Identitását keresi Károlyival az MSZP
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc: Ha Magyar Péter magáénak akarja az országot, akkor csöbörből vödörbe kerülünk
- Varga Judit több mint 2 millió forintot keres a Miskolci Egyetem akadémiáján
- Két év alatt több mint 132 millió forintot költöttek Nagy Márton külföldi útjaira
- Északkelet-Magyarországot is elérte a szigorítás, Borsodban is kötelező a maszkviselés a kórházakban
- Már a fél ország beteg, és a kínai vírus is erőre kapott
Mindenki lehet minden
Török szerint ugyanakkor Károlyi nem volt a mai értelemben vett baloldali, "de még a korának értelmében vett baloldali sem". Hogy mégis őt találta meg magának az MSZP, az Török szerint arra vezethető vissza, hogy "a sekélyes, differenciálatlan, reflektálatlan és politikailag motivált történelemszemléletünkben mindenki lehet minden". "Ez persze nem az "anything goes" posztmodernizmusa, hanem inkább a kontroll nélküli politikai logika és a butaság érvényesülése", mondta.
Utána Kun Béla jött
A szélsőséges jobbosok azért tartják mégis "balosnak, mert utána Kun Béla jött" - állítja Török. (A Jobbik Magyarország Mozgalom hétfőn bejelentette, hogy az MSZP nagygyűlésének idejére, és ugyanarra a helyszínre ellentüntetést szerveztek, amire már meg is kapták az engedélyt.)
Mítoszteremtés zajlik
Hogy nem is igazán fontos Károlyi baloldali volt-e vagy sem, azt a Political Capital munkatársa, Gyulai Attila összegezte az Indexnek. Szerinte az, hogy az MSZP hangsúlyt helyez mind Károlyi személyére, mind pedig a hozzá köthető I. Köztársaságra (népköztársaságra) az "logikus folytatása a baloldalon jelenleg zajló identitás-építésnek". A hívószavak – igazságosság, köztársaság, felelősségvállalás, esélyegyenlőség – bevezetése után most mítoszteremtés zajlik, ennek pedig Károlyi Mihály fontos szereplője lehet, véli Gyulai.
Szimbolikus politizálás
Általánosságban elmondható, hogy a politikában a mítoszok megkönnyítik a saját oldal és az ellenfél megkülönböztetését, mozgósító erővel hatnak a támogatókra és az ellenzőkre egyaránt, mondta Gyulai. "Az MSZP jelenlegi identitásépítő politikája éppen arról szól, hogy a párt azonosíthatóvá váljon markáns, karakteres politikai erőként, és ezzel ledolgozza hátrányát a szimbolikus politizálás terén. Az, hogy Károlyi személye megosztja az értelmezőket, politikai vitákat gerjeszt, elősegíti, hogy a vele kapcsolatos MSZP-mítosz kiteljesedjen".
Károlyi és Tisza
Gyulai szerint a mostani károlyis mítoszteremtés hasonló ahhoz, ahogyan az Orbán-kormány viszonyult Tisza Istvánhoz. "A két történelmi személyiség és a két mítosz között szimbolikus jelentőségű konfliktust jelent, hogy Tiszát éppen 1918. október 31-én gyilkolták meg, amikor az őszirózsás forradalom Károlyi vezetésével sikert ért el".
Emlékezetes, hogy az elmúlt két évben négyszer is vörös festékkel öntötték le Károlyi szobrát Budapesten.