Biztonságosabb repülőre ülni, mint kórházba kerülni?

A kazincbarcikai kórházban januárban egy beteg a műtéti előkészítés közben leesett a műtőasztalról, bár hatan voltak körülötte. A 80 éves asszony egy órával később meghalt, de az orvos szakértői vizsgálat szerint nem az esés, hanem súlyos betegsége miatt.

Egy 50 éves martfűi nő 2007. szeptember 27-én esett le a szolnoki kórház műtéti előkészítőjében a kerekes ágyról. Műtétje emiatt elmaradt, a beteget életveszélyes állapotban az intenzív osztályra szállították, ám ott nyolc nappal később, október 5-én életét vesztette.

A miskolci Diósgyőri Kórházban 2007 júniusában a bal térde helyett a jobb lábát operálták meg egy betegnek.

Az Index egyik olvasója arról számolt be, hogy egy műtétre előkészített beteghez szemészt kellett hívni, mert a szemébe esett a vakolat.

2007 júniusában megégett egy beteg nyaka az Országos Gyógyintézeti Központban, mert zárlat miatt kigyulladt az elektromos szike földelésére használt kábel.

Az Egészségbiztosítási felügyeletnél egy panaszos amiatt tett bejelentést, hogy a vérvételnél olyan erősen megszorították a két karját, hogy napokig borogatnia kellett.

Nemkívánatos események

Különböző esetek az elmúlt évből. A közös bennük az, hogy kórházban, egészségügyi ellátás közben következtek be. Valaki figyelmetlen volt. Többen kisebb hibát vétettek. Valaki megszegett egy szabályt, de lehet, hogy nem is volt szabály. Az apró hibák a láncolat végén csúcsosodtak ki, amelynek viszont már komoly következményei voltak.

A szakirodalom ezeket összefoglaló néven „nemkívánatos eseményeknek" (adverse events) nevezi. A definíció szerint ebbe a körbe sorolható minden olyan pszichés vagy fizikai károsodás, amely az embert a betegségén kívül az egészségügyi ellátás közben éri. Ide tartoznak azok az esetek, amikor a beteggel rosszul bánnak, nem kap megfelelő tájékoztatást, vagy alaposabb vizsgálat nélkül lepattintják. Előfordul, hogy a nem megfelelő ápolás miatt felfekvései lesznek, fertőzést kap a kórházban, nem megfelelő gyógyszert vagy nem megfelelő dózisban kap, esetleg rossz oldalon vagy rosszul műtik meg.

A kórház nem nyújt százszázalékos biztonságot. Ezt nem csak a szájhagyomány mondja, kutatások is bizonyítják. Aki repülőre ül, annál valamilyen „különleges esemény" bekövetkezésének a valószínűsége 1: 1 000 000-hoz. Ez az arányosság a kórházba kerülés eseten egyes becslések szerint 1:300-hoz vagy 1: 28 000-hez. Valljuk be, egyik sem túl bíztató. (Igaz az összevetés nem teljesen stimmel: repülőn ugyanis általában egészséges, jó állapotú emberek utaznak, kórházba viszont beteg, gyakran leromlott állapotú emberek kerülnek.)

Az Amerikai Egyesült Államokban az ezredfordulón sokkolta a közvéleményt egy felmérés, amely szerint a kórházi felvételre került betegek 2,9-3,7 százalékánál fordultak
elő nem kívánt események. Az ilyen események 6-13 százaléka vezetett halálhoz, tehát évente 44 000-98 000 ember halhatott meg az USA-ban kórházban elkövetett hibák miatt.

Veszélyes üzem

Ezt a becslést Magyarországra is elkészítették. Ez alapján nálunk a kórházakban akár 6700-an is meghalhatnak a nem megfelelő színvonalú ellátás miatt. Szakértők szerint ezek fele lenne megelőzhető kellő odafigyeléssel, szabályozással. Csak összehasonlításképpen: ezek szerint évente többen halnak meg kórházi hibák miatt, mint öngyilkosság miatt vagy közlekedési balesetben.

A kórház tehát veszélyes üzem, akár a bánya, az atomerőmű, a vasút vagy a repülés. Van azonban egy különbség. A legtöbb iparágban tisztában vannak a kockázattal, és ha valamilyen hiba következik be, elemzik azt, és technikákat dolgoznak ki ezek csökkentésére.

A hazai egészségügyben ez másként van. Ezek az esetek leggyakrabban nem kerülnek a nyilvánosság elé. Ha valaki a kórház dolgozói közül szóba hozza, netán hibájával a nyilvánosság elé akar állni, azt figyelmeztetik, hogy ne tegye, hiszen ezzel rombolja a kórház hírnevét. Ha valamilyen kacifántos esetet mégis megír az újság, a kórházak első reakciója az, hogy nem hibáztak, mindent megtettek a betegért. Ha nehezen védhető a dolog, akkor előfordul, hogy a felelőst kirúgják és minden megy tovább, ahogy eddig. A várható következmények tehát alapvetően arra sarkalnak mindenkit, hogy az ilyen eseteket ne vigye a nyilvánosság elé.

A kórházban emberek dolgoznak, s az emberek hibáznak, ez mindig így lesz, mondta a június elején a Népszabadság által rendezett betegbiztonsági konferencián Belicza Éva, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. A hibák mintegy 85 százaléka azonban nem emberi okra vezethető vissza, hanem a rendszer, a rossz szervezés miatt következik be.