Kivonult az MSZP-frakció a Parlamentből

A Magyar Szocialista Párt frakciója nem vesz részt a 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, illetve a fejezeti főszámokról szóló szavazásban - jelentette be a szocialisták kivonulását megelőzően Szekeres Imre (MSZP). A képviselő szerint ebben a szavazásban tisztességes, a parlamenti demokráciában hívő politikus nem vehet részt. Álláspontja szerint, amikor a kétéves költségvetésről folyt a vita a parlamentben, azt a törvények még nem tették lehetővé, ezért a 2001-2002. évi költségvetéssel kapcsolatos szavazások nem megalapozottak, törvénytelenek. Szekeres Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az 1999. évi zárszámadási törvény elfogadásával vezeti be a parlament a kétéves költségvetés fogalmát, ám ezt a törvényt még nem hirdették ki, tehát nem hatályos.

Szájer József

Obstruktív és felelőtlen magatartásnak minősítette a szocialista párt kivonulását Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. ,,A szocialisták mondvacsinált okokból vonultak ki, igazából nem akarják, hogy a következő időszakban költségvetése legyen az országnak" - mondta Szájer József. A képviselő szerint, ha nem lenne a jövő évre elfogadott költségvetés, akkor sem a nyugdíjak nem emelkednének, sem a családok támogatása nem nőne. Szájer az MTI-nek nyilatkozva azt is elmondta: ,,azért is felelőtlenek a szocialisták, mert ezzel a magatartással becsapták saját választóikat, képviselet nélkül hagyták őket a Magyar Köztársaság Országgyűlésében".

Szájer József szerint a kétéves költségvetés beterjesztésének jelenleg megvannak a feltételei. Mint mondta, ha az államháztartási törvényt nem módosítanák, akkor a jövő év közepén új költségvetési törvényjavaslatot kellene beterjeszteni, de arra az időpontra már ki lesz hirdetve a jogszabály módosítása. A Fidesz frakcióvezetője feltette a kérdést: ha a szocialisták úgy gondolták, hogy szabálytalan a költségvetés tárgyalása, akkor miért mentek bele a vita megkezdésébe.

A költségvetéshez benyújtott módosító indítványok közül nyolcvanat támogat a kormány. Ezek között van az önkormányzatok cél- és címzett támogatásának 5 milliárd forintos emelése, a kiegészítő családi pótlék bevezetése, a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatására, a lakásenergetikai programra, valamint a szigetközi környezeti károk helyreállítására szánt előirányzatok növelése.