Szilárda
-4 °C
2 °C

Mit kell tudni a kisebbségi kormányról?

2008.04.01. 12:53

Kisebbségi kormányzásról akkor beszélhetünk, ha a kormányt alkotó párt(ok) nincs(enek) abszolút többségben a parlamentben, azaz a kormány tagjait adó képviselők nem foglalják magukba az országgyűlési képviselők több mint felét. Ebben az esetben a törvényjavaslatok elfogadásához külső támogatásra van szükség: ez lehet eseti jelleggel, vagy tartós megállapodás alapján, áll a Vision Consulting összefoglalójában.

A kormány megbízatása a magyar közjog alapján egy parlamenti ciklus közben az extrém eseteket (pl. miniszterelnök halála) leszámítva három módon szűnhet meg: a kormány(fő) lemondásával, a kormány(fő) által kért bizalmi indítvány parlamenti elutasításával, egy konstruktív bizalmatlansági indítvány feles többséggel történő megszavazásával.

Ez a kisebbségben működő kormány esetében is így van: egyéb módon közjogi értelemben nem állhat elő annak bukása a kormány(fő) akarata nélkül és az ellenzék megosztottsága esetén. Az ellenzék ugyanis, ha megosztott, többsége ellenére sem lehet sikeres egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, mert nincs esélye közös miniszterelnök-jelöltet találni.

További kormánybuktató - ráadásul előrehozott választásokat eredményező - megoldás lehet a parlament önfeloszlatása, amelyhez a parlamenti képviselők többségének támogató szavazat kell, azaz kisebbségi kormány esetén az ellenzék elméletileg képes lehet rá. Ha azonban az ellenzékben akadnak olyanok, akiknek ez nem érdekük, a kisebbségi kormányzást sem veszélyezteti ez a lehetőség.

A köztársasági elnöknek a politikai nyilatkozatokon túlmenő érdemi, előrehozott választásokat eredményező beavatkozási lehetősége csak két esetben lehet: egyrészt, ha a fent ismertetett három lehetőség bármelyikének bekövetkezte (azaz a kormány megszűnése) után az általa kormányfőnek javasolt személy 40 napon belül nem kapná meg a többség bizalmát a parlamentben, másrészt, ha a parlament 12 hónapon belül legalább négy esetben megvonná a bizalmat a kormánytól.

A törvények elfogadásához természetesen szükséges a parlamenti többség támogatása, de ennek elmaradása nem jelenti automatikusan a kormány bukását. Más kérdés, hogy a folyamatos leszavazások következtében a kormányzás politikai értelemben egy idő után törvényszerűen ellehetetlenül, ami végül minden bizonnyal a kormány lemondásához vezet, áll a politikai elemző cég összeállításában.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!