Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bukott az első közjogi reform

2006.07.10. 18:26
Az ellenzékiek nem szavazták meg a parlament hétfői üléséen sem az alkotmány, sem az önkormányzati választásokról szóló törvény módosítását. Mivel mindkét jogszabályhoz kétharmados többség kellett volna, a Gyurcsány-féle államreform első kudarcát jegyezhettük fel. Nem lesznek kisebb önkormányzatok, sem választott régiók.

A kormány államreform-csomagjának két sarkallatos törvényéről szavazott hétőn az Országgyűlés. Az alkotmányt, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kellett volna kétharmados többséggel módosítani. Az előterjesztéssel a kormány célja az volt, hogy megteremtse egy, a jelenleginél hatékonyabban működő helyi önkormányzati rendszer alkotmányjogi alapjait. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját.

Alkotmánymódosítás: egy-egy átszavazás

Az alkotmány módosítása feljogosította volna az országgyűlést arra, hogy megállapítsa a régiók és a megyék területét, nevét és székhelyét, valamint döntsön a nagyvárossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról. Az alaptörvény emellett tavaszra hozta volna a helyhatósági és polgármester-választások időpontját, átírta volna a képviselő-testületek feloszlatásáról szóló rendelkezéseket, 2009-re kiírta volna az első regionális választások időpontját, 2012-re írta volna ki a következő önkormányzati választást, és 2008-tól megszüntette volna a választott megyei önkormányzatokat.

A törvényjavaslatot azonban csak a 195-en szavazták meg, a kormánypárti képviselők mellett csak a KDNP-s Hargitai János nyomta meg az igen gombot. A jelenlévő összes fideszes és MDF-es, valamint Hargitai kivételével valamennyi KDNP-s képviselő elutasította az előterjesztést – ez 148 nemet jelent –, míg a szocialista Farkas Imre volt az egyetlen, aki tartózkodott.

Gyenge nem a kisebb megyékre

Az önkormányzati választási törvény 55-re csökkentette volna a budapesti fővárosi képviselők számát, lefaragta volna a megyei önkormányzati testületek létszámát, valamint átírta volna a választási, választókerületi szabályokat is. A törvényjavaslatot 194 igennel, 18 nemmel és 134 tartózkodásal utasították el.

Két szocialista politikus tartózkodott (ismét Farkas és Suchman Tamás), akárcsak a fideszesek többsége és 12 KDNP-s honatya. A szabaddemokraták és a többi szocialista igennel szavazott. Az MDF-esek, a fideszes Mikola István és Turi-Kovács Béla, valamint nyolc kereszténydemokrata képviselő nemmel szavazott.