|
| Az egyetlen jelölt Mádl Ferenc. A képviselőknek frakciójuk nem írt elő kötelező szavazást
|
A parlament hétfőn rendkívüli ülésen szavaz a köztársasági elnök személyéről. A választásra azért van szükség, mert a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a tisztséget legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, így a már két ötéves ciklust maga mögött tudó Göncz Árpád mandátuma idén nyáron lejár. A forgatókönyv szerint Áder János, az Országgyűlés elnöke 16 órakor nyitja meg az ülést.
|
A köztársasági elnök választása
|
|
29/B. § (2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselõk kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.
Forrás: Alkotmány
|
|
Az egyetelen jelölt Mádl Ferenc, az Antall-kormányban több miniszteri posztot is betöltő jogász professzor. Az ellenzéki pártok nem állítottak ellenjelöltet. Mádlt a Fidesz-MPP és a Független Kisgazdapárt koalíciós megállapodásásnak megfelelően formálisan a kisgazdapárt jelölte, a jelölést
Torgyán doktor hosszas halogatás után, május 3-án jelentette be. "A jelölés megegyezésénél egymás szempontjainak figyelembevétele volt az alapvető szempont" - mondta Torgyán. Orbán pedig a jelölt alkalmasságát emelte ki: "Mádl Ferenc a magyar történelem legjobb hagyományait folytatja, mert úgy elkötelezett, hogy egyben szelíd is".
Hogy a koalíciónak mennyire sikerült az ellenzéknek is megfelelő embert találnia, azt a bejelentés utáni nyilatkozatok is mutatják: ,,Nem tudok olyan okot, ami eleve lehetetlenné tenné számunkra Mádl Ferenc támogatását" - mondta Kovács László szocialista pártelnök. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke pedig
|
Az államfőjelölt életrajza
|
|
Mádl Ferenc egyszer már volt államfőjelölt, öt évvel ezelőtt Göncz Árpád köztársasági elnökkel szemben maradt alul az országgyűlési szavazáson. (Göncz 259 igen szavazatot kapott, Mádl Ferenc 76-ot.)
A 70. életévében járó professzor európai jogot ad elő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európai Tanulmányok Központjában, valamint az ELTE nemzetközi magánjogi tanszékén. Mádl 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.
Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszter, 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja, 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke, 1992. január 23-tól kormányfelügyeletet lát el az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt. Az 1995-ös elnökjelöltség kudarca után a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét pályázta meg, de ott Glatz Ferenccel szembet maradt alul.
Az 1998-as választások előtt Mádl nagy szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. Az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára felállított Nemzeti Bizottságot élére került, majd 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként és házigazdájaként Orbán Viktor miniszterelnök Vigadó-beli évadnyitó beszédeiből sikerült hagyományt teremtenie.
|
|
bejelentette, hogy felszólítja a szabaddemokrata frakció tagjait, hogy minél többen voksoljanak Mádl Ferencre. Egyedül a MIÉP nem támogatja az államfőjelöltet, Csurka pártelnök jelezte: a köztársasági elnök megválasztásának módja és a köztársaság elnökének státusa "nincs jól elrendezve" Magyarországon.
Mádl a közelmúltban a frakciók meghívására ellátogatott a kormánypárti FKGP-, Fidesz-, MDF- és az ellenzéki MSZP-, SZDSZ-képviselőcsoporthoz. Mádl a találkozókat követően többször nyomatékosan azt hangoztatta: azért fogadta el a frakciók meghívását, mert megválasztása esetén államfőként a nemzet egységét szeretné kifejezni.
Nincs kötelező szavazás
Egyik frakcióban sem rendelnek el kötelező szavazást, minden képviselő lelkiismerete és meggyőződése alapján dönt a hétfői voksoláskor, igaz, Kovács szocialista és Kuncze szabaddemokrata frakcióvezető is azt nyilatkozta, hogy képviselőcsoportjuk többsége támogatja a jelölt megválasztását.
A titkos szavazás, majd a szavazatok összeszámlálása mintegy 40 percet vesz igénybe, várhatóan 17 óra 10 perckor az Országgyűlés elnöke ismerteti a szavazás eredményét. A köztársasági elnök megválasztásához az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szükség. Amennyiben a szavazás eredményes lesz, az újonnan megválasztott köztársasági elnök leteszi hivatali esküjét, majd a hivatalából augusztus elején távozó Göncz Árpád államfő köszönti rövid beszédben utódját. Utána kerül sor az államfő beszédére. A rendkívüli ülést az Országgyűlés elnöke körülbelül fél hatkor rekeszti be.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Tombol az influenzajárvány, több kórházban is látogatási tilalmat vezettek be
