Áll a bál a titkosított Kehi-jelentés miatt

2003.05.27. 17:10
Kemény hangvételű nyilatkozatra sarkallta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletnek szóvivőjét, hogy kormányoldalról a PSZÁF-nál történt állítólagos pénzügyi visszaélésekről szivárogtattak ki híreket. Ezek a vélelmezett stiklik feltehetőleg szerepelhetnek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egyik jelentésében, az azonban titkos, bár információnk szerint egyes részleteit publikálni kívánják.
"Rövid és egyértelmű választ adok: A kérdéseiben közölt állítások egyike sem igaz! Az informátor(ok) egyrészt, államtitoknak minősített témákról próbál(nak) beszélni, amelyek következményekkel járnak, másrészt, szakmailag, jogilag megalapozatlan, felszínes, rosszindulatú megközelítésben tálal(nak)." - írta válaszul Gulácsi Ferenc, a PSZÁF főosztályvezetője, miután az Index riportere kérdéseket tett fel neki a felügyeletnél történt állítólagos visszaélésekről.
Kérdéseink Gulácsihoz
Tisztelt Gulácsi Úr!

Telefonos egyeztetésünk alapján az alábbiakat szeretném kérdezni Öntől:

egyrészt az az oldal, ahol Keller László állítása szerepel: http://www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/esemeny/, egy konferencián elhangzottakat tartalmazza:"Az államtitkár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) belső működési problémáiról szólt.Mint mondta, 30 százalékos hátralék halmozódik fel azért, mert nem volt kijelölt szervezeti egysége a PSZÁF-nak arra, hogy a bírságokat beszedje. Keller László a KEHI vizsgálatának egyik megállapításával kapcsolatban jelezte: a PSZÁF-nál szerinte kijátszották az engedélyezett köztisztviselői keretet munkaerő-kölcsönzéssel, valamint olyan munkakörökben alkalmaztak embereket megbízási szerződéssel, ahol csak köztisztviselőket lehetett volna."

Igaz-e az államtitkár azon állítása, miszerint nincsen megfelelő szervezeti egység a bírságok beszedésére?

Kijátszotta-e a a PSZÁF a köztiszviselői törvényt úgy, hogy munkaerőkölcsönzéssel, valamint olyan munkakörökben alkalmaztak embereket megbízási szerződéssel, ahol csak köztisztviselőket lehetett volna?

Egy forrásunk szerint egymilliárd forintba kerül évente a PSZÁF irodabérlete. Valóban ilyen tetemes összegért bérel helyiségeket a felügyelet?

Igaz-e egy másik informátorunk azon állítása, miszerint a PSZÁF tulajdonában lévő cégnek szerződés nélkül fizettek ki jelentős összegeket, illetve több tízmillió forintot teljesítés igazolás nélkül fizettek ki?

Valóban lehetséges, hogy volt olyan év, amikor több mint 200-an utaztak a hivatal munkatársai közül külföldre?

Válaszát várva

köszönettel

Bogád Zoltán

"A mi állításunk vitathatatlan bizonyítására, részletek ismertetésére akkor kerülhetne sor, ha a KEHI-jelentés titkosítását feloldanák - ez nem a mi kompetenciánk. Mi eleve értelmetlennek tartottuk a megállapítások elrejtését, mert nekünk nincs titkolni valónk és tudjuk vállalni az általunk hangoztatott - a hazai pénzügyi szektorban és külföldön elismert - transzparens, jogszerű, szakszerű működésünket" - folytatódik Gulácsi emailje.

Titok titok hátán

Az Index korábbi cikkében az szerepel, hogy a Kehi jelentése titkos és abból a szokásostól eltérően nem publikáltak valamiféle összefoglalót vagy kivonatot. Padányi József, a Kehi főosztályvezetője faxot küldött szerkesztőségünknek, amelyben közli, hogy a kormány (szemben az eddigi információkkal) még nem tárgyalta meg a jelentést. Ha a kormány a dokumentum tárgyalását napirendjére tűzi és azt elfogadja, a Kehi "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon annak közérdekű részeit a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi" - írja Padányi.

Ők válaszolnának

Gulácsi Ferenc levelében reflektál a kormányoldal kiszivárogtatásaira: "A kérdések önmagukban hamis színben tüntetik fel a felügyeletet, az ilyen-olyan módon megkapott információk pedig valótlanok. Nem rajtunk múlik, hogy konkrétabb választ adjunk. Egy elfogulatlan újságíró számára elgondolkodtató lehet: Ha valakinek 'kézzelfogható' érvei lennének a PSZÁF ellen, az nem a sajtót használná szándékainak érvényesítéséhez."

Különösen nem szerencsés

A kormány nem tárgyalta még a Kehi PSZÁF-ről szóló jelentését, így annak tartalma egyelőre titkos - közölte Gál J. Zoltán az MTI érdeklődésére kedden. A kormányszóvivő hozzátette: minden Kehi-jelentés titkos addig, ameddig a kormány nem tárgyalja, és csak ezt követően hozzák nyilvánosságra a vizsgálat összefoglaló megállapításait, ez korábban is így volt.

A kormányszóvivő nem kívánt részleteket elárulni a jelentésben foglaltakról, csupán annyit jegyzett meg: a törvényesség egyik fontos őrénél, mint a PSZÁF, különösen nem szerencsés, ha törvénytelenség gyanúja merül fel.