Járt már valaki a nagymarosi vízierőműnél?

"Sziasztok! Járt már valaki a nagymarosi vízierőműnél? Hétvégén oda akarunk menni csavarogni, de nem tudom, hogy egyáltalán be lehet-e menni az erőműbe és hogyan? Be kell jelentkezni? Köszi a segítséget" - írta a napokban egy internetes kiadvány fórumában valaki, akiben nem hagyhatott mély nyomot a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer.

A mi memóriánk is rövid, és a dolog nagyon régen volt, de tehát a magunk módján megemlékezünk arról, hogy 1977 szeptember 16-án Magyarország és Csehszlovákia államközi szerződést kötött a később dunaszaurusznak nevezett létesítmény megépítéséről.

Duzzasztóműből vízpótló rendszer

A szigetközi vízhiány, amiről egy ilyen évfordulós cikknek valójában szólnia kellene, árvíz idején nem a leglátványosabb téma. Nagymarosnál pedig, ahol gátrendszer és minimális teljesítményű erőmű állt volna, már régen begyógyították a tájon ejtett sebeket. (Bár Szlovákia a két ország közötti tárgyalások jelenlegi állása szerint még mindig azzal számol, hogy megépítjük, mi pedig persze azt mondjuk, hogy szó sem lehet róla.)

Így jutottunk Dunakilitire, az egyetlen lehetséges magyarországi emléktúra-célpontra. Egyébként tényleg kirándulóhely, a duzzasztómű egyik oldalában csónakházzal és kempinggel, ahol a vadvízi evezős megpihen.

A duzzasztót 1984-ben kezdték építeni, de 1989-ben, majdnem kész állapotban abbahagyták. Eredetileg az lett volna a dolga, hogy a bősi erőmű turbináinak biztosítsa a duzzasztási szintet, de le kellett volna vezetni az árvízeket, és biztosítania kellett volna a hullámtéri vízpótlást meg az Öreg-Duna vízellátását.

1995 óta egy fenékküszöbbel segít a szigetközi folyóágak vízpótlásában, és árlevezetőként is tevékenykedik. A létesítmény neve, mint a bejáratnál álló kőtömb hirdeti, ma már "Szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer", és 2004-ben ebben a minőségében Lampl Hugó díjat kapott, ami a vízügyes szubkultúrában, úgy hisszük, komolyabb elismerés.

A duzzasztómű ingyen és kísérő nélkül látogatható, ami jó is meg rossz is. Jó, mert olyan helyeken lehet mászkálni, ahol az ember korábban nem is gondolta volna, és rossz, mert nem igazán világos, pontosan miken mászkál.

Műszaki részletek

Vezetőt találni sem sikerült. "Olvasom magukat, de nem szabad nyilatkoznunk" - válaszolta a főmérnök a telefonba, amikor elmeséltük neki, hogy emlékkirándulunk, de nagyon jó lenne valaki, aki emberi nyelven beszélne a működéséről. De álljon azért itt vízügyi nyelven pár részlet a többszáz méteres jószág 8 pilléréről:

"Az 1. pillér:

Az 1. pillér kettős funkciót lát el. Egyrészt, mint normál duzzasztóművi parti pillér biztosítja a duzzasztóművi elzárószerkezetek felfüggesztését, beállítását, másrészt a pillértestben kialakított belső kamrában, illetve az ehhez csatlakozó vasbetonfallal elzárt beömlő és kiömlőnyílásokkal lehetővé teszi egy turbina beépítését a pillértestbe és használatát megfelelő vízszintkülönbség mellett. Emiatt a pillér szélessége nagyobb mint a többié. A pillér szélessége 11,0 méter hossza 59,0 méter.

2. - 6. pillérek:

Ezek a pillérek 4,0 m szélesek és 53,50 m hosszúak. Az általános tulajdonságokon túl jellemző rájuk az alvízi részen kialakított nyitott parapetfallal ellátott terület. Az 5. pillérben található még az automata víztelenítő rendszer szivattyúi, illetve a vezérlőszekrénye.

7. - 8. pillérek:

Ezek a pillérek 6,0 m szélesek és 59,0 m hosszúak, a hajózsiliptől dilatációval elválasztott, de annak szerves részei. A 7. pillérben található a halzsilip, a pillértestbe beépítve. Ennek elzárószerkezetei a felső és az alsó tiltó szintén a pillértestbe kerültek beépítésre. A 8. pillérben található a technológiai folyosón a pillérrendszer mérő és megfigyelőrendszerének kábelösszesítője, ami lehetővé teszi a jelrendszer helyi ellenőrzését és továbbítását egy kábelben a központi vezénylőépületbe.

A hajózsilip:

A hajózsilip 7.-8. pilléreket követő kamrafalai 4,50 m szélesek és 113,50 m hosszúak. A zsilip hasznos hossza 125,00 m és szélessége 24 m. A hajózsiliphez csatlakoznak még a felvízi és alvízi mólók illetve vezetőművek. A vezetőmű a felvízen önállóan áll, a jobb parti szárnyfalba nincs bekötve, az alvízen közvetlenül a jobb parti szárnyfalhoz csatlakozik. A mólók a felvízen a 7. pillérbe, az alvízen a segédhajózsilip bal parti alsófőjébe kötnek be. A mólók járható fejgerendája tömör vasbeton résfalra épült rá. A mólók és a vezetőművek a hajózáshoz szükséges térvilágítással is el lettek látva."

Szeretjük a vasbetont és a természetet

A portás beszámolója szerint sokan megfordulnak itt, főleg hétvégén, de mi csak egy emberrel találkoztunk, aki éppen elveszett csoportját kereste. Megismerkedtünk viszont egy kb. 100 fős galambcsapattal, akik természetes galambdúcnak tekintik a nyílások fölötti 20 méteres, számunkra ismeretlen funkciójú fémdobozokat. A mólók végén néha halászmadarak üldögélnek, de ők nem túl barátkozós lények. Másfajta madarat nem láttunk, de ha mi galambot is ennénk, mindenképpen szemmel tartanánk ezt a terített asztalt.

A duzzasztón lévő hídról a folyóba tekinteni meg külön élmény, az örvények szédítő erővel és sebességgel szippantották magukba tekintetünket, hosszú percekig nem tudtunk szabadulni a látványtól. A víz robajlása messzire elkísért minket, ahogy a duzzasztótól távolodva besétáltunk az ártérre, de a zaj már a táj részévé vált, néhány perc elteltével meg is feledkeztünk róla.

A hídtól a fenékküszöböt 20 perces sétával tudtuk elérni, a burjánzó növényzet közt egy félig megépített gátról pedig az északra fekvő folyóágig is könnyedén elláttunk. A vízhozamról azonban nem tudtunk érdemi megállapítást tenni, a mellékágak szélessége az árvíz miatt ugyanis majdnem teljesen megegyezett a Mosoni-Dunaág szélességével.