Tarlós a Századvégnél is beérte Demszkyt
További Belföld cikkek
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
- A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?
- Nagy Márton Matolcsyról: Egy leköszönő jegybankelnök szavait nem érdemes tovább kommentálni
- Továbbra sincs főpolgármester-helyettese Budapestnek
A Gyurcsány-csomag következtében olyan mértékben megváltozott a politikai közhangulat és a társadalmi klíma, hogy 16 év elteltével immár komoly lehetőség mutatkozik az SZDSZ városvezetés leváltására, állítja a a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense közös közvélemény-kutatása.
Pesszimista budapestiek
Az elemzés szerint a politikai közhangulat és a társadalmi klíma gyökeres változásának fő oka a második Gyurcsány-kormány teljesítményének abszolút negatív megítélése. Míg 2006 márciusában, az országgyűlési választásokat megelőzően a fővárosiak 61 százaléka ítélte pozitívan a kormány működését, mostanra ez az arány 28 százalékra zsugorodott, a negatív véleményt alkotók aránya pedig 63 százalékra emelkedett.
Az adatok azonban arra utalnak, hogy az ellenzék nem tudott profitálni a kormány népszerűségvesztéséből, hiszen a többség (56 százalék) az ellenzék munkáját is negatívan értékeli, sőt tavasz óta gyakorlatilag nem változott a pozitív véleményt alkotók aránya (március - 31 százalék, szeptember - 32 százalék).
Gyurcsány alkalmasabb, mint Orbán
A kormányzat és az ellenzék tevékenységének megítélésével mutat összefüggést, hogy az országos átlaggal szemben a budapestiek minden megszorító intézkedés és népszerűségvesztés ellenére is még mindig többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra Gyurcsány Ferencet (39 százalék), mint Orbán Viktort (31 százalék). Idén tavasszal a budapestieknek még 53 százaléka támogatta a jelenlegi miniszterelnököt, s csupán 28 százalék Orbán Viktort.
A 2006. október 1-én megrendezésre kerülő önkormányzati választáson a fővárosiak 59 százaléka ígéri biztosra a részvételét. Négy évvel ezelőtt 52,68 százalék volt a megjelenési arány, vagyis azok a feltételezések, amelyek rendkívül alacsony részvételt prognosztizálnak Budapest viszonylatában - a jelenlegi adatok alapján - nem támaszthatók alá.
Demszkyről mindenkinek van véleménye
A jelenlegi főpolgármester, Demszky Gábor munkájáról gyakorlatilag minden megkérdezettnek van valamilyen véleménye. Az értékelő válaszok 100-as skálára kivetített átlagértéke 45 pont, azaz közepesnél valamivel rosszabbra értékelik a 16 év óta regnáló főpolgármester teljesítményét. A válaszadók 36 százaléka adott közepes osztályzatot, 35 százalékuk ennél rosszabbat, míg 29 százalékuk közepesnél jobbat.
Összehasonlításképp: négy évvel ezelőtt, a 2002-es önkormányzati választásokat megelőző vizsgálatunkban 61 pont volt Demszky munkájának átlagos értékelése, és akkor még a válaszadók valamivel több mint fele adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot a főpolgármester teljesítményére. Demszky teljesítményével az átlagosnál jobban elégedettek az MSZP-s szavazók (64 pont), miközben saját pártjának, az SZDSZ-nek a támogatói az átlagosnál elégedetlenebbek (55 pont).
A fideszesek nagyon utálják
A Fidesz-szavazók véleménye Demszky tevékenységéről egyértelműen lesújtó (26 pont), míg a pártválasztásukban bizonytalanok értékelése átlaghoz közeli értéket mutat (47 pont). 2002-höz képest a legnagyobb mértékű, 25 pontos csökkenést is épp saját pártja szavazóinak körében könyvelheti el Demszky, a fideszes szavazóknál 15, a szocialista szavazóknál pedig 11 pontos a csökkenés az előző önkormányzati választás időszakához képest.
Az öt nyilvántartásba vett főpolgármesterjelölt közül Demszky Gábor koalíciós és Tarlós István a Fidesz a KDNP és a Jobbik által támogatott független jelölt támogatottsága között a szeptemberi felvétel már nem mutat szignifikáns különbséget: a megkérdezettek 33 százaléka jelezte, hogy Demszkyre voksol, 31 százalék pedig Tarlós Istvánra kívánja leadni szavazatát.
Katona 9 százalékot kaphat
Jelentősnek mondható Katona Kálmán támogatottsága, hiszen majdnem kétszer annyian voksolnának rá (9 százalék), mint egy esetleges parlamenti választáson pártjára, az MDF-re (5 százalék). A két vezető jelölt közötti jelenlegi szoros versenyben meghatározó jelentőségű lehet a választásukban bizonytalanok (17 százalék) és a preferenciájukat eltitkolók (8 százalék) szavazata, valamint a választási részvételi arány alakulása.
A részvételüket biztosra ígérők között is hasonló az arány: 38 százalék voksolna Demszkyre és 36 százalék Tarlósra, 8 százalék pedig Katona Kálmánra. A biztos szavazó, de ismeretlen preferenciájú választók az összes megkérdezett mintegy 9 százalékát alkotják. Körükben egyforma arányt mutat az önmagát bal- illetve jobboldali gondolkodásúként megjelölők csoportja (29, illetve 28 százalék), ugyanakkor a preferenciájukat eltitkoló biztos szavazók többen tartják alkalmasabbnak Orbán Viktort a miniszterelnöki posztra (33 százalék), mint Gyurcsány Ferencet (23 százalék).
Ha Demszky és Tarlós között lehetne választani, akkor a megkérdezettek azonos arányban, 38-38 százalékban támogatnák őket. Katona Kálmán támogatóinak 38 százaléka szavazna a két jelölt közül Tarlós Istvánra és 25 százalékuk Demszky Gáborra, míg 23 százalékuk egyikükre sem, 12 százalék pedig nem tud választani a két politikus közül.
Noha a pártok támogatottságát tekintve egyértelmű a Fidesz előnye a budapestiek körében (egy most esedékes parlamenti választáson a budapestiek 25 százaléka szavazna a Fideszre, míg az MSZP támogatottsága 20 százalék), a helyi képviselőválasztáson, vagy a kerületi polgármester-választáson összességében az MSZP jelöltjei élveznek valamivel nagyobb támogatást.
Még semmi sincs lefutva
A kerületekben a fővárosiak 26 százaléka szavazna az MSZP képviselőjelöltjére és 29 százaléka a párt polgármesterjelöltjére, míg a Fidesz képviselőjelöltjei és polgármesterjelöltjei esetében az arány 24-24 százalék. Az SZDSZ-es jelöltek támogatottsága 6, a polgármestereké 7 százalék. Ha a biztos szavazókat tekintjük, a képviselőjelöltek esetében döntetlen a két nagy párt versenye (31-31 százalék), a polgármesterek esetében 5 százalékponttal vezet az MSZP (35-30 százalék).
Kiélezett küzdelmet jelez tehát a szeptember első harmadában készült felvétel a fővárosban, és minthogy az adatfelvétel lezárása majdnem három héttel az október 1-jei választás előtt történt, a választói magatartás alakulása távolról sem tekinthető lezártnak.