Folyamatosan harcolnak a Kossuth térért

Amint arról korábban beszámoltunk, két jogász, Gulyás Gergely Győző és Magyar Péter - magánszemélyként - tavaly decemberben próbapert indított, mert szerintük Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány törvénytelenül korlátozza a gyülekezési szabadságot a Kossuth tér általa "műveleti területnek" nyilvánított, 2006. október 23. óta kordonokkal körülzárt részén.

Első lépésként demonstrációt jelentettek be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon (BRFK) 2006. december 22-re, a Rákóczi-szoborral szemben található 56-os lyukas zászló előtti területre.

A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a törvényben taxatíve felsorolt okok miatt megtilthat, illetve ezek hiányában tudomásul vehet egy közterületre előre bejelentett demonstrációt. Erre a beadványra azonban azt a választ adta, hogy a Kossuth tér a bejelentők által megjelölt részére nem vonatkozik a gyülekezési törvény, mert az nem közterület, ezért ott a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény nem tartható.

Magyar és Gulyás szerint viszont a magyar jogban egy terület csak köz- vagy magánterületnek minősülhet. Ezen a Kossuth tér "műveleti területté" nyilvánítása nem változtat. Ha a Kossuth tér a rendőrség állításával megegyezően valóban nem lenne közterület - amit egyébként képtelenségnek tartanak -, akkor csak magánterület lehetne. Magánterületen tartott demonstrációt, rendezvényt vagy összejövetelt pedig be sem kell jelenteni.

A rendőrségi határozat az Országos Rendőrfőkapitányságot (ORFK) jelölte meg fellebbezési fórumként, miközben a gyülekezési törvény értelmében ha a rendőrség megtilt egy előre bejelentett demonstrációt, a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért, amelynek - a bejelentett rendezvény megtarthatóságának érdekében - három napon belül el kell bírálnia az ügyet.

Gulyás és Magyar ezért az ORFK helyett a Fővárosi Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, ám onnan, reményeikkel ellentétben, nem kaptak három napon belül választ, ezért a bejelentett demonstrációt nem tudták megtartani.

Nem alkalmazták a gyülekezési törvényt

A Fővárosi Bíróság végzését csak a három napos határidő lejárta, és a demonstráció bejelentett időpontja után kapták kézhez. A végzésben az áll, hogy a bíróság vizsgálat nélkül megküldi a kérelmet az ügyben első fokon illetékes közigazgatási szervnek, vagyis a bíróság az ügyben eljáró bírája úgy döntött, hogy erre az ügyre a gyülekezési törvény helyett a közigazgatási eljárási törvény szabályai érvényesek.

Eközben a BRFK alperesként még tavaly decemberben előkészítő iratot terjesztett a bíróság elé, melyben ismét kifejti hogy a Kossuth tér szóban forgó része nem közterület, illetve úgy érvel, hogy a felperesek egy nem jogerős közigazgatási végzést támadtak meg a bíróság előtt, nem merítették ki a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási eljárásban, ezért "kérelmük időelőttinek minősül".

Szakmai hibának tartják

Gulyás és Magyar leplezetlen csalódottsággal kommentálták a fejleményeket az Indexnek: "A bíró ezen eljárásával azt a látszatott kelti, hogy helyesnek tartja a rendőrség azon törekvését, amely arra irányul, hogy a Magyar Országgyűlés épülete előtt - ahol a demokrácia 17 éves története alatt 2006. október 23. napjáig korlátozás nélkül lehetett koszorúzni, demonstrálni, gyülekezni, éhségsztrájkolni, nézelődni, fényképezkedni, vagy éppen csak gyönyörködni - a gyülekezési jog gyakorlását az érdemi jogorvoslat lehetőségének törvénytelen elvonásával megakadályozzák."

A Fővárosi Bíróság szerintük minden jogalap nélkül választotta a közigazgatási eljárás szabályait a gyülekezési törvény előírásai helyett, úgy vélik hogy ez "olyan ordító szakmai hiba, ami már-már a szándékosság látszatát kelti". A közigazgatási eljárás keretein belül legkorábban január vége felé várható valamilyen döntés az eredetileg tavaly december 22-re bejelentett demonstráció betiltásának törvényességéről. Attól tartanak, hogy ez érdemi döntés helyett akár egy az eljárást megszüntető határozat is lehet.

Újabb bejelentésekre készülnek

Ebben a helyzetben újabb lépésekre szánták el magukat: a jövő héttől minden pénteki napra a decemberihez hasonló tartalommal külön-külön bejelentéseket tesznek a Budapesti Rendőr-főkapitányságra a Kossuth téren tartandó demonstrációkról. Minden tiltó és hatáskör hiányát megállapító határozattal szemben a Fővárosi Bírósághoz, mint a gyülekezési törvény által megjelölt jogorvoslati fórumhoz fordulnak, és elfogultsági kifogást jelentenek be az első ügyben eljáró bíróval szemben.

"Tesszük ezt azért, hogy kiderüljön, meddig lehetséges egy európai uniós tagállamban, hogy a hatóságok következmények nélkül megsértik az állampolgárok alkotmányos alapjogát." - mondták az Indexnek.

Ezen kívül Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos idevonatkozó állásfoglalása értelmében - mely szerint a rendőrség ezen határozatokról és adatokról köteles a közvéleményt tájékoztatni, mivel azok alkotmányos alapjogokat érintenek - indítványozni fogják, hogy a rendőrség hozza nyilvánosságra azt a főkapitányi határozatot, amely a Kossuth teret műveleti területté nyilvánította, és jelölje meg azt a jogszabályt, ami alapján ezt megtette. Kérni fogják azt is, hogy a rendőrség jelölje meg, hogy meddig marad meg a tér ezen státusza, és mikor kívánják elbontani a teret körülvevő vaskordont.

Ellentmondó szakvélemények

A "műveleti terület" jogállásával, illetve a Kossuth téri próbaperrel kapcsolatban két civil jogvédő szervezet véleményét is kikértük. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogászai egymásnak részben ellentmondó következtetésekre jutottak: míg a TASZ munkatársa szerint a Kossuth tér lezárt része "műveleti területként" is közterület marad, és a Fővárosi Bíróság jogszerűen járt el, az MHB munkatársa szerint a Kossuth tér lezárt része a gyülekezési törvény értelmében jelenleg nem közterület, a Fővárosi Bíróságnak viszont három napon belül döntenie kellett volna az ügyben.

Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy feloldhatatlan ellentét feszül a gyülekezési és a rendőrségi törvény között.

Alkotmányos visszásság

Schiffer András ügyvéd, a TASZ ügyvivője, politikai szabadságjogok programvezetője úgy véli, jogilag valóban nem tartható az a rendőrségi érvelés, hogy a Kossuth tér lezárt területe nem közterület, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény. "Teljesen egyértelmű, hogy ha a rendőrség törvényes okból elzár egy területet, attól az még közterület marad. Nincs olyan hogy műveleti terület." - mondta az Indexnek.

Ugyanakkor a rendőrségi törvény értelmében valóban lehet "létesítménybiztosítási intézkedést foganatosítani", és mivel sem a gyülekezési, sem a rendőrségi törvényben arra nézve felhatalmazás nincsen, hogy a létesítménybiztosítás korlátozza a gyülekezési jogot, "itt ütközés van a két törvény között, ami alkotmányos visszásságot okoz".

A jogorvoslat kérdésében Schiffer megalapozottnak tartja a Fővárosi Bíróság döntését: mivel a rendőrség de jure nem tiltotta meg a bejelentett demonstrációt, valóban közigazgatási eljárás keretében kell fellebbezni a BRFK a hatáskör hiányára hivatkozó határozata ellen.

Egy hasonló ügyben a TASZ is így cselekedett, és csak a másodfokú közigazgatási határozat után fordultak bírósághoz. Ugyanakkor ha a bejelentők alkotmányos alapjogukban érzik korlátozva magukat, úgy a létesítménybiztosítási intézkedés miatt a rendőrségi törvény alapján panasszal élhetnek , vagy ha ez nem lehetséges, az Alkotmány 70/K paragrafusa alapján közvetlenül is bírósághoz fordulhatnak.

Jogszabálymódosításra volna szükség

Tóth Balázs jogász, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársa is azt hangsúlyozza, hogy ellentmondás van a rendőrségi törvény és a gyülekezési törvény között. A rendőrségi törvény alapján meghozott személy-és létesítményvédelmi intézkedésnek (ezt hívja helytelenül a rendőri zsargon műveleti területté nyilvánításnak) ugyanis nemcsak az a következménye, hogy az adott területre nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya, hanem az is, hogy a rendőrség gyülekezést fel is oszlathat úgy, hogy menet közben "műveleti területté" nyilvánítja a színhelyét.

Tehát amit a gyülekezési törvény alapján nem tehetne meg a rendőrség egy gyülekezéssel kapcsolatban, azt megteheti a rendőrségi törvény alapján, méghozzá rögtön két módon is: "műveleti területnek" nyilvánít egy közterületet, és így kiveszi a gyülekezési törvény hatálya alól még a gyülekezés bejelentése előtt, illetve a gyülekezés során nyilvánítja műveleti területté, és erre hivatkozva távozásra szólítja fel a résztvevőket, "de facto felosztlatja a tüntetést, lásd Kossuth tér október 23-án" - mondta Tóth az Indexnek.

A két jogszabály közti ellentmondás jelenleg nem feloldható semmilyen használt jogértelmezési módszerrel: azonos jogforrási szinten elhelyezkedő normákról van szó, nincs közöttük alá-fölé rendeltségi viszony. Jogszabálymódosítás hiányában ezentúl is problémát fog okozni: erre már csak azért is szükség lenne, mert a rendőrségi törvény nem határozza meg részletesen, hogy milyen szempontok, biztonsági kockázatok alapján hozhat a rendőrség korlátozó intézkedést, ami lehetőséget teremt a rendőrségnek arra, hogy önkényesen korlátozza a gyülekezési jogot.

Tóth szerint a Kossuth tér jelenleg a gyülekezési törvény értelmében valóban nem közterület. Ugyanakkor a Fővárosi Bíróság döntése is kifogásolható, mert a bejelentést a kérelmezők a gyülekezési törvény alapján tették meg, tehát ennek az eljárási szabályait követve a bírónak három napon belül döntenie kellett volna a kérdésben.

Tóth szerint az nem kétséges, hogy létezik jogilag is leírható probléma a rendőrség eljárásával kapcsolatban, de az más, mint amit Magyar és Gulyás kifogásolnak: a Kossuth tér "műveleti területté" nyilvánítása olyan döntés, amely alapjog gyakorlását is korlátozhatja, ezért a döntés ellen jogorvoslattal élhet mindenki, akinek a jogát vagy jogos érdekét az adott hatósági döntés érinti.

"Azonban nem ismeretes Gergényi döntéséből, hogy mikor, milyen indokok alapján, milyen időtartamra minősítette műveleti területté a Kossuth teret." A rendőrségi törvény alapján panasszal lehetne élni a döntés ellen, azonban a panaszeljárás és az azt követő bírósági felülvizsgálat olyan hosszadalmas, hogy mire annak vége lenne, már régen okafogyottá válhat a bejelenteni kívánt tüntetés. "Ez a különleges helyzet október 23-án az 56 államfő látogatása során még indokolhatónak tűnt, ugyanez nem mondható el az ünnepek és zavargások elmúlásával." - vélekedik Tóth Balázs.