Biztonságosabb repülőre ülni, mint kórházba kerülni?

2008.06.16. 09:10
Magyarországon becslések szerint 6700-an halhatnak meg kórházban a rossz színvonalú ellátás miatt, s ezen esetek fele nagyobb odafigyeléssel kiküszöbölhető lenne. A kórházi hibák 85 százaléka azonban nem emberi okra vezethető vissza. Magyarországon is elindult egy program, ami a repülésbiztonságban már bevált módon, anonim jelenti az eseteket és elemzi azokat. Hét kórház például néhány hónap alatt 176 olyan esetet regisztrált, amikor a beteg elesett.

Hibázni sok pénzbe kerül

Gyakran kevés az orvos, az ápoló, emiatt mindenki túlterhelt és nagyobb a hiba lehetősége. Egyetlen éjszakás nővér fizikailag nem tud 20-25 betegre figyelni. Gyakran fordul elő, hogy nem jók a műszerek, nincsenek tisztázva a felelősségi szintek. A létszámhiány miatt a kórházban gyakran arra kényszerülnek, hogy olyan ember végezzen egy-egy beavatkozást, akinek nincs megfelelő képesítése. Nemrég ítélte el például a bíróság azt a szegedi szakápolót, aki 2006-ban egy éjszakai műszakban rossz vért adott egy betegnek, aki emiatt meghalt. A szakápolónak nem volt végzettsége a transzfúzió elvégzéséhez.

A hibák kezelése és megelőzése a kórház érdeke is. Az USA-ban a megelőzhető káresemények költségét évente 17 és 29 milliárd dollár közöttire becsülik. Magyarországon ilyen becslés nem készült, de tudható, hogy a hosszabb kórházi kezelés, a plusz gyógyszerek és újabb műtétek jelentős kiadással járnak.

Arról nem is beszélve, hogy kórházi hibák miatt gyakran milliós kártérítéseket kell fizetnie a kórháznak. Ábrahám László műhibaperes ügyvéd tapasztalatai szerint az egyszerűbb esetekben - például elesés - miatt is fizettek már milliós összeget, vagy havi 80-100 ezer forintos tételekre lebontott járadékot.

A halálesetekkel, maradandó károsodással végződő hibák azonban 8-10 milliós összegekre is rúghatnak. A kórházaknak ugyan van felelősségbiztosításuk, ezek azonban gyakran csak 5 millió forintig terjednek, a fennmaradó összeget a kórháznak vagy a fenntartónak kell kifizetni. Ne, beszélve arról, hogy újabban az Egészbiztosítási Felügyelet mint hatóság is bírságol, s ott is milliós tételeket kell kifizetni.

A "ki" helyett a "miért" a lényeg

Belicza Éva szerint a megoldás a hibáztatás, a bűnbak keresése helyett a rendszer, a szervezet hibáinak elemzése és a kiváltó okok meghatározása. Egyszerűbben: a ki helyett a miért felderítése a cél. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy a kórházban dolgozók vagy maguk a kórházak anonim módon jelenthessék a hibákat és ezek kivédésére megtegyék a megfelelő lépéseket.

Repülésbiztonsági szakemberek alkalmazták először az anonim jelentés módszerét. A kollégák a felelősségre vonás kockázata nélkül megoszthatták egymással vészhelyzetekben átélt tapasztalataikat és ezeket közösen elemzik. A WHO irányelvei alapján tavaly 7 magyarországi kórházban indult el a NEVES (Nem várt események) program. A kórházak anonim módon közlik, ha egy betegnél felfekvés alakul ki, ha valakit újra kell éleszteni, ha valaki elesik vagy ha egy előre tervezett műtétet el kell halasztani.

A tavalyi több hónapos adatgyűjtés idején a 7 kórház mintegy 500 esetet gyűjtött össze ebben a négy kategóriában. Bár ezek statisztikai kimutatásra, az ilyen esetek gyakoriságának jelzésére nem alkalmasak, érdekes, hogy ezek közül a legtöbb jelentett eset (178) valamilyen beteg eleséséről szólt.

Tanulnak egymástól

Egy beteg számos ok miatt eshet el kórházban, magyarázza Belicza Éva. Lehet, hogy magas a küszöb, nem megfelelő a világítás, csúszik a padló vagy szédül a gyógyszerek miatt. Természetesen szerepet játszhat ebben a beteg felelőssége is, ha a megfelelő figyelmeztetés ellenére sétálni indul. Minden esetet egyenként kell elemezni, így csökkenthető az ilyen események kockázata.

„Korábban is alkalmaztunk protokollt a felfekvések (decubitus) megelőzésére, de az ilyen esetek gyűjtése és elemzése után jobban látható, mi okozza ezeket az eseteket és mit kell tenni ezek kiküszöbölésére, mondta Csikai Sándorné a NEVES programban részt vevő nyíregyházi Józsa András kórház minőségügyi vezetője.

A felfekvések kialakulásában szerepet játszó egyik legfőbb okon, az ápolók létszámhiányán a kórház kevésbé tud változtatni. Ügyelni tud viszont arra, hogy több speciális antidecubitus matracot alkalmazzon. Nyíregyházán már a kórházi felvételnél figyelembe veszik a beteg magasságát, hogy a kisebb növésűeket alacsonyabb ágyakra fektessék, ezzel is megelőzhetők az esések. A kórházban külön team gondoskodik arról, hogy a felfekvéses betegekre figyeljen. A csoport a drágább, de hatékonyabb kötözőanyagot használja. Megéri, mert ezzel további súlyos költségeket lehet megspórolni.