közgyűlésben is jóváhagyott elképzelés szerint.

Az Index korábban felvetette, hogy a hajógyári sziget privatizációja törvényellenes lehetett, de arról nem a főváros tehetett, hogy a terület mégsem maradt kizárólagos állami tulajdonban, annak ellenére, hogy ott páratlan értékű római emlékek vannak.

Valószínűleg tehát a Haarec erre a beruházásra gondolt, amikor azt írta, hogy Admon egy kaszinóért lobbizott Budapesten. Ugyanakkor a főváros vezetői ezen a tárgyaláson vetették fel a környezeti és a közlekedési szempontokat. Schneller István javaslatai alapján az izraeliek mérsékelték a korábbi terveket, illetve módosították az eredeti elképzeléseiket, kisebbre vettek néhány épületet, és a környezeti tehermentesítésre is jobban odafigyeltek.

Az is elhangzott, hogy a III. kerületi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia a tervet, különben a főváros nem tud mit kezdeni az izraeli javaslattal. Ekkor még Tarlós István volt Óbuda polgármestere, ekkoriban született az a III. kerületi döntés, hogy ha a főváros jóváhagyja, akkor a III. kerület is elfogadja az Álomsziget terveit.

Egy üzleti körért lobbizott?

Városházi forrásunk elmondta, nem ritka, hogy diplomaták, nagykövetek, vagy akár választott tisztségben lévő külföldi politikusok lobbizzanak a Főpolgármesteri Hivatalban. Miniszterelnökök és néha még államelnökök is közbenjárnak sokszor egy-egy cégért, ha ezt érdekeik úgy kívánják. Máskor viszont nem is érdeklődnek a városvezetés iránt, a budapesti diplomáciai látogatások jelentős része általában nem érinti az önkormányzatot.

Egy másik forrásunk szerint nem meglepő, hogy Admon lobbizott egy-egy ügyben, hiszen a diplomatáknak ez (is) a dolguk. Az azonban ritkább, hogy kifejezetten egy cégcsoport, egy adott üzleti kör érdekében lépjen fel rendszeresen egy nagykövet.

Nemcsak Budapesten segédkezett Admon?

Admon hivatalos életrajza szerint korábban Tel-Aviv önkormányzati testületében töltött be számos vezetői posztot, ő volt a kezdeményezője a Tel-Aviv-Budapest testvérvárosi kapcsolatok felvételének.

Nemcsak Budapesten hozták hírbe Admont, hanem izraeli sajtóértesülések szerint Pomázon is segített egy izraeli vállalkozónak egy ingatlantender megnyerésében. Közpénzekből finanszírozott tendereknél, ingatlanberuházásoknál is közreműködött Admon a Haarec szerint.

Admonnal szemben érvként hozták fel, hogy Izraelben számos bukott ügyletet hagyott maga után, és pereket is indítottak ellene, hogy fizesse vissza adósságait. Adóhátralékai is voltak a Haarec szerint, amikor Magyarországra került nagykövetként.

Nagykövet meztelenül, kipeckelt szájjal

Az izraeli lap emlékeztet arra, hogy a zsidó állam diplomatái az utóbbi időben nagyon sok problémát okoznak hazájuknak. Márciusban például a külügyminisztérium visszahívta a salvadori nagykövetet, Tzureil Refaelt. A zsidó állam diplomatáját ugyanis saját rezidenciája udvarán találták meg részegen, meztelenül, megkötözve, sőt még a szája is ki volt peckelve.

2006-ban az ausztráliai nagykövetet Naftali Tamirt kellett leváltani, mert a Haarecnek úgy nyilatkozott, hogy Izrael és Ausztrália két testvér(ország), akiket (amiket) az ázsiai sárga rassz fog körbe.

Egy évvel korábban egyébként éppen azért nem neveztek ki Izraelben valakit ausztrál nagykövetnek, mert brazíliai diplomáciai szolgálata idején meztelen brazil nők képeit rakta fel a netre.