Magyarországon él a 'kiszorított kémnő'

2005.08.22. 16:42
Egy nemzetbiztonsági átvilágításon kiderült, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának egyik munkatársa - a gyanú szerint - a román hírszerzésnek dolgozott. A Magyar Nemzet szerint az NBH arról is információkat szerzett, hogy Sz. I. munkája közben több vezető állami tisztségviselővel is intim kapcsolatba került. A Magyar Nemzet úgy tudta, Sz. I.-t és férjét a hazai nemzetbiztonság "kiszorította az országból". A hírbe hozott férj viszont közölte, hogy Magyarországon él - nemrég kapott letelepedési engedélyt.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tavaly kiszorított az országból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint Sz. I. és férje a román hírszerzésnek dolgozott, adta hírül a hétfői Magyar Nemzet. A házaspár azonban az Index információi szerint jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt.


Szatmári Ildikó és Bálint-Pataki József, volt HTMH elnök az Apáczai Közalapítvány ülésén

Intim viszonyok

Úgy tudjuk, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozó Sz. I.-ről egy C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon merült fel a gyanú, hogy a román hírszerzésnek dolgozik. Az Index több forrásból származó információi szerint az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett az oktatási tárca főtanácsosa is volt. Férje, Szatmári Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség budapesti irodavezetője volt, és ő is kapcsolatban állt a HTMH-val. A Magyar Nemzet szerint a hazai nemzetbiztonsági szervek arról is információt szereztek, hogy az asszony intim viszonyt ápolt a magyar kormány egyik volt és egyik jelenlegi miniszterével. A lap úgy tudja, ezt számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is bizonyítják. De a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi vezetője is közeli kapcsolatba került Szatmári Ildikóval, miután az főállásba került a hivatalnál.

Az RMDSZ-irodán

Államtitoknak minősülnek
Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár nyilatkozata: "A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent Kormányzati érintettek a kémtörténetben című cikkel kapcsolatban a média részéről több kérdés érkezett hozzám, ezek a cikkben foglaltak valóságtartalmára vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban most annyit tudok mondani, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat; így a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) törvényi feladata kiemelkedő jelentőségű állami intézmények nemzetbiztonsági védelme is. Ez adatgyűjtést, ellenőrző tevékenységet, un. műveleti munkát jelent. Ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek, ezért zárkózom el minden esetben - nemcsak az említett lapinformáció kapcsán - attól, hogy erről a tevékenységről bármit közöljek. Egyébként a törvény is szigorúan szankcionálja információk, félinformációk vagy akár dezinformációk kiadását, kiszivárogtatását a nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti munkájáról."

Szatmári Ildikó a HTMH mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az oktatási tárca által létrehozott Apáczai Közalapítványban. A befolyásos asszony férje, Szatmári Tibor idén januárig intézte az RMDSZ magyar kapcsolatait. A lap szerint a titkosszolgálat vezetői büntetőeljárás megindítását fontolgatták, de végül úgy döntöttek, hogy a lényegesen gyakrabban alkalmazott úgynevezett kiszorítást vetik be a házaspár ellen, azaz megvonják tőlük a magyarországi tartózkodáshoz szükséges engedélyeket.

Önként távozott a volt HTMH-munkatárs?

Az újság állításával szemben Szatmáriéknak nem kellett elhagyniuk az országot. A férj az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. "Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak - mondta Szatmári -, hogy a Securitatéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait." Szatmári Tibor RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szervezet kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellen, ha egy miniszterelnök-helyettes (Markó Béla) tanácsosa egy másik országban dolgozzon.

"Másrészt, amióta a népszavazási kampányban a határon túli szervezetek mindegyike szembehelyezkedett a magyar kormánnyal, amúgy is csökkent az igény az enyémhez hasonló tevékenységre" - indokolta távozását a volt irodavezető. Szatmári jelezte, hogy felesége átesett egy, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, de még tavaly tavasszal. Szerinte felesége az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről őmaga mondott le, mert "ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia".

Nem tartottak rá igényt

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Indexnek azt mondta, hogy hétfőn reggel szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, jóllehet májusban már az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is értesült a vizsgálatról. A román kormány miniszterelnök-helyettese azt állította, hogy az RMDSZ már december-január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. "Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára" - fogalmazott Markó, aki szerint az ügy nem hozható összefüggésbe egyes magyarországi pártok és az RMDSZ viszonyával.

Bizottsági téma

Répássy Róbert, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja - részletek említése nélkül - azt nyilatkozta lapunknak, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában - mások mellett - szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. Répássy ugyanakkor nem kívánta megerősíteni a Magyar Nemzetben leírtakat. Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke azt mondta, nem tudja, hogy igaz-e a Magyar Nemzet története, mindenesetre általánosságban felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben egyre több államtitok lát napvilágot, ami gyakorlatilag ma Magyarországon következmények nélkül maradhat.

Tóth példaként említette, hogy ha egy lap megír egy államtitkot, akkor a meginduló nyomozásban az már adatvédelmi kérdés, hogy ki adott ki egy információt, holott az akár az ország biztonságát is veszélyeztetheti. A politikus szerint tulajdonképpen mindegy is, hogy a megjelent hír igaz-e, vagy sem, hiszen mindenki másképp fogja majd a monogramot, illetve a néven nem nevezett tárcavezetőket dekódolni.

A pénzügyminiszter neve az NBH-jelentésben
A Fidesz a nemzetbiztonsági bizottság összehívását javasolja a Malév privatizációja miatt, jelentette be Demeter Ervin, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A volt titokminiszter elmondta: sajtóhírek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal a Malév privatizációja kapcsán kockázatelemezést készített, és talált kockázati tényezőket, sőt az egyik miniszter, Veres János neve is szóba került az ügyben. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kérje át az NBH-tól a kockázati elemzést és, ha igaz a Veres János érintettségéről szóló sajtóhír, akkor hallgassa meg a minisztert is. A privatizáció kockázatairól készült elemzés létéről a Független Hírügynökség számolt be vasárnap, azt állítva, hogy a jelentésben Veres János nevét annak kapcsán említik, hogy a pénzügyminiszter a magánosítás folyamatában az orosz KrasAir mellett "kampányolt".

Tóth András az üggyel kapcsolatban azt közölhete, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem kapott utasítást ilyen elemzés elkészítésére és ott ilyen irat nem is készült. "Ebből az is következik, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a megállapítások, amelyek az állítólagos irat tartalmára hivatkozva a lapban említett személyek közötti kapcsolatot "aggályosnak" minősítik." - áll a titokállamtitkár nyilatkozatában.