Kehi-jelentés kiegészítéssel Gyurcsány üdülőjéről

2003.08.06. 22:20
Közzétették a sportminiszter kérésére a kancellária honlapján a tárcavezető balatonőszödi ingatlanszerzésével kapcsolatos tavaly májusi keltezésű Kehi-jelentést, illetve a kormányszerv kiegészítéseit, amelyeket a kancellária pontosításai alapján tettek.
A még Sepsey Tamás korábbi Kehi-elnök által jegyzett jelentés szerint nem volt megfelelő felhatalmazás az üdülő értékesítésre, illetve elmaradt a nyilvános pályáztatás, ami a törvények szerint felvetheti azt is, hogy az ügylet semmis. A jelentés elsőként ismerteti, hogy a balatonőszüdi kormányüdülőről leválasztott 3276 négyzetméteres összterületű üdülőingatlant tíz évre lízingelte 1994. január elsejével a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft. A cégnek tíz éven át évi 2,5 millió forint plusz áfát kell fizetnie és az utolsó év végén ötmilliós maradványértéken megszerzi az ingatlant.

A Kehi szerint a '94-es költségvetés előírásai szerint a húsz és százmilió forint közötti értékesítésnél a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyére lett volna szükség, de ezt sem a MeH, sem az Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága nem tudta átadni a vizsgálatnak. A Kehi eredeti jelentése szerint a versenytárgyalás is elmaradt és az ingatlant sem hirdették meg.

A jelentést a kancellária július 4-ei, illetve 25-ei pontosításai alapján készítette el a Kehi. E szerint a Balatonöszödi Állami Üdülő gazdálkodásának racionalizálását, működési, fenntartási költségeinek csökkentését, esetleges értékesítését a fejezetnél folytatott átfogó ÁSZ ellenőrzés 1991-1992-ben kezdeményezte, melyre intézkedési terv is készült. Ennek alapján a balatonőszödi üdülő vezetője '93 októberében levélben kezdeményezte az üdülőről leválasztott villa értékesítését.

A kiegészítés vitatja az értékhatárra vonatkozó korábbi megállapításokat, ugyanakkor leszögezi, hogy az értékesítésre vonatkozó engedély igenis létezett. A közigazgatási államtitkár még 1990-ben átruházta a gazdálkodással kapcsolatos jogokat a gazdasági helyettes államtitkárra, aki viszont egy vezetői értekezlet alapján jóváhagyta az ingatlanértékesítést.

A Kehi kiegészítése szerint verseny is volt, hiszen megjelentették két országos lapban, a Népszabadságban, illetve az Újmagyarországban az ingatlanértékesítés feltételeit. A vizsgálat szerint azonban a közzétett hirdetés nem teljeskörűen tett eleget a verstárgyalásra vonatkozó szabályoknak, több intézmény megkérdezése után ugyanakkor a kormányszerv arra jutott, hogy a formai hiányosság nem veszélyeztette önmagában a versenytárgyalást szabályozó rendelet céljait és alapelveit.

Az anyagból kiderül, hogy két jelentkező volt a felhívásra, melyek közül végül egy tett vételi ajánlatot, mégpedig az Aldo Kft. A jelentés kitér arra is, hogy az államháztartási törvénynek csak 1995-ben lépett hatályba az a rendelkezése, miszerint a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével kötött szerződés semmis. Azt ugyanis a szerződéskötést követően rögzítették, mi tekintendő a kincstári vagyon részének, illetve milyen szabályok betartásával lehet azokat értékesíteni.