Szelídítenék az állatvédelmi törvényt

Az országgyűlés őszi ülésszakán már tárgyalni lehetne az állatvédelmi törvényt módosító javaslatot, amelyet Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista képviselő a napokban tárt a nyilvánosság elé. Az indítvány legfontosabb pontja, hogy szüntessék meg a "a kutyák kóbor egyedeinek orvosi kísérletekre való felhasználását", illetve minősüljön bűntettnek az állatok kínzása. Az 1998-ban született, 19 módosító indítvánnyal elfogadott jelenlegi állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a háziasított állatok kóbor egyedein - a megfelelő feltételek betartása mellett - állatkísérleteket hajtsanak végre. A két képviselő szerint ez alapjában sérti az európai uniós szabályrendszert, amely egyértelműen tiltja a kóbor kutyák kísérleti felhasználását.

Szankcionálni kell

Szili Katalin Egyedi azonosítókkal látná el a kutyákat

- Minden társadalmat az minősít, hogy miként bánik az állataival - hangsúlyozta Szili Katalin, majd hozzátette: "végre szankcionálni kellene, ha valaki különös kegyetlenséggel bántalmazza az állatokat". Szili kiemelte, hogy ezt csak úgy lehetne elérni, ha a büntetőtörvénykönyv passzusaiba ütközőnek titulálnák az állatok kínzását. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ állatjogi szakértője kérdésünkre elmondta, hogy "'98-ban egészen a törvény benyújtása idejéig mindenki úgy tudta, hogy szerepel a javaslatban a büntetőjogi felelősségrevonásnak a kitétele, de a BM elzárkózása miatt mégis kikerült belőle". Hankó támogathatónak vélte a szocialisták módosító javaslatát, de hozzátette: sokkal szigorúbb szabályokkal kellene a kutyatartásról is rendelkezni. Ezt egyébként Szili Katalin is felvetette, aki 2003. január 1-jétől egyedi azonosítókkal látná el a kutyákat. A két szocialista képviselő egyébként a hazai állatvédők kezdeményezését viszi tovább.

"Mi szocializáltuk a kutyákat, mi is védjük meg őket"

Csányi Vilmos etológus professzor az Indexnek szintén az állatkísérleteket, valamint a büntethetőséget jelölte meg a legégetőbb problémának a hazai állatvédelemben. Ezek elsősorban a kutyákat érintik. Csányi hangsúlyozta: "a kutyákat az emberek szocializálták, ezért kötelességük a védelmükre kelni".
- A kutya az állatvilágból egyedüliként képes az emberrel a kiegészítő együttműködésre, képes a szociális tanulásra, képes a kétirányú kommunikációra, képes 50-60 szót megjegyezni, és ezekből a bizonyítékokból pedig az következik, hogy jobban kötődik az emberhez, mint a saját fajtársakhoz - összegzett Csányi, aki emlékeztetett arra is, hogy "a magyar társadalom állatok iránti érzékenysége nem túl nagy", éppen ezért a "fontolva haladás" sokkal jobb taktika, mint a drákói szigor egyszeri bevezetése.

Minimális követelmények

Fuér Angéla, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke az Indexnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egy jogszabály bevezetése sohasem attól függ, hogy mit szól hozzá a közvélemény.
- Itt nem extrém dolgok bevezetéséről van szó, hanem azokról a minimális követelményekről, amely biztosítják az állatok számára a tisztességes bánásmód feltételeit. Fuér Angéla elmondta, hogy örülnek a módosító indítványnak, mivel ezzel olyan kiskapuk záródnak be, amelyek megszüntethetik a feketekereskedelmet, és a magyar szabályrendszert eukomformmá tehetik. Fuér célzott arra is, hogy az állatkísérletek kapcsán azt is végig kell gondolni, hogy szükség van-e erre a módszerre egyáltalán, hiszen szükségességüket nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok.

Ezresért a sintértelepről

Az állatvédők azt tartanák célravezető megoldásnak, ha az állatkísérletek teljes betiltása helyett - első lépésként - olyan kutyafajtákkal engedélyeznék a kísérleteket, amelyeket kifejezetten ilyen célokra tenyésztettek. Csányi Vilmos szerint ennek finanszírozása több tízmillió forint, de ezzel tisztázott viszonyokat lehetne teremteni. Fuér Angéla a beagle-t jelölte meg a célra leginkább alkalmas kutyafajtának, amely "rendkívül jó természetű és kis méretű kutyafajta". Csányi úgy véli: a döntő különbség tenyésztett és befogott kutya között az, hogy az utóbbi már teljesen szocializálódott, így mutatja a fentebb már felsorolt ember-kutya közötti hasonlatos jegyeket.

Az Index úgy tudja, évente Magyarországon 15000 ezer kóbor kutyát fognak be a sintérek, amelyeknek körübelül tíz százaléka köt ki valamely állatkísérleti telepen. Információink szerint egy-egy kóbor kutyának az ára 500 és 1000 forint között mozog.

Csányi Vilmos kezdeményezésére elindult egy aláírásgyűjtő akció is, amely a törvényjavaslatban foglaltak társadalmi megerősítését várja. Csányi beszámolója szerint eddig közel tízezer aláírás gyűlt össze, amelyeket vélhetően Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének fognak átadni.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!