Gyurcsány megint zsarolhat

Hideg zuhanyként érte a szocialista frakciót Gyurcsány Ferenc tisztasági csomagja, a képviselők jó része csak kapkodta a fejét, s azon morfondírozott, hogyha ő nem is, legalább az MSZP elnöksége tudott-e a miniszterelnök új pártrendjéről. Nos, forrásaink szerint a vezérkar sem látott teljesen tisztán, össze is ült, részben azért, hogy felkészüljön a délutáni frakcióülésre.

Ugyanis valahogy meg kell magyarázni, Gyurcsány miért csak egy részét ismertette bejelentéseinek a képviselőcsoport tegnapi ülésén, ahol egyébként a visszaemlékezések szerint még úgy tálalta az ügyet, hogy ezek csak javaslatok, amit ma vitat meg a frakcióval. Továbbá ki kell ötölni valami frappáns riposztot arra az általános vélekedésre is, hogy Gyurcsány erodálódó hatalmát a pártszervezetek érdemi építése helyett érdemi gyengítésével próbálja ellensúlyozni.

A polgármesterek és a bukta

A szocialisták torkán minden bizonnyal a főállású képviselőséget lesz a legnehezebb lenyomni, hiszen azzal, hogy polgármesterek nem lehetnek képviselők (vagy fordítva), a miniszterelnök-pártelnök évekre szóló alkukat rúgna fel, jól kitalált karrierutakat vinne zsákutcába, s alapjaiban forgatná meg a párt közepének status quoját. És nem utolsósorban az MSZP 2010-es választási esélyeit rontaná. A hon- és városatyai tisztség ugyanis gyakran párban jár. (Emlékeztetőül a szabad demokrata Gusztos Péter javaslatát a főállású képviselőkről napirendre sem vette az országgyűlés.) Nem véletlen, hogy a szocialisták nagyjai szerint is ez a legkényesebb pont. A miniszterelnök azonban a vélekedések szerint nem veszthet sokat az ügyön, ő mindenképp jó fiú a közvélemény szemében, legföljebb a gonosz képviselőcsoportok keresztbe verik a törekvésit.

A 190 fős szoci frakciót jelenleg körülbelül 40 városvezető erősíti. Jórészük azért emelkedhetett az Országgyűlésbe, mivel helyi politikusként belopta magát a köz szívébe, így a parlamenti választásokon a szavazatok inkább személyének, mintsem pártjának szólnak. Magyarán, ha egy új embert indítanak, hiába vörös, minimálisra csökken a győzelem esélye. Márpedig a biztos bukáshoz, még egy népszerűbb szocialista párt esetében is elegendő tíz, többé-kevésbé stabilnak tűnő választókerület elvesztése.

Visszatapsolhatják a centralizációt

Az esetleges országos vérvesztéshez hasonló súlyú lehet helyben az erőviszonyok átrendeződése. Az eddigi gyakorlat szerint egy megyét három-hat városvezető-képviselő uralt, a két poszt összeférhetetlensége esetén a kiskirályok száma megduplázódik, hatalmuk pedig erőst olvad. Megjegyzendő, hogy ez kapóra jön az országos központnak, hisz eddig egy legitim megyei vezetőhöz nem nyúlhatott hozzá (lásd a legszélsőségesebb esetként a Bács-Kiskunt maga mögött tudó Zuschlag János ámokfutását). Ha viszont bővül a helyi erős emberek köre, tágul a vezérkar mozgástere, könnyebben ismerteti el primátusát. (már csak azért is, mivel egy polgármester sokkal erősebb helyben, ha országos politikusként ezt azt kijár településének.)

Félévente ultimátum

Mindenestre érdekes egybeesés, miszerint a szocialisták között terjed a hír, hogy a jövő év első felében kongresszus ül össze, mégpedig hiánypótlásra. Emlékeztetőül: 2007 februárjában a küldöttek ugyan pártelnökké emelték Gyurcsányt, de az országos központ hatáskörét a helyiek rovására bővítő alapszabály-módosító javaslatokat megvétózták. Jövőre azonban – mondják az MSZP-sek – ezek a centralizációs törekvések már bekerülhetnének az alapszabályba.

Persze még az is megeshet, hogy minden a korábbi forgatókönyvek szerint alakul, azaz Gyurcsány félévente megzsarolja a pártját (2006-os októberi kongresszus: ha nem kell az általa javasolt struktúra, akkor keressenek mást pártelnöknek; 2007 februári kongresszus: ha nem minimum 75 százalékos többséggel választják pártelnökké, a miniszterelnökségről is lemond), a párt pedig hörögve benyeli a békát. Szóval, ha a kedd délutáni frakcióülés át is engedi a főállású képviselőség intézményét, két dolog történhet.

Elő a jelöltlistákkal

Egyrészt azzal a titkos reménnyel teszi, hogy a parlament kétharmados támogatását igénylő döntést úgyis megfúrja a Fidesz. A várakozás akár jogos is lehet, hisz a Fidesz-frakciót is számos polgármester dúsítja. Ám a területi elv alapján működő MSZP-vel szemben a felülről vezérelt Fidesszel könnyebb egy ilyen javaslatot elfogadtatni, s akár Orbán Viktornak is kapóra jöhet, hogy így nyesheti vissza a polgármesterségük révén erősödő politikusai szárnyát (lásd: Lázár János Hódmezővásárhelyről, Pokorni Zoltán a XII. kerületből, Rogán Antal a Belvárosból, Kósa Lajos Debrecenből.)

A másik verzió szerint átmegy a javaslat, de ki orvosolja az ezzel járó anomáliákat? Ugyanis, ha nem boldog fejetlenségben akarnak nekifutni a választásoknak, már most el kell kezdeni a képviselői, városvezetői listák összeállítását, hisz ebben a szituációban új embereket kell kiválasztani, kinevelni, más típusú kampányt kell folytatni, s 2009 elejére pontot kell tenni a folyamat végére.

Megint a Szekeres

Ez pedig számtalan helyi erőviszonyokat borító konfliktussal jár, aminek kezelésére a jelenlegi pártszervezési gárda vezetői (Juhász Ferenc elnökhelyettes, Butor Klára pártigazgató) nem tűnik túl alkalmasnak. Az MSZP átvilágítását sem sikerült időben elkezdeniük, illetve a szervezet átalakításába az utóbbi fél évben nem sikerült belevágniuk. Gyurcsány értelemszerűen nem ér rá a helyi ügyekkel pepecselni, így a szocialisták szerint a kalapban egyetlen alkalmas jelölt marad, Szekeres Imre elnökhelyettes. Csak hát így az a paradox helyzet áll elő – értékelnek az MSZP-sek – hogy a hatalmáért aggódó miniszterelnök saját belső ellenzékét erősíti meg.