Jolán
2 °C
4 °C

Folyamatosan harcolnak a Kossuth térért

2007.01.19. 10:08
Nem alkalmazta a Fővárosi Bíróság a gyülekezési törvény előírásait a Kossuth tér a budapesti rendőrfőkapitány által "műveleti területté" nyilvánított, kordonokkal körülvett részéért indult próbaperben, ezért az eljárás még hónapokig húzódhat. Civil jogvédő szervezetek szerint csak jogszabálymódosítással feloldható ellentét feszül a gyülekezési és a rendőrségi törvény között, mert az utóbbi jogi lehetőséget teremt a rendőrségnek arra, hogy önkényesen korlátozza az alkotmány által is garantált gyülekezési jogot.

Amint arról korábban beszámoltunk, két jogász, Gulyás Gergely Győző és Magyar Péter - magánszemélyként - tavaly decemberben próbapert indított, mert szerintük Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány törvénytelenül korlátozza a gyülekezési szabadságot a Kossuth tér általa "műveleti területnek" nyilvánított, 2006. október 23. óta kordonokkal körülzárt részén.

Első lépésként demonstrációt jelentettek be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon (BRFK) 2006. december 22-re, a Rákóczi-szoborral szemben található 56-os lyukas zászló előtti területre.

A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a törvényben taxatíve felsorolt okok miatt megtilthat, illetve ezek hiányában tudomásul vehet egy közterületre előre bejelentett demonstrációt. Erre a beadványra azonban azt a választ adta, hogy a Kossuth tér a bejelentők által megjelölt részére nem vonatkozik a gyülekezési törvény, mert az nem közterület, ezért ott a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény nem tartható.

Magyar és Gulyás szerint viszont a magyar jogban egy terület csak köz- vagy magánterületnek minősülhet. Ezen a Kossuth tér "műveleti területté" nyilvánítása nem változtat. Ha a Kossuth tér a rendőrség állításával megegyezően valóban nem lenne közterület - amit egyébként képtelenségnek tartanak -, akkor csak magánterület lehetne. Magánterületen tartott demonstrációt, rendezvényt vagy összejövetelt pedig be sem kell jelenteni.

A rendőrségi határozat az Országos Rendőrfőkapitányságot (ORFK) jelölte meg fellebbezési fórumként, miközben a gyülekezési törvény értelmében ha a rendőrség megtilt egy előre bejelentett demonstrációt, a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért, amelynek - a bejelentett rendezvény megtarthatóságának érdekében - három napon belül el kell bírálnia az ügyet.

Gulyás és Magyar ezért az ORFK helyett a Fővárosi Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, ám onnan, reményeikkel ellentétben, nem kaptak három napon belül választ, ezért a bejelentett demonstrációt nem tudták megtartani.

Nem alkalmazták a gyülekezési törvényt

A Fővárosi Bíróság végzését csak a három napos határidő lejárta, és a demonstráció bejelentett időpontja után kapták kézhez. A végzésben az áll, hogy a bíróság vizsgálat nélkül megküldi a kérelmet az ügyben első fokon illetékes közigazgatási szervnek, vagyis a bíróság az ügyben eljáró bírája úgy döntött, hogy erre az ügyre a gyülekezési törvény helyett a közigazgatási eljárási törvény szabályai érvényesek.

Eközben a BRFK alperesként még tavaly decemberben előkészítő iratot terjesztett a bíróság elé, melyben ismét kifejti hogy a Kossuth tér szóban forgó része nem közterület, illetve úgy érvel, hogy a felperesek egy nem jogerős közigazgatási végzést támadtak meg a bíróság előtt, nem merítették ki a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási eljárásban, ezért "kérelmük időelőttinek minősül".

Szakmai hibának tartják

Gulyás és Magyar leplezetlen csalódottsággal kommentálták a fejleményeket az Indexnek: "A bíró ezen eljárásával azt a látszatott kelti, hogy helyesnek tartja a rendőrség azon törekvését, amely arra irányul, hogy a Magyar Országgyűlés épülete előtt - ahol a demokrácia 17 éves története alatt 2006. október 23. napjáig korlátozás nélkül lehetett koszorúzni, demonstrálni, gyülekezni, éhségsztrájkolni, nézelődni, fényképezkedni, vagy éppen csak gyönyörködni - a gyülekezési jog gyakorlását az érdemi jogorvoslat lehetőségének törvénytelen elvonásával megakadályozzák."

A Fővárosi Bíróság szerintük minden jogalap nélkül választotta a közigazgatási eljárás szabályait a gyülekezési törvény előírásai helyett, úgy vélik hogy ez "olyan ordító szakmai hiba, ami már-már a szándékosság látszatát kelti". A közigazgatási eljárás keretein belül legkorábban január vége felé várható valamilyen döntés az eredetileg tavaly december 22-re bejelentett demonstráció betiltásának törvényességéről. Attól tartanak, hogy ez érdemi döntés helyett akár egy az eljárást megszüntető határozat is lehet.

Újabb bejelentésekre készülnek

Ebben a helyzetben újabb lépésekre szánták el magukat: a jövő héttől minden pénteki napra a decemberihez hasonló tartalommal külön-külön bejelentéseket tesznek a Budapesti Rendőr-főkapitányságra a Kossuth téren tartandó demonstrációkról. Minden tiltó és hatáskör hiányát megállapító határozattal szemben a Fővárosi Bírósághoz, mint a gyülekezési törvény által megjelölt jogorvoslati fórumhoz fordulnak, és elfogultsági kifogást jelentenek be az első ügyben eljáró bíróval szemben.

"Tesszük ezt azért, hogy kiderüljön, meddig lehetséges egy európai uniós tagállamban, hogy a hatóságok következmények nélkül megsértik az állampolgárok alkotmányos alapjogát." - mondták az Indexnek.

Ezen kívül Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos idevonatkozó állásfoglalása értelmében - mely szerint a rendőrség ezen határozatokról és adatokról köteles a közvéleményt tájékoztatni, mivel azok alkotmányos alapjogokat érintenek - indítványozni fogják, hogy a rendőrség hozza nyilvánosságra azt a főkapitányi határozatot, amely a Kossuth teret műveleti területté nyilvánította, és jelölje meg azt a jogszabályt, ami alapján ezt megtette. Kérni fogják azt is, hogy a rendőrség jelölje meg, hogy meddig marad meg a tér ezen státusza, és mikor kívánják elbontani a teret körülvevő vaskordont.

Ellentmondó szakvélemények

A "műveleti terület" jogállásával, illetve a Kossuth téri próbaperrel kapcsolatban két civil jogvédő szervezet véleményét is kikértük. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogászai egymásnak részben ellentmondó következtetésekre jutottak: míg a TASZ munkatársa szerint a Kossuth tér lezárt része "műveleti területként" is közterület marad, és a Fővárosi Bíróság jogszerűen járt el, az MHB munkatársa szerint a Kossuth tér lezárt része a gyülekezési törvény értelmében jelenleg nem közterület, a Fővárosi Bíróságnak viszont három napon belül döntenie kellett volna az ügyben.

Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy feloldhatatlan ellentét feszül a gyülekezési és a rendőrségi törvény között.

Alkotmányos visszásság

Schiffer András ügyvéd, a TASZ ügyvivője, politikai szabadságjogok programvezetője úgy véli, jogilag valóban nem tartható az a rendőrségi érvelés, hogy a Kossuth tér lezárt területe nem közterület, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény. "Teljesen egyértelmű, hogy ha a rendőrség törvényes okból elzár egy területet, attól az még közterület marad. Nincs olyan hogy műveleti terület." - mondta az Indexnek.

Ugyanakkor a rendőrségi törvény értelmében valóban lehet "létesítménybiztosítási intézkedést foganatosítani", és mivel sem a gyülekezési, sem a rendőrségi törvényben arra nézve felhatalmazás nincsen, hogy a létesítménybiztosítás korlátozza a gyülekezési jogot, "itt ütközés van a két törvény között, ami alkotmányos visszásságot okoz".

A jogorvoslat kérdésében Schiffer megalapozottnak tartja a Fővárosi Bíróság döntését: mivel a rendőrség de jure nem tiltotta meg a bejelentett demonstrációt, valóban közigazgatási eljárás keretében kell fellebbezni a BRFK a hatáskör hiányára hivatkozó határozata ellen.

Egy hasonló ügyben a TASZ is így cselekedett, és csak a másodfokú közigazgatási határozat után fordultak bírósághoz. Ugyanakkor ha a bejelentők alkotmányos alapjogukban érzik korlátozva magukat, úgy a létesítménybiztosítási intézkedés miatt a rendőrségi törvény alapján panasszal élhetnek , vagy ha ez nem lehetséges, az Alkotmány 70/K paragrafusa alapján közvetlenül is bírósághoz fordulhatnak.

Jogszabálymódosításra volna szükség

Tóth Balázs jogász, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársa is azt hangsúlyozza, hogy ellentmondás van a rendőrségi törvény és a gyülekezési törvény között. A rendőrségi törvény alapján meghozott személy-és létesítményvédelmi intézkedésnek (ezt hívja helytelenül a rendőri zsargon műveleti területté nyilvánításnak) ugyanis nemcsak az a következménye, hogy az adott területre nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya, hanem az is, hogy a rendőrség gyülekezést fel is oszlathat úgy, hogy menet közben "műveleti területté" nyilvánítja a színhelyét.

Tehát amit a gyülekezési törvény alapján nem tehetne meg a rendőrség egy gyülekezéssel kapcsolatban, azt megteheti a rendőrségi törvény alapján, méghozzá rögtön két módon is: "műveleti területnek" nyilvánít egy közterületet, és így kiveszi a gyülekezési törvény hatálya alól még a gyülekezés bejelentése előtt, illetve a gyülekezés során nyilvánítja műveleti területté, és erre hivatkozva távozásra szólítja fel a résztvevőket, "de facto felosztlatja a tüntetést, lásd Kossuth tér október 23-án" - mondta Tóth az Indexnek.

A két jogszabály közti ellentmondás jelenleg nem feloldható semmilyen használt jogértelmezési módszerrel: azonos jogforrási szinten elhelyezkedő normákról van szó, nincs közöttük alá-fölé rendeltségi viszony. Jogszabálymódosítás hiányában ezentúl is problémát fog okozni: erre már csak azért is szükség lenne, mert a rendőrségi törvény nem határozza meg részletesen, hogy milyen szempontok, biztonsági kockázatok alapján hozhat a rendőrség korlátozó intézkedést, ami lehetőséget teremt a rendőrségnek arra, hogy önkényesen korlátozza a gyülekezési jogot.

Tóth szerint a Kossuth tér jelenleg a gyülekezési törvény értelmében valóban nem közterület. Ugyanakkor a Fővárosi Bíróság döntése is kifogásolható, mert a bejelentést a kérelmezők a gyülekezési törvény alapján tették meg, tehát ennek az eljárási szabályait követve a bírónak három napon belül döntenie kellett volna a kérdésben.

Tóth szerint az nem kétséges, hogy létezik jogilag is leírható probléma a rendőrség eljárásával kapcsolatban, de az más, mint amit Magyar és Gulyás kifogásolnak: a Kossuth tér "műveleti területté" nyilvánítása olyan döntés, amely alapjog gyakorlását is korlátozhatja, ezért a döntés ellen jogorvoslattal élhet mindenki, akinek a jogát vagy jogos érdekét az adott hatósági döntés érinti.

"Azonban nem ismeretes Gergényi döntéséből, hogy mikor, milyen indokok alapján, milyen időtartamra minősítette műveleti területté a Kossuth teret." A rendőrségi törvény alapján panasszal lehetne élni a döntés ellen, azonban a panaszeljárás és az azt követő bírósági felülvizsgálat olyan hosszadalmas, hogy mire annak vége lenne, már régen okafogyottá válhat a bejelenteni kívánt tüntetés. "Ez a különleges helyzet október 23-án az 56 államfő látogatása során még indokolhatónak tűnt, ugyanez nem mondható el az ünnepek és zavargások elmúlásával." - vélekedik Tóth Balázs.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?